Szete
| Szete (Kubáňovo) | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Első írásos említés | 1236 | ||
| Polgármester | Német Zsolt | ||
| Irányítószám | 935 75 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 254 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 124 m | ||
| Terület | 12,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szete weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szete témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szete (szlovákul Kubáňovo, korábban Setich) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ipolyságtól 15 km-re nyugatra, a Búr patak és az Ipoly folyó összefolyásánál, a magyar-szlovák határ mentén, Tésával szemben fekszik.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jelenleg[mikor?] a volt termelőszövetkezet területén található gólyafészek.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve személynévi eredetű. 1236-ban "Zentheh" alakban említik először egy birtokvita kapcsán, mely a Hont-Pázmány nembeli Kázmér és a dömösi prépostság között folyt. 1291-ben "Scechec", 1295-ben "Scetheh" alakban említik a korabeli források. Az esztergomi érsek birtoka, amelyet később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolnak ki. 1332-ben említik templomának papját. Valószínűleg ennek a templomnak az alapjain épült fel 1735-ben a mai, barokk Szent László templom. Erre utal a szentély egykori rotundára emlékeztető falazata. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélé"[3]
Fényes Elek szerint "Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]
Hont vármegye monográfiája szerint "Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta."[5]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
1945. október 25-én a 88/1945 számú Beneš dekrétum értelmében 42 helybéli magyar férfit csehországbeli kényszermunkára rendeltek be. Miután egyikük ellenszegült, hasba lőtték, egy másik személynek pedig a lábát érte a lövés. Ezt követően a 40 férfit Csehországba hurcolták.[6]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 332 | 289 | 282 | 254 |
| Különbség | -12,95 % | -2,42 % | -9,92 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 251 | 254 |
| Eltérés | +1,19 % |
1880-ban 562 lakosából 523 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 592 lakosából 584 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 622 lakosából 620 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 679 lakosából 669 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 664 lakosából 639 magyar és 11 csehszlovák volt.
1930-ban 598 lakosából 515 magyar és 54 csehszlovák volt.
1941-ben 631 lakosából 622 magyar és 7 szlovák volt.
1970-ben 540 lakosából 443 magyar és 96 szlovák volt.
1980-ban 446 lakosából 361 magyar és 83 szlovák volt.
1991-ben 354 lakosából 298 magyar és 49 szlovák volt.
2001-ben 317 lakosából 248 magyar és 64 szlovák volt.
2011-ben 295 lakosából 205 magyar, 73 szlovák, 3 cigány, 1-1 cseh és zsidó és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 256 lakosából 180 (+2) magyar, 67 (+1) szlovák, (+4) cigány, 1 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1831-ben Lebó István az egyik legutolsó 48-as honvéd.[9]
- Itt hunyt el 1923-ban Reindl Román plébános, egyháztörténész, publicista.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent László tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1735-ben épült a régi, 13. századi templom felhasználásával.
- A temető területén lehet az egykori román kori rotunda.[10]
- Falumúzeum.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szűz Mária-kegyhely Lontó és Szete határán
- Tájkép a község déli részén
- Címeres üdvözlőtábla
- Szetei utcakép
- Kultúrház
- Útmenti feszület
- Nepomuki Szent János szobra mezei oltárban
- Tűzoltóság
- Katolikus templom - részlet
- A két világháború áldozatainak emlékműve
- A templom mellett álló feszület
- Régi ház a faluközpontban
- Katolikus templom
- Községháza
- Útmenti feszület
- Szete látképe észak felől
- Tájkép Szete és Százd határán
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
- ↑ Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
- ↑ klauzal.hu
- ↑ apsida.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bendíkné Szabó Márta 2012: Emlékjelek és szakrális kisemlékek Szetén. Acta Ethnologica Danubiana 14.
- Július Béreš - Martin Odler 2011: Včasnostredoveké sídlisko Kubáňovo II. Študijné Zvesti 50, 5-46.
- 1978 Neznáme rotundy v Kubáňove a v Mojzesove. Vlastivedný časopis 27/3, 138-139
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Alapinformációk

