Ágostháza
Ágostháza (Bystrany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Iglói |
Rang | község |
Polgármester | František Žiga |
Irányítószám | 053 62 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | SN |
Népesség | |
Teljes népesség | 3824 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 408 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 415 m |
Terület | 7,82 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 56′ 58″, k. h. 20° 45′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 58″, k. h. 20° 45′ 29″ | |
Ágostháza weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ágostháza (1899-ig Wellbach, szlovákul: Bystrany, korábban Veľbachy, németül: Eulenbach/Wellbach) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 3188 lakosából 1551 szlovák és 1528 roma volt.
Fekvése
Iglótól 16 km-re keletre fekszik.
Története
1268-ban Ewlwnbach néven említik először. 1298-ban „Vlenbach” néven bukkan fel a forrásokban. Egyike volt a 24 szepesi királyi birtokban állt településnek. 1465-ben a szepesi váruradalom része. A 16. században 21 jobbágytelke volt. 1787-ben 31 házában 350 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 458 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint „VELBACH. Eilenbach. Német falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/2 mértföldnyire; legelője szoros, réttyei néhol soványak, földgyének két része jó, fája van mind a’ kétféle, piatza Olasziban, és Várallyán”. [2]
Fényes Elek szerint „Wellbach, Szepes v. tót falu, Olaszihoz nyugotra 1/2 órányira: 423 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky”.[3]
Mai magyar nevét egykori birtokosáról gr. Csáky Ágostról kapta. 1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után lakói a Csáky nagybirtokon dolgoztak, a nők szövéssel foglalkoztak. A falu 1945-ig volt a Csáky család birtoka.
2001-ben 2523 lakosából 2289 szlovák és 222 cigány volt.
Nevezetességei
- Neoklasszicista kastélya 1860-ban épült, később újjáépítették.
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1779 és 1784 között épült klasszicista stílusban a korábbi templom helyén.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.