Füzesgyarmat
Füzesgyarmat | |||
![]() | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Szeghalmi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Bere Károly (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5525 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4959 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 127,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Füzesgyarmat weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesgyarmat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Füzesgyarmat város Békés megye északi részén, a Szeghalmi járásban. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.
Fekvése
Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom.
Megközelíthetősége
Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Füzesgyarmatfürdő és Biharnagybajom között található. Közúton Szeghalom felől a 47-es főútból kiágazó jó minőségű összekötő úton érhetjük el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A megye határáig elfogadható, onnantól már rossz minőségű út vezet át Hajdú-Bihar megyébe. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető a város. A Karcag - Bucsa közötti útszakasz felújítása óta már elfogadható minőségű közúton. A 47-es főútról Darvasnál letérve kb. 10 km Füzesgyarmat.
Nevének kialakulása
A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.[3]
Története
A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.
A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.
Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).
Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.
Népessége
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 25,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 43,2% (22,5% nem nyilatkozott).[5]
Népességének változása az elmúlt években:
Lakosok száma | 5887 | 5819 | 5774 | 5321 | 5032 | 4959 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A város címere
Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.
Nevezetességek, turistalátványosságok
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Town_hall_F%C3%BCzesgyarmat.jpg/300px-Town_hall_F%C3%BCzesgyarmat.jpg)
- Városháza
- Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati -és urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
- Castrum termál kemping
- A Szent Borbála, a bányászok védőszentje
- Tájház
- Szitás Erzsébet Képtár
- Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca
- Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel
- Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület
Testvérvárosai
Ozsdola, Kovászna megye, Erdély, Románia
Zimándújfalu, Arad megye, Románia
Neves személyek
- gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás, a 7. dragonyosezred hadnagya
- Bonyhay Benjamin (1805-1885) ügyvéd és megyei hivatalnok.
- Csánki Benjámin (Füzesgyarmat, 1868. jan. 3. – Debrecen, 1943. júl. 5.): református lelkész, egyetemi tanár[6]
- Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja
- Doma-Mikó István (sz.név:Mikó István) (Füzesgyarmat 1951.január 16. –) festő, (udvari festő Japán)
- Gacsári István (1791-1847) református lelkész, költő.
- Galambos Sándor (?–2018) hintókészítő, kovácsmester[7]
- Hegyesi János(1899–1992) autodidakta költő, a Nemzeti Parasztpárt tagja és országgyűlési képviselője
- Lázár Gyula (1911–1983) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, magyar bajnok, az FTC egykori játékosa.
- Márky Barna [vitéz sarkadi Márky Barnabás] (Orosháza, 1884. október 4.-Füzesgyarmat, 1966. április 10.) – jogász, járási szolgabíró, Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja 1930–1944 között, Márki János közjegyző fia .[8]
- Nagy Lajos (1870-1961) református gimnáziumi tanár.
- Rákos Ferenc (1893-1963) magyar jogász, újságíró, műfordító, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség országos parancsnoka.
- Szilágyi Márton (1842-1900) református lelkész.
Források
- ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Békés megyei legek könyve II, Füzesgyarmat neve 55. oldal
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Füzesgyarmat Helységnévtár
- ↑ Csánki Benjámin - Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.)
- ↑ Galambos Sándor hintókészítő
- ↑ Márky Barnabás a Békés Megyei Levéltár oldalán[halott link]