Ugrás a tartalomhoz

Nyugat-Szahara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lálálá9999 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 4., 02:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Nyugat-Szahara
'الجمهورية العربية الصحراوية الديمقراطية
Al-Jumhūrīyâ al-Arabīyâ as-Ṣaḥrāwīyâ ad-Dīmuqrātīyâ'
Nyugat-Szahara zászlaja
Nyugat-Szahara zászlaja
Nyugat-Szahara címere
Nyugat-Szahara címere

FővárosaEl-Ajún
é. sz. 25°, ny. h. 13°25.000000°N 13.000000°WKoordináták: é. sz. 25°, ny. h. 13°25.000000°N 13.000000°W
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökMohamed Abdelaziz
MiniszterelnökAbdelkader Taleb Oumar
Hivatalos nyelvarab és spanyol
függetlenségSpanyolországtól
kikiáltása1976. február 27.
IrányítjaMarokkó

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint612 000 fő (2021)[2]
Rangsorban171
Becsült586 000 fő (2014. június)
Rangsorban171
Népsűrűség2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület266 000 km²
Rangsorban83
Időzóna
(UTC0)
Egyéb adatok
PénznemMarokkói dirham (MAD)
Hívószám212
Internet TLD.eh
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Szahara témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Nyugat-Szahara, hivatalos nevén Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság nagyrészt marokkói megszállás alatt álló nyugat-afrikai (magrebi) ország.

Hivatalosan az ENSZ Dekolonizációs Bizottságának a felügyelete alatt áll.[forrás?]  Az ENSZ 1960-ban nyilvánította nem autonóm területnek Nyugat-Szaharát, egészen addig Spanyolország egyik tartománya volt. Hiába nyerte el 1976-ban a függetlenségét, mert 1979-ben Marokkó a területének a nagy részét megszállta.

A terület legnagyobb része marokkói megszállás alatt áll. Marokkó jelenlétét Nyugat-Szaharában sem az ENSZ, sem más országok nem ismerték el. 1976-ban jött létre a Polisario Front, amely először a spanyol gyarmatosítók, majd a marokkói megszállás ellen küzdött. Ők hozták létre a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, amely 1976-ban kikiáltotta a függetlenségét. A marokkói megszállás után a lakosság jelentős része Algériába menekült, ahol létrejött a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság kormánya.

2017-ig egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el hivatalosan Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett.[3][4][5] Arra azonban több ország is nyitottnak mutatkozott, hogy elfogadja a terület marokkói megszállását, ha az a királyság autonóm része lesz. 2020-ban az Amerikai Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett.[6]

Földrajz

Nyugat-Szahara domborzati térképe

Nyugat-Afrika északnyugati részén helyezkedik el. Nyugatról az Atlanti-óceán határolja, északról Marokkó, keletről Algéria, délről Mauritánia.

Az Atlanti-óceánt kísérő keskeny, tengerparti síkság kelet felé 500 m magasságig emelkedő homokos, sziklás vidékbe megy át. Legmagasabb pontja északkeleten van: 823 m. Az ország nagy része homok- és kősivatag.

Állandó vízfolyással nem rendelkezik, de tavasszal időnként előfordulnak eső utáni áradások. A tengerpart mentén a hideg tengeráramlat ködöt tud létrehozni.

Éghajlat

Forró, sivatagi éghajlata van. Az ország belsejében nyáron gyakori a 43–45 °C forróság. Télen a legmagasabb hőmérséklet 25-30 °C között mozog. Az ország északkeleti részén, a sivatagban éjszaka a hőmérséklet 0 °C alá is csökkenhet. Az éves csapadékmennyiség nem éri el az 50 mm-t.

Nemzeti park

A politikai viszonyok következtében Nyugat-Szaharában a marokkói természetvédelmi törvényeket alkalmazzák. A mauritániai határ mentén, az ottani Banc d'Arguin Nemzeti Parkhoz csatlakozó területen jelölték ki Nyugat-Szahara egyetlen nemzeti parkját: a Dakhla Nemzeti Parkot.[7]

Történelem

Nyugat-Szahara területe
  Marokkói megszállás alatt
  Felszabadított Zóna

Az egykori spanyol gyarmat (Rió de Oro és Saguiet el-Hamra) 1976 elején vált függetlenné, de nem sokkal ezután Marokkó és Mauritánia háborút indítottak ellene, és területének mintegy 2/3-át megszállták. 1979-ben Mauritánia vereséget szenvedett az őslakosoktól, majd a békekötés után kivonult Nyugat-Szaharából, miután Marokkó az ország teljes területét elfoglalta, emiatt nem lehetett tagja a formálódó Afrikai Uniónak.

A Polisario Front gerillaharcainak köszönhetően Marokkó uralma Nyugat-Szahara felett meggyengült, de még nem ért véget, a terület végső státuszáról (a teljes függetlenségről vagy a Marokkóhoz tartozásról) egy hosszú évek óta halogatott népszavazás tudna dönteni. A felek nem tudnak megegyezni a szavazáson részvételre jogosultakról. A népszavazás megszervezésében kulcsszerepe van az ENSZ Nyugat-Szaharai különleges kontingensének, a MINURSO-nak (melynek magyar vezetője is volt Száraz György vezérőrnagy személyében).

A fegyveres konfliktus 1991 óta szünetel, az ország két részre – a Marokkó által ellenőrzött nyugati részre és a Felszabadított Zónára – van osztva, a megszállók által létrehozott falrendszer (Berm) mentén. A nyugat-szaharai lakosság jelentős része az algériai Tindouf környékén található menekülttáborokban él.

Bár a kérdésben már az Európai Unió is állást foglalt, amely szerint Nyugat-Szahara nem marokkói terület, ez nem változtatott a fennálló helyzeten.

Gazdaság

Bevételének fő forrását a foszfátbányászat, a halászat és a nomád pásztorkodás jelenti. A száraz éghajlat a mezőgazdasági tevékenységeket korlátozza, így élelmiszerekből, mezőgazdasági termékekből behozatalra szorul. A kereskedelem és az ipari tevékenység a kormányzat ellenőrzése és irányítása alatt áll, viszont az életszínvonal jóval elmarad a marokkóitól.

Népesség

2019
582 000
2021
612 000

Etnikai megoszlás

50% fekete-afrikai, 45% berber, 5% arab.

Nyelv

Az országban a berber-arab nyelvet beszélik.

Vallás

Szunnita iszlám.

Városok

Nyugat-Szahara városai
Rangsor Név Lakosság Tartomány
Latin
betűkkel
Arab
betűkkel
1994-es
népszámlálás
2004-es
népszámlálás
1. El-Ajún العيون 136 950 194 668 El-Ajún
2. Ed-Dahla الداخلة 29 831 58 104 Ved-ed-Dahab
3. Szmara السمارة 28 750 40 347 Szmara
4. Rász-Búdzs-ed-Dúr بو جدور 15 167 36 843 Búdzs-ed-Dúr
5. Em-Marszí المرسى 4 334 10 229 El-Ajún
6. Havdza الحوزة 2 940 8 769 Szmara
7. Mahbesz المحبس 1 193 7 331 Assa-Zag
8. Geltat-Zemmúr گَلتَة زَمُّور 4 716 6 740 Búdzs-ed-Dúr
9. Bír-Anzáren ? 867 6 597 Ved-ed-Dahab
10. Tichla ? 290 6 036 Avszerd
11. Avszerd ? 672 5 832 Avszerd
12. El-Aargub ? 1 374 5 345 Ved-ed-Dahab
13. Guera الكويرة 509 3 726 Avszerd

További információk

Jegyzetek

  1. Világ. Marokkó 33 év után... In.: HVG. 2017/5. szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
  2. Western Sahara Summary Statistics. United Nations Statistics Division
  3. Report of the Secretary-General on the situation concerning Western Sahara (paragraph 37, p. 10), 1993. március 2. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  4. Watch, Western Sahara Resource: Western Sahara not part of EFTA-Morocco free trade agreement – wsrw.org. www.wsrw.org . [2016. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  5. International law allows the recognition of Western Sahara – Stockholm Center for International Law and Justice, 2015. november 7.
  6. Magid, Jacob: ‘Historic decision’: Israel and Morocco agree on full ties ‘as soon as possible’. Times of Israel , 2020. december 10. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
  7. http://www.parks.it/world/EH/Eindex.html