Budapest III. kerülete

Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)

Budapest III. kerülete címere

Egyéb elnevezés: Óbuda

Közigazgatás

Település

Budapest

Városrészek

Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy
Aquincum
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Harsánylejtő
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbuda hegyvidéke
Óbudaisziget
Rómaifürdő
Solymárvölgy
Újlak (egy része)^[1]

Irányítószám

1031 – 1039

Polgármester

Bús Balázs (Fidesz)

Népesség

Teljes népesség

123 889 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Rangsorban

2.

Népsűrűség

3213 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

39,69 km²

Budapest III. kerülete weboldala

A III. kerület zászlaja

Budapest III. kerülete Budapesten a Duna jobb partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Ipar
4 Kultúra
5 Iskolák
6 Népesség
7 Kerületi média
8 Sport
9 Díszpolgárok
10 Testvérvárosai
11 Fontosabb közterületek
12 Lásd még
13 Galéria
14 Jegyzetek
15 Források
16 További információk

Fekvése [szerkesztés]

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek. (Pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér)

Története [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.

Pófölde a mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu. 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik nevű falu állt itt, amit 1326-ban neveztek Póföldének.^[3]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nem igen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a falu hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost (1738-1739-es pestisjárvány áldozatainak pótlására) nagyobbrészt betelepített svábok lakták, akik jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872-73 között. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-ban belső Óbudán, 1971-től Békásmegyeren is megkezdődött a házgyári lakótelepek kialakítása. 1978-tól Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt egészen a rendszerváltozásig.

A kerület polgármestere 1990-2006-ig Tarlós István volt, akit 1990-ben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz-KDNP) lett.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását^[1]^[4]; megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Ipar [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra [szerkesztés]

művészetoktatás: Aelia Sabina Zeneiskola [1], Óbudai Népzenei Iskola
Óbudai Társaskör [2]
Zichy-kastély

Iskolák [szerkesztés]

Népesség [szerkesztés]

^[5] ^[6]

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1910	44 371	—
1920	46 865	0,55%
1930	58 929	2,29%
1941	68 698	1,39%
1949	66 365	−0,43%
1960	77 566	1,42%
1970	80 381	0,36%
1980	122 423	4,21%
1990	149 028	1,97%
2001	131 605	−1,13%
2011	126 478	−0,40%

A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 126 478 lakosa volt. A lakosságszám az 1990-as népszámláláson érte el a csúcsot, 149 028 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 3 186 fő/km² volt.

A kerületben a 15 év alattiak aránya 13,1%, az időskorúaké 18,4%.

III. kerület

**Nemzetiségek az III. kerületben 2001-2011**
Nemzetiség	2001		2011 ²
Nemzetiség	Fő	%¹	Fő	%¹
Magyar	118,678	97.81%	104,128	98.67%
Roma	270	0.22%	678	0.64%
Német	538	0.44%	1,474	1.40%
Román	78	0,06%	485	0.31%
Egyéb	1,768	1.46%	2,378	2.25%
Nem válaszolt	10,273		20,946
Teljes népesség	131,605		126,478
¹ A kérdésre válaszolók közül ² Több nemzetiséget is meg lehetett jelölni

Kerületi média [szerkesztés]

Óbuda Televízió (közműsorszolgáltató kábeltelevízió)
Óbuda Újság
Egyéb lapok:
- Római Parti Hírek (Dunai életképek)
- Római Riport, a Római lakótelep internetes lapja
- Óbudai Blog

Sport [szerkesztés]

Díszpolgárok [szerkesztés]

Kapcsolódó lista: Budapest III. kerülete díszpolgárainak listája

Az „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél, egy 42,5 mm átmérőjű aranyozott ezüst érme, valamint anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti. A cím posztumusz is adható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.^[7]