Fogaras
| Fogaras (Făgăraș, Frugreschmarkt) | |||
 | |||
| A fogarasi vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Fogaras | ||
| Polgármester | Constantin Sorin Mănduc (2008) | ||
| Irányítószám | 505200 | ||
| Körzethívószám | 0x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 40278 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 26 284 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 588 (2%, 2021)[3] | ||
| Népsűrűség | 721,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,41 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 24° 58′ 17″45.842222°N 24.971389°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 24° 58′ 17″45.842222°N 24.971389°E | |||
 | |||
| Fogaras weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogaras témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fogaras (románul Făgăraș, németül Fugreschmarkt) város Romániában Brassó megyében. Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye.
Fekvése
Brassótól 67 km-re nyugatra, Nagyszebentől 76 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.
Nevének eredete
Első említése 1291-ből maradt fenn Fogros alakban. További névváltozatok: Fogaras (1369, 1556), oppidum Fugrasch (1413), Fogarasum, Fogarasch (1600).[4] A név eredetére nézve több feltételezés létezik. Egyik magyarázat szerint Fogaras neve a magyar fogoly madárnév nyelvjárási fogor változatából származik.[5] Más feltételezés szerint a Fogaras folyótól kapta nevét, amely a besenyő „Fagar šu”-ból jön = kőris(fás) víz.[6] Inkább anekdotának számít az a magyarázat, amelyet Kőváry László a Történelmi adomák (Kolozsvár, 1857) című művében Benkő Józsefre hivatkozva említ: „…építésénél a munkások oly jegyeket kaptak, mint kapnak most is a nagyobb építészeti vállalatok munkásai, miket aztán hetenként beváltanak. Az itt kapott pénzjegyek fából voltak, s a nép fagarasnak nevezte. Innen kapta volna Fa-garas vagy mint ma mondjuk Fogaras vára nevezetét.” Szintén nem elfogadott a román fag = bükkfa szóból való eredeztetés.[5]
Népessége
Az első modern értelemben vett népességfelméréskor, 1786-ban 3376 lakosa volt. 1880-ban 5307 lakosából 1223 görögkatolikus, 1199 római katolikus, 891 református, 885 evangélikus, 713 görögkeleti, 262 izraelita, 102 unitárius és 32 egyéb vallású volt. 1910-ben 6579 lakosából 3357 magyar, 2174 román és 1003 német volt; felekezet szerint 1409 római katolikus, 1323 református, 1262 görögkatolikus, 1003 görög keleti, 830 evangélikus, 514 izraelita, 229 unitárius és 9 egyéb.
1930-ban 7841 lakosából 2734 görög keleti, 1551 görögkatolikus, 1131 református, 1055 római katolikus, 779 evangélikus, 390 izraelita, 180 unitárius és 5 egyéb vallású.
2002-ben 36 121 lakosából 33 677 román, 1643 magyar, 426 cigány és 332 német volt.
Története
A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek költöztek. Várát 1310 körül Kán László erdélyi vajda építtette. A 14. században a havasalföldi fejedelmek birtoka lett, de 1464-ben Hunyadi Mátyás kivette a kezükből, és Geréb Jánosnak, a későbbi erdélyi vajdának adta. A 14. század végétől a fogarasi birtok gazdája gyakran változott; a 15. század végén és a 16. század elején Corvin János birtoka volt. Az ő 1505-ben bekövetkezett halála után II. Ulászló Bornemisza Jánosnak adományozta, utóbb a Majláth családé lett.
1540-ben Török Bálint ostromolta, majd a török. 1588-tól az erdélyi fejedelmek feleségének birtoka. 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi vajda foglalta el, és feleségének adományozta. Miután 1600. szeptember 18-án az erdélyi sereg győzelmet aratott Mihály felett, és kiűzték az országból, a fogarasi várat Csáky István országos főkapitány kapta meg. 1605-ben a közeledő Bocskai hírére a vár német őrsége fellázadt, és feladták a várat. 1623-ban Bethlen Gábor Agostino Serena olasz mesterrel átalakíttatta a várat, majd 1626-ban második feleségének, Brandenburgi Katalinnak adományozta. Ő 1630-ban eladta a fejedelemmé választott I. Rákóczi Györgynek, aki feleségének, Lorántffy Zsuzsannának engedte át. A fejedelemasszony 1657-ben román nyelvű iskolát alapított „Isten dicsőségére és az oláh nemzetnek épületekre.”
1661-ben Kücsük Mehmed pasa vezetésével a törökök foglalták el. 1675. április 28-án itt kötötték meg a fogarasi szerződést, melyben a lengyel és a francia király a kurucok megsegítésére vállalt kötelezettséget, a szerződést a törökellenes háború miatt nem hajtották végre. 1685. február 22-én az itteni országgyűlésen emeltek hűtlenségi vádat Thököly Imre ellen, és döntöttek birtokainak elkobzásáról..[7] A kurucok eredménytelenül ostromolták.[8] Itt írták alá 1688. május 9-én az erdélyi rendek képviselői a fogarasi deklarációt, amelyben I. Lipót császár és utódja, I. József oltalma alá helyezték Erdélyt, és az 1691-es fogarasi országgyűlésen hirdették ki a Diploma Leopoldinumot. A 18. században a fogarasi uradalmat egy ideig a görögkatolikus püspökség, utóbb a szász univerzitás kapta meg. 1782-ben II. József császár lefoglalta a szász nemzet vagyonát, és a fogarasi uradalmat haszonbérbe adta nekik. 1784-ben az újonnan alakított három erdélyi kerület egyike Fogaras székhellyel működött.
1852-ben a várost a szebeni kerülethez csatolták. 1878-ban Fogaras vármegye székhelye lett. 1898-ban nyílt meg a főgimnázium.
Látnivalók
- Fogaras vára a romániai műemlékek listáján a BV-II-m-A-11687 sorszámon szerepel.
- 1697–1698-ban Constantin Brâncoveanu a mogosoaiai palotája kápolnájának mintájára építtette a görögkeleti Szent Miklós-templomot (BV-II-m-A-11692)[9]
- Református templomát 1715 és 1740 között Árva Bethlen Kata építtette, sírja a templom előtt van (BV-II-m-A-11691)
- 1721-ben épült ferences templom és kolostor (BV-II-a-B-11676)
- 1783–1791 között épült görög keleti Szentháromság-templom (BV-II-m-B-11682).
Híres személyek
- Itt halt meg 1652-ben Rákóczi Zsigmond székely generális, I. Rákóczi György fia.
- Itt halt meg 1690. április 15-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
- Inocențiu Micu-Klein gyulafehérvári és fogarasi görög keleti püspök 1728–1751 között, az 1732–1737 időszakban Fogarason volt a püspöki székhelye
- Itt született Nicolae Densusianu (1846–1911) történész, a Román Akadémia tagja
- Itt született Ovid Densusianu (1873–1938) nyelvész, néprajzkutató, irodalomtörténész, a Román Akadémia tagja
- 1892–1910 közt a város képviselője volt Mikszáth Kálmán, akinek érdeme, hogy 1909-ben Alpár Ignác tervei szerint felépült a gimnázium épülete.
- Itt született 1903. július 25-én Ajtay Andor Kossuth-díjas színművész.
- Itt született Horia Sima (1906–1993) a Vasgárda elnöke
- Itt született 1910-ben Simon Béla festőművész. (Elhunyt Pécsett 1980-ban).
- Itt végezte tanulmányait és töltötte gyerekkorát Török Sándor író, műfordító, újságíró, antropozófus. Műveiben legszívesebben a Fogarasi évekre emlékszik vissza.
- Itt tanított 1908–1911 között Babits Mihály.
- Itt született 1914. február 12-én Egyed István geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Itt élt az 1900-as évek elején hosszabb ideig Bicsérdy Béla, a bicsérdyzmus gyógy- és életmód népszerűsítője.
- Itt született 1953. május 23-án Salló László magyar irodalomtörténész.
Hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ a b Asztalos Lajos: Földrajzi nevek – magyar név, idegen név. Erdélyi Gyopár, VI. évf. (2010) arch Hozzáférés: 2014. november 18.
- ↑ László Vofkori – Ana Lenart: Unităţi administrativ-teritoriale istorice şi regiuni etnografice în sudul şi estul Transilvaniei. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum Évkönyve, (1998)
- ↑ Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre 1657-1705. Budapest: Méhner. 1888–1889.
- ↑ A Rákóczi-szabadságharc hadműveletei térképen 1703-1704. www.sk-szeged.hu (Hozzáférés: 2018. március 15.) arch
- ↑ Biserica Sfantul Nicolae din Fagaras - Brancoveneasca. www.crestinortodox.ro (Hozzáférés: 2014. november 18.)
Jegyzetek
- Bisericile din Fagaras. primaria-fagaras.ro (Hozzáférés: 2014. november 18.) arch
- Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. kötet. Szerk. dr. Kepecs József. [Budapest]: Központi Statisztikai Hivatal. 201. 106. o. ISBN 963 215 419 3
- Erdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. I 420., II 764., II 793., II 858–859., II 993., II 1024., ii 1101., III 1439. o. ISBN 963 05 4203 X
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. [Budapest]: Panoráma. 1990. 104–116. o. ISBN 963 243 388 2
- Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- Szádeczky Lajos: Fogarasi történeti emlékek (Felolvastatott a szakosztály 1892. május 30. ülésén). Erdélyi Múzeum, IX. évf. 6. sz. (1892) 326–345. o.
További információk
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
 | Balánbánya · Csíkszereda · Tusnádfürdő · Sepsiszentgyörgy · Fogaras · Felek · Brezoi · Călimăneşti · Râmnicu Vâlcea · Drăgășani · Slatina · Turnu Măgurele |
|---|---|
.svg){kind=small}
