Pacsér
| Pacsér (Pacsér - Pačir) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Község | Topolya |
| Rang | falu |
| Polgármester | Szabolcski Szabolcs |
| Irányítószám | 24342 |
| Körzethívószám | +381 (0) 24 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 76,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 58″, k. h. 19° 26′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 58″, k. h. 19° 26′ 30″ | |
| Pacsér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsér témájú médiaállományokat. | |
Pacsér (szerbül Пачир / Pačir) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben.
Neve[szerkesztés]
A településnek a múltban több elnevezése is volt, ezek közül is az első a Pacher, mellyel 1409-ben találkozunk, csak valamivel később kapta a Pachyr, majd végül a Pacsér nevet.
Fekvése[szerkesztés]
A Telecskai dombok északi lankáin, a helyiek által Krivajának nevezett folyócska partján terül el. A helység Bajmok és Bácskossuthfalva (Moravica) között, Szabadkától 31 km-re délnyugatra található. Tengerszint feletti magassága 103–112 m.
Története[szerkesztés]
1409-ben említik először. 1462. február 16-án Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozta a környező falvakkal együtt. 1541-től az Oszmán Birodalom rablóhadjáratai teljesen leigázták. 1580-tól úgy emlegették, mint 16 adófizetős települést.
1680–1726-ig a falu teljesen kihalt. 1726-tól a pacséri puszta a zombori határőrök tulajdonában volt. Először a pásztor családok, akik itt szerettek volna letelepedni, csak kunyhókat, majd később házakat is építettek. A zombori városi vezetőség támogatta azokat akik le akartak telepedni Pacséron, abban az időben a városi kamara legnagyobb pusztasága volt a pacséri. A szervezett telepítés 1783-tól lett intenzívebb, 1786-ban pedig kb. ezer, Kisújszállásról érkezett református magyar telepedtek le itt.
1910-ben 5052 lakosából 3208 magyar, 1439 szerb, 246 német 153 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Topolyai járásához tartozott, majd a délszláv államhoz került. 1941–44 között ismét Magyarország része. 1944-ben a szerb megtorlásnak 200 helyi magyar esett áldozatul.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4907 | 4806 | 4754 | 4189 | 3871 | 3309 | 2948[1] | 2580 |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
2002-ben 2948 lakosából 1766 fő magyar, 864 szerb, 68 bunyevác, 55 jugoszláv, 45 horvát, 29 pedig cigány volt.
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1766 | 59,90 |
| Szerbek | 864 | 29,30 |
| Bunjevácok | 68 | 2,30 |
| Jugoszlávok | 55 | 1,86 |
| Horvátok | 45 | 1,52 |
| Cigányok | 29 | 0,98 |
| Németek | 6 | 0,20 |
| Bosnyákok | 5 | 0,16 |
| Montenegróiak | 4 | 0,13 |
| Muzulmánok | 4 | 0,13 |
| Szlovének | 3 | 0,10 |
| Románok | 3 | 0,10 |
| Szlovákok | 2 | 0,06 |
| Ruszinok | 2 | 0,06 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Macedónok | 1 | 0,03 |
| Albánok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Pacsér hivatalos honlapja
- A Vajdaság települései és címerei - Pacsér Archiválva 2020. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vajdaság.rs
