Maschinenpistole 40

Maschinenpistole 40
Típus	géppisztoly
Ország	Németország
Gyártási darabszám	kb. 1 millió
Alkalmazás
Használó ország	Németország, Bulgária, Magyarország
Háborús alkalmazás	második világháború
Műszaki adatok
Űrméret	9 mm
Lőszer	9×19 mm Parabellum
Tárkapacitás	32 db-os szekrénytár
Működési elv	szabad hátrasiklású tömegzár
Tömeg	3,97 kg (tár nélkül) 4,61 (töltött tárral) kg
Fegyver hossza	629 mm (behajtott válltámasszal) 832 mm (kihajtott válltámasszal) mm
Csőhossz	248 mm
Elméleti tűzgyorsaság	500 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	380 m/s

A Maschinenpistole 40 (rövidítve MP 40) géppisztolyt 1940-ben rendszeresítették, és számos főrésze hasonlított az MP 38-ra. A fő különbség a felhasznált anyagokban rejlett, mivel itt főként préselt acéllemezt és műanyagot használtak. Hagyományos hátrasiklással működött. Először a Fallschirmjägerek (ejtőernyősök) használták, sikerrel.

Bár a tervezési fázisokban Hugo Schmeisser nem vett részt (egyedül az utolsó gyártásracionalizáláson), a név („Schmeisser-géppisztoly”) mégis rajta ragadt, saját fejlesztésű fegyvereire pedig nem használják. Ennek oka, hogy a fenti géppisztolyhoz a tárakat Hugo Schmeisser tervezte és az ő licence alapján gyártották, ezért mindegyiken rajta volt a Schmeisser jelzés. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy magát a fegyvert Heinrich Vollmer tervezte az Erme Werke-ben 1938-ban. A fegyver közel egy millió példányban készült, kisebb, nagyobb változtatásokkal.^[forrás?]

Külső hivatkozások

• MP18 angolul
• SZTE Egyetemi Könyvtár, Hadtörténeti Gyűjtemény