„Trinidad és Tobago” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
307. sor: | 307. sor: | ||
=== Gasztronómia === |
=== Gasztronómia === |
||
A nemzeti étel a [[plov]] (pilau). <ref>http://recipes.caribseek.com/Trinidad_and_Tobago/pelau.shtml</ref> |
A nemzeti étel a [[plov|rizses hús]] (pilau). <ref>http://recipes.caribseek.com/Trinidad_and_Tobago/pelau.shtml</ref> |
||
== Média == |
== Média == |
A lap 2015. augusztus 24., 20:42-kori változata
Trinidad és Tobago Köztársaság | |||
Republic of Trinidad and Tobago República de Trinidad y Tobago République de Trinité-et-Tobago त्रिनिदाद और टोबैगो गणराज्य 千里達及托巴哥共和國 جمهورية ترينداد وتوباجو | |||
| |||
Nemzeti mottó: angol: "Together we aspire, together we achieve" Nemzeti himnusz: Forged From The Love of Liberty | |||
Fővárosa | Port of Spain | ||
é. sz. 10° 40′, ny. h. 61° 31′10.666667°N 61.516667°WKoordináták: é. sz. 10° 40′, ny. h. 61° 31′10.666667°N 61.516667°W | |||
Államforma | Parlamentáris köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Anthony Camora | ||
Miniszterelnök | Kamla Persad-Bissessar | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Beszélt nyelvek | angol, spanyol, francia, hindi, mandarin, arab | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1962. augusztus 31. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 369 125 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 155 | ||
Becsült | 1 328 019 [2] fő (2011. január) | ||
Rangsorban | 155 | ||
Népsűrűség | 254 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 19 935 millió dollár (83) PPP: 19 561 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 15 355 dollár (38) PPP: 17 451 dollár | ||
HDI (2004) | 0,809 (57) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5 128 km² | ||
Rangsorban | 172 | ||
Víz | elhanyagolható% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Trinidad és Tobagó-i dollár (TTD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TT | ||
Hívószám | 1-868 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .tt | ||
Villamos hálózat | 115 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trinidad és Tobago Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.
Földrajz
Domborzat
Az ország 2 fő és több kisebb szigetből áll. Trinidad területe 4828 km², míg Tobagoé 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja, az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (North Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek talaja kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.
Vízrajz
Éghajlat
Az ország éghajlata trópusi. Az esős évszak júniustól decemberig tart, és 2000 mm esik ebben az időszakban.
Élővilág, természetvédelem
Trinidad és Tobago gazdag természeti szépségekben, különlegességekben. Vízesések, barlangok mellett itt található a világ legnagyobb aszfalt tava.[3] A természetvédelem intézményhálózata igen kiterjedt:[4]
Nemzeti park
Az egyetlen nemzeti park a Maracas Bay National Park (Maracas-öböl Nemzeti Park) a főváros közelében. Vízeséséről híres.[5]
Történelem
Trinidadot és Tobagót eredetileg dél-amerikai eredetű indiánok lakták. Trinidad első lakói 7000 évvel ezelőtt még nem ismerték a földművelést. Trinidad volt a karibi szigetvilágban a legkorábban lakott hely. I.e. 250 körül kerámiát használó földművelő nép telepedett le Trinidadon, aztán továbbterjedt a Kis-Antillák láncán. Amikor az európaiak kapcsolatba kerültek Trinidaddal, különböző arawak nyelvű csoportok éltek ott, míg más csoportok karibi nyelvűek voltak. Trinidad indián neve Kairi vagy Iere volt, amit általában 'Kolibriföld'-ként fordítanak, de mások szerint egyszerűen 'sziget'-et jelentett. Kolumbusz Kristóf 1498. július 31-én fedezte fel a szigetet és a Szentháromságról nevezte el. Kolumbusz hírt hozott Tobagóról is, de nem szállt partra ott. Tobago neve valószínűleg a tobacco (dohány) szóból ered.
Trinidadon az első spanyol telepes az 1530-as években telepedett le. Walter Raleigh 1595. március 22-én érkezett Trinidadra. Megtámadta San Josét (a sziget akkori székhelyét). Az 1700-as években Trinidad Új-Spanyolország alkirályság egyik tartománya volt. Új-Spanyolország kiterjedt a mai Mexikóra és egész Közép-Amerikára. A 16. és a 17. században Tobagón hollandok és kurlandiak telepedtek le, dohányt és gyapotot termeltek. Ebben az időben Trinidad erdős volt, néhány spanyol lakta maroknyi rabszolgával és néhány ezer indiánnal. 1762-ben, háromszáz évnyi spanyol uralom után San José de Oruña és Puerto de España (Port of Spain) még mindig csak kicsi falu volt. Mivel Trinidad lakossága nagyon kicsi volt, egy Grenadán élő francia, Roume de St. Laurent 1783. november 4-én III. Károly spanyol királytól oklevelet kapott. Eszerint ingyen kaptak földet Trinidadon azok a római katolikus vallású külföldi telepesek, akik felesküdtek a spanyol király hűségére. Minden férfi 32 acre földet kapott, a nők, gyermekek és rabszolgák után még fejenként ennek a felét. Végeredményben skót, ír, német, olasz és angol családok érkeztek. Protestánsok is telepedtek le, mert a spanyol kormányzó szélesen értelmezte a törvényt. A francia forradalom (1789) hatott Trinidad kultúrájára, ugyanis a forradalom következtében martinique-i telepesek rabszolgáikkal együtt Trinidadra emigráltak, ahol ennek következtében átalakult a gazdaság, cukornád és kakaó termesztésébe fogtak.
Puerto de España (Port of Spain) lakossága öt év alatt 3000-ről 10 442-re nőtt. Az 1797-es lakosság kevert volt, spanyolokból, négerekből, francia köztársasági katonákból, visszavonult kalózokból és francia nemesekből állt. Abban az évben Trinidad teljes lakossága 17 718 volt, közülük 2151 fő volt fehér, 4476 néger és más színes bőrű, 10 009 rabszolga és 1082 indián. 1797-ben egy angol flotta érkezett. A spanyol kormányzó úgy döntött, hogy harc nélkül kapitulál. Trinidad brit koronagyarmat lett, francia nyelvű lakossággal és spanyol törvényekkel. A hódítás és a Nagy-Britannia által 1802-ben formálisan is végrehajtott bekebelezés további telepesek beáramlásával járt Angliából és a keleti karibi térség brit gyarmatairól. A rabszolgaság betiltása és a francia ültetvényesek cukornádra alapuló gazdaságának összeomlása után a francia ültetvényesek és parasztok kakaót termelő meszticekkel keveredtek. Bár Trinidad eredetileg cukornádtermesztő gyarmat volt, a sziget gazdaságában a 19. század végén és a 20. század elején a kakaó dominált. Amikor a kakaótermesztés összeomlott a növénybetegségek és a gazdasági világválság következtében, a kőolaj kitermelése kezdett egyre jelentősebb szerepet játszani a sziget gazdaságában. A gazdasági világválság és a kőolajra alapozott gazdaságra való átállás megváltoztatta a társadalmat is. Az 1950-es években ismét a kakaó lett a fő exportcikk, hatására megerősödött a középosztály.
Trinidad és Tobago 1962-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától, és 1976 óta köztársaság.
Közben Tobago birtokosai váltakoztak: volt brit, francia, holland és kurlandi kézen (Kurland a mai Lettországban van). A britek a napóleoni háborúk idején konszolidálták uralmukat mindkét szigeten, amelyeket 1889-ben egyesítettek Trinidad és Tobago gyarmatban.
A gyarmati események következtében indián, spanyol, francia és angol helynevek közönségesek az egész országban. A 19. században és a 20. század elején a munkaerő-szükséglet kielégítésére afrikai rabszolgák, kínai, indiai és szabad afrikai szerződéses munkások és madeirai portugálok érkeztek. Az ország etnikai képére hatással volt a bevándorlás Barbadosról és a Kis-Antillák más szigeteiről, Venezuelából, Szíriából és Libanonból.
A második világháborúban amerikai katonai támaszpontokat telepítettek Trinidad szigetén, ez is megváltoztatta a társadalom jellegét. A háború utáni időszak dekolonizációs hulláma idején hozták létre a Nyugat-Indiai Föderációt. A szövetség fővárosának Trinidad szigeten Chaguaramast javasolták. A föderáció feloszlott Jamaica kilépése után és 1962-ben Trinidad és Tobago a függetlenségre szavazott. A függetlenség 1962. augusztus 31-én lépett hatályba. 1976. augusztus 1-jén az ország felszámolta a brit monarchiához fűződő kapcsolatait és köztársaság lett a Nemzetközösségen belül, de a legfelsőbb fellebbviteli bíróság a brit 'Privy Council' maradt.
1972 és 1983 között a köztársaság nagymértékben profitált az emelkedő olajárakból, az olajban gazdag országban gyorsan nőtt az életszínvonal.
1990-ben a Jamaat Al Muslimeen 114 tagja Yasin Abu Bakr (eredeti nevén Lennox Philip) vezetésével megrohamozta a Vörös Házat (a parlament székhelyét), és az ország akkori egyetlen televíziója egyenes adásban közvetítette a kormány hatnapos fogságát. Végül kiszabadították őket.
2003 óta az ország a második olajvirágzás korszakát éli, de a kormány erőlteti, hogy az ország fő exportcikke a cukor és más mezőgazdasági termék maradjon. 2007 augusztusában egy előrejelzés nagy aggodalmat keltett. Eszerint az olajból származó virágzás legkésőbb 2018-ban véget ér.
A gazdaság alapja továbbra is a kőolaj, a földgáz és a kőolajszármazékok. A turizmus főleg Tobago gazdaságában jelentős, a sziget európai turisták kedvelt célpontja. Trinidad és Tobago a karibi térség egyik legszilárdabb és legvirágzóbb demokráciája.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Elnöki köztársaság
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az ország elnökét 5 évre választják meg.
A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből áll, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.
A köztársaság egységes állam, bár Tobago parlamentje autonómiát élvez.
Politikai pártok
A fontosabb pártok:
- United National Congress (UNC)
- People's National Movement (PNM)
Közigazgatási felosztás
Az ország 2 városból, 3 Boroughs-ból, 11 régióból áll.
Régió | terület | Lakosság | székhely |
---|---|---|---|
Couva/Tabaquite/Talparo | 719,64 | 162 779 | Couva |
Diego Martin | 127,53 | 105 720 | Petit Valley |
Mayaro/Río Claro | 852,81 | 33 480 | Río Claro |
Penal/Debe | 246,91 | 83 609 | Penal |
Princes Town | 621,35 | 91 947 | Princes Town |
San Juan/Laventille | 220,39 | 157 295 | San Juan |
Sangre Grande | 898,94 | 64 343 | Sangre Grande |
Siparia | 510,48 | 81 917 | Siparia |
Tobago, kelet | 215,00 | 12 948 | Roxborough |
Tobago, nyugat | 88,00 | 41 136 | Scarborough |
Tunapuna/Piarco | 527,23 | 203 975 | Tunapuna |
Boroughs | |||
Arima | 11,15 | 32 278 | Arima |
Chaguanas | 59,65 | 67 433 | Chaguanas |
Point Fortin | 23,88 | 19 056 | Point Fortin |
városok | |||
Port of Spain | 13,45 | 49 031 | Port of Spain |
San Fernando | 18,64 | 55 419 | San Fernando |
összesen | 5 155,05 | 1 262 366 | Port of Spain |
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 75%.
- Népességnövekedés: 0,74%.
- Írástudatlanság: 1,4%.
Legnépesebb városok
Etnikai, nyelvi, vallási összetétel
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a hindit, franciát, spanyolt, kínait.
- Népcsoportok: fekete 43%, indiai 36%, mulatt 16%, fehér 2%, kínai 1%, arawak, taíno 2%
- Vallások: római katolikus 32%, protestáns 28%, hindu 24%, szunnita mohamedán 6%, egyéb 10%
Szociális rendszer
Gazdasága
Általános adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 000 USD (2002).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 43%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 10,8%.
- Munkaerő: 564 000 fő.
- Infláció: 4,3% (2002).
Közlekedés
Neves szülöttei
Az ország neves szülöttei az irodalmi Nobel-díjas író, V. S. Naipaul, Steven Pressfield író, Haddaway énekes valamint Dwight Yorke labdarúgó és Nicki Minaj.
Kultúra
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Filmművészet
Irodalom
Az ország egyetlen irodalmi Nobel-díjasa V. S. Naipaul. Ő 1932. augusztus 17-én született, és 1950 óta az Egyesült Királyságban él. Másik fontos ember C. L. R. James, aki marxista szerző, kultúrkritikus.
Zene
A nemzeti hangszer a stíldob.
Tánc, karneválok
Minden év február végén Trinidadon egy karnevált tartanak. Ez a karnevál a Rióinak a kicsinyített mása.
A dátumok 2016-2020 között [6]:
Év | Karneváli hétfő | Karneváli kedd |
---|---|---|
2016 | Február 8 | Február 9 |
2017 | Február 27 | Február 28 |
2018 | Február 12 | Február 13 |
2019 | Március 4 | Március 5 |
2020 | Február 24 | Február 25 |
Gasztronómia
A nemzeti étel a rizses hús (pilau). [7]
Média
Napilapok
- Newsday
- Express
- Guardian
Rádió és televízióadók
- 97.1 FM
- 95.5 FM
- TV 6 (magán)
- CNN 3 (magán)
- TIC
- Gayelle TV (magán)
Sport
Az ország nemzeti sportja a krikett. Port of Spainban található Queens Park Stadionban tudnak játszani a sport kedvelői. A stadion első a karibi térségben.
A Manchester United egyik játékosa a tobagoi Dwight Yorke.
A köztársaság labdarúgócsapata 2005. november 16-án kvalifikálta magát a világbajnokságra. A csapat a selejtezőkben azonban kiesett.
Ünnepek
Mikor? | Ünnep jellege |
---|---|
január 1. | újév |
március/április | húsvét |
március 30. | baptista nap |
június 19. | a munka ünnepe |
augusztus 1. | a felszabadulás napja |
augusztus 31. | a függetlenség napja |
szeptember 24. | a köztársaság napja |
december 25-26. | karácsony |
Lásd még
- Trinidad és Tobago elnökeinek listája
- Trinidad és Tobago miniszterelnökeinek listája
- Trinidad és Tobago szigetei
További információk
Jegyzetek és források
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ http://en.wikipedia.org/wiki/Pitch_Lake
- ↑ http://www.parks.it/world/TT/Eindex.html
- ↑ http://aaronandkatiekaio.blogspot.com/2009/08/maracas-waterfall.html
- ↑ http://www.tntisland.com/dates.html
- ↑ http://recipes.caribseek.com/Trinidad_and_Tobago/pelau.shtml