Bucsa

	Bucsa
	; Bucsa címere
	; Bucsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Szeghalmi
Jogállás	község
Polgármester	Kláricz János (FIDESZ)
Irányítószám	5527
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	2179 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	38,89 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	55,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bucsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″
	Bucsa Pozíció Békés megye térképén
	Bucsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsa témájú médiaállományokat.

Bucsa község Békés megye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bucsa Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, három megye, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Története[szerkesztés]

Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.

A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől. 1412-ben Békés vármegye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget is Bucsához tartoznak. 1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek. A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is, a harcok miatt elnéptelenedő falu a 19. században települt újra.

A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdtek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep volt. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.

1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot Mária nevű lányának, akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.

Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége, azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.

A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működőképességét.

A községbe látogatókat szép, rendezett falukép fogadja.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös–Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra is. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát, a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.