Ugrás a tartalomhoz

Szete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kubáňovo szócikkből átirányítva)
Szete (Kubáňovo)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szete zászlaja
Szete zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Első írásos említés1236
PolgármesterNémet Zsolt
Irányítószám935 75
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség254 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület12,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 36″48.058333°N 18.810000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 30″, k. h. 18° 48′ 36″48.058333°N 18.810000°E
Szete weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szete (szlovákul Kubáňovo, korábban Setich) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipolyságtól 15 km-re nyugatra, a Búr patak és az Ipoly folyó összefolyásánál, a magyar-szlovák határ mentén, Tésával szemben fekszik.

Élővilága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg[mikor?] a volt termelőszövetkezet területén található gólyafészek.[2]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve személynévi eredetű. 1236-ban "Zentheh" alakban említik először egy birtokvita kapcsán, mely a Hont-Pázmány nembeli Kázmér és a dömösi prépostság között folyt. 1291-ben "Scechec", 1295-ben "Scetheh" alakban említik a korabeli források. Az esztergomi érsek birtoka, amelyet később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolnak ki. 1332-ben említik templomának papját. Valószínűleg ennek a templomnak az alapjain épült fel 1735-ben a mai, barokk Szent László templom. Erre utal a szentély egykori rotundára emlékeztető falazata. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélé"[3]

Fényes Elek szerint "Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta."[5]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

1945. október 25-én a 88/1945 számú Beneš dekrétum értelmében 42 helybéli magyar férfit csehországbeli kényszermunkára rendeltek be. Miután egyikük ellenszegült, hasba lőtték, egy másik személynek pedig a lábát érte a lövés. Ezt követően a 40 férfit Csehországba hurcolták.[6]

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[7]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság332289282254
Különbség -12,95 % -2,42 % -9,92 %
Népességi statisztikák[7]
Év2024.2025.
Lakosság251254
Eltérés+1,19 %

1880-ban 562 lakosából 523 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 592 lakosából 584 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 622 lakosából 620 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 679 lakosából 669 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 664 lakosából 639 magyar és 11 csehszlovák volt.

1930-ban 598 lakosából 515 magyar és 54 csehszlovák volt.

1941-ben 631 lakosából 622 magyar és 7 szlovák volt.

1970-ben 540 lakosából 443 magyar és 96 szlovák volt.

1980-ban 446 lakosából 361 magyar és 83 szlovák volt.

1991-ben 354 lakosából 298 magyar és 49 szlovák volt.

2001-ben 317 lakosából 248 magyar és 64 szlovák volt.

2011-ben 295 lakosából 205 magyar, 73 szlovák, 3 cigány, 1-1 cseh és zsidó és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 256 lakosából 180 (+2) magyar, 67 (+1) szlovák, (+4) cigány, 1 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született 1831-ben Lebó István az egyik legutolsó 48-as honvéd.[9]
  • Itt hunyt el 1923-ban Reindl Román plébános, egyháztörténész, publicista.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1735-ben épült a régi, 13. századi templom felhasználásával.
  • A temető területén lehet az egykori román kori rotunda.[10]
  • Falumúzeum.

Képtár

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  6. ↑ Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007
  7. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  8. ↑ ma7.sk
  9. ↑ klauzal.hu
  10. ↑ apsida.sk

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bendíkné Szabó Márta 2012: Emlékjelek és szakrális kisemlékek Szetén. Acta Ethnologica Danubiana 14.
  • Július Béreš - Martin Odler 2011: Včasnostredoveké sídlisko Kubáňovo II. Študijné Zvesti 50, 5-46.
  • 1978 Neznáme rotundy v Kubáňove a v Mojzesove. Vlastivedný časopis 27/3, 138-139

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Kubáňovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szete&oldid=29239547”