Bucsa

	Bucsa
	; Bucsa címere
	; Bucsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Szeghalmi
Jogállás	község
Polgármester	Kláricz János (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5527
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	2179 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	38,87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	55,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bucsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″
	Bucsa Pozíció Békés megye térképén
	Bucsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsa témájú médiaállományokat.

Bucsa község Békés megye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bucsa Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, három megye, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Szomszédai: északkelet felől Püspökladány, kelet felől Szerep, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől Ecsegfalva, nyugat felől Kisújszállás, északnyugat felől pedig Karcag.

Megközelítése[szerkesztés]

A települést átszeli, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban a Karcagtól Füzesgyarmatig húzódó 4206-os út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Az említett út a falutól mintegy 13 kilométerre csatlakozik a 4-es főúthoz, ezáltal kapcsolatot teremtve az országos közúthálózat távolabbi útszakaszaival.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal (és a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal) Karcag vasútállomása.

Története[szerkesztés]

Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.

A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől. 1412-ben Békés vármegye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget is Bucsához tartoznak. 1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek. A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is, a harcok miatt elnéptelenedő falu a 19. században települt újra.

A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdtek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep volt. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.

1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot Mária nevű lányának, akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.

Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége, azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.

A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működőképességét.

A községbe látogatókat szép, rendezett falukép fogadja.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Földesi György (független)^[3]
1994-1998: Földesi György (SZDSZ-MSZP)^[4]
1998-2002: Földesi György (független)^[5]
2002-2006: Földesi György (független)^[6]
2006-2010: Dr. Mile Sándor (független)^[7]
2010-2014: Kláricz János (független)^[8]
2014-2019: Kláricz János (Fidesz)^[9]
2019-től: Kláricz János (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 24,1%, felekezeten kívüli 27,2% (31,1% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös–Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra is. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát, a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1934. november 15-én Kóti Árpád, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Bucsa Helységnévtár