Bucsa

Bucsa címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Járás

Jogállás

Polgármester

Kláricz János^[1]

Irányítószám

5527

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

2223 fő (2014. jan. 1.)^[2]

Népsűrűség

38,89 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

55,82 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bucsa

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″

Bucsa

Pozíció Békés megye térképén

Bucsa weboldala

Bucsa község Békés megye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsa Község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.

A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapja.

Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt.

A környék akkoriban a Tisza és a Körösök, Berettyó által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől.

1412-ben Békés megye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget Bucsához tartoznak.

1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek.

A XVIII. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is.

A harcok miatt elnéptelenedő falu a XIX. században települt újra.

A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.

1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett.

1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, Mária nevű lányának akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.

Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott.

1941-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.

A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működő képességét.

A községbe látogatókat szép rendezett falukép fogadja.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös-Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.