Kisbogács
Kisbogács (Băgaciu) | |
Kisbogács régi görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Magyarpalatka |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarpalatka (Pălatca) |
Irányítószám | 407381 |
SIRUTA-kód | 58810 |
Népesség | |
Népesség | 46 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 0 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 346 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 23° 56′ 51″46.885877°N 23.947434°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 23° 56′ 51″46.885877°N 23.947434°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbogács témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisbogács románul: Băgaciu, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Széktől délkeletre, Mócstól északnyugatra fekvő település.
Története
Kisbogács, Bogács nevét már 1318-ban megemlítette egy oklevél t. Bogath ~ t. Bagach néven.
Későbbi névváltozatai: 1320-ban t. Bogach, 1446-ban Bogach, 1449-ben Bogath, 1452-ben, 1460-ban és 1479-ben Bogach, 1808-ban Bogács, 1913-ban Kisbogács.
1318-ban Cyko fia Péter ispán özvegye: Margit és leánya: Erzsébet, Hadya fia Már özvegye 50 M-ért eladta Felkapusi Jánosnak tartozékaival. 1320-ban Omboz határosa. 1324-ben István fia: Orros János és fia László cserébe adta Gerendi Jakabnak (Gy 2: 61).
1446-ban Bogachon (Do) örökölt Szomordoki részbirtokot vásárolt meg Farnasi Dénes. 1449-ben pedig Tamásfalvi Imrét említették, aki ugyancsak Bogathon (Ko) volt részbirtokos. Ugyanebben az évben Szavai Gergely bogathi (Do) teljes birtokrészét, azaz a birtok negyedét, melyet lakói éppen elhagytak, 20 aranyforintért elzálogosítja Farnasi Dénesnek.
1452-ben egy oklevél szerint Szentpáli Lászlóné Lónai Erzsébet élete végéig Mátéi Miklósné Fejes Orsolyának engedte át az őket közösen megillető bogachi birtokrészét.
1460-ban Bogachon részbirtokosok voltak a Szamosfalviak is, 1479-ben pedig a Szilkeréki Gebártokat említették mint részbirtokosokat.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.
1910-ben 240 lakosából 226 román volt. Ebből 58 görögkatolikus, 182 görögkeleti ortodox.
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.