Bicsérdy Béla

Bicsérdy Béla portréja, 1900 körül

Bicsérdy Béla (Pest, 1872. március 20. - Billings, Montana, 1951. december 7.) természetgyógyász, életreformer, a vegetarianizmus róla elnevezett speciális formájának, a bicsérdizmus gyógy- és életmódnak a népszerűsítője.

Életpályája

Bicsérdy Béla Pesten született, az erdélyi Fogarason tett kereskedelmi érettségit. Berettyóújfaluban majd Fogarason dolgozott adótisztként.

Még 20 éves korában szerzett egy súlyos nemi betegséget, a szifiliszt, amely megváltoztatta az életét, új irányt szabva annak. Az akkori orvostudomány képtelen volt kigyógyítani a betegségéből.

Megtanult franciául, németül, angolul. Rengetegszer utazott Németországba, de volt Franciaországban és Angliában is, gyógykezelései és ismereteinek fejlesztése céljából.

1900 körül vegetáriánus lett, majd később áttért a kizárólagos nyers gyümölcs és zöldségfélék, nyers tej fogyasztására.

Aktívan sportolt és atlétikai versenyeket is nyert. A víz alatti búvárkodásban megteremtett rekordjáról az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es száma is beszámolt.

Rengeteg táplálkozástani kutatást folytatott és a tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre magán. Ezek a kísérletek nagyrészt böjtből és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására is.

Tanulmányozva a természetes életmód gyógyhatásait minden betegségéből kigyógyította magát, gyógyíthatatlannak mondott betegségéből is. A korábban már kopasz Bicsérdy teljes egészében visszanyerte hajzatát, és saját állítása szerint három - korábban elvesztett - foga is visszanőtt.

1909-től naponta tartott díjtalan előadásokat magánszemélyeknek. 1920 körül már nagy számú értelmiségiek (újságírók, tanárok, papok stb.) vesznek részt több előadásán. 1921 júliusában, Nagyszebenben kezdi meg rendszeres nyilvános előadásait. Eleinte ingyen, később belépődíjat szedett, hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozhassa.. Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt, több száz előadást tartva az összes nagyobb erdélyi városban.

Ada Kaleh szigete képeslapon 1890 és 1905 között

Fogarason megjelentette A halál legyőzése című művét, amely nagy visszhangot váltott ki. Magyarul és románul megjelenő könyvei az élet több évszázadig való meghosszabbítását ígérték.

Bicsérdista kolóniát létesített Ada Kaleh szigetén, és rövid ideig ott élt feleségével és híveivel a földi paradicsom megteremtésén munkálkodva.

Saját magát Zoroaszter (Zarathustra), Buddha és Krisztus után a következő egyetemes mesternek nevezte, akinek az a feladata, hogy az emberiségnek világosságot nyújtson és utat mutasson.

1922-ben, 50 évesen, életmódjának és a mindennapi edzéseinek köszönhetően, Kolozsvárott súlyemelésben világrekordot döntött. 188 kilót nyomott ki fekve. Siebert, Európában egy elismert német testedző Bicsérdyt az akkori világ legerősebb emberei egyikének minősítette. E véleményt a Siegfried című újságban is közölték.

1923-tól rendszeresen megjelentetett könyveiben reformétrendjéhez, amelyben a koplalás és a nyerskoszt-fogyasztás dicséretét hirdette, komplett filozófiai rendszert is tálalt. Könyveiben közölte a módszere által meggyógyított személyek hálaleveleit. Ugyanakkor a hivatásos orvosok többsége (nem mindegyik) sarlatánnak tartotta őt, és elmarasztalóan nyilatkoztak róla. Bicsérdyt ez nem zavarta tanai hirdetésében. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig nagyon kevesen rendelkeztek. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére.

A magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdy karizmatikus személyiség volt, rendkívül népszerű lett és tanításai nagyon gyorsan terjedtek. Bicsérdy hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdisták”, a társadalom valamennyi rétegét képviselve. 1925 körül már 120-150 ezer híve lehetett. „Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a Bicsérdyzmusról.” - írta egy kortársa . Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki. A romániai orvosok egy része hajszát is indított a kuruzslással vádolt Bicsérdy ellen, és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Több előadását betiltották. Ez azonban hatalmas ellentiltakozási hullámot váltott ki. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben az emberek gyógyulásaikról számoltak be) az ellene folyó vizsgálatot megszüntették.

Több bicsérdista étkezde is nyílt Erdélyben. Követői közé tartozott többek között Tóth Menyhért, Lévai Lajos, Magyar Ilona, rövid ideig Kosztolányi Dezső is.. Több ízben hallgatta előadását Babits Mihály és Darányi Kálmán is. Budapesti otthonában többször felkereste Bartók Béla és Kodály Zoltán.

A követők körében nagy népszerűségnek örvendett Dr. Soós Gábor orvos Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója című magasztaló könyve is.(1926)

Hívei Petrozsényban lapot is próbáltak alapítani Az Emberiség érdekében! Bicsérdizmus (1925), majd Bicsérdyzmus cím alatt (1925-26).

Az ellentábor sem tétlenkedett, Károly Sándor újságíró például a nemesen egyszerű Bicsérdy, a gyilkos! címmel adott ki egy pamfletet a „legújabb tömegőrület” vezéréről , amelyben százak meggyilkolásával vádolta a Mestert, ugyanis csakugyan hívei közül számosan belehaltak a koplalásba.

1926-os budapesti látogatását a korabeli sajtó szenzációként tálalta. Az Ada Kaleh szigetéről érkező hajóról partraszálló Mestert rajongói köszöntötték, míg az ellentábor „Hurka, kolbász, sonka, rántott csirke!” jelszavakkal tüntetett ellene.

Bicsérdy az 1920-as évek végétől beszüntette rendszeres nyilvános előadásait, később pedig még könyveit is kivonta a kereskedelmi forgalomból. Véleménye szerint az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat, és a nagy botrányt okozó halálesetek is csupán könyveinek félreértelmezésből adódtak.. Tanítványai részére viszont továbbra is ingyenes magánelőadásokat tartott.

1939-ben a vele készült riportban, amely Beszélgetés Bicsérdy Bélával, aki még hatszáz évig akar dolgozni rendszerén címmel jelent meg, így nyilatkozott: „Szervezetem fejlődik, erőm háromszorosa a húsz évvel ezelőttinek... Rendszeremben Mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik... Napi 22 órát dolgozom. Kétórai alvás folytonos tökéletesedésem mellett is elegendő részemre.” A cikkíró leírja még, hogy a pesterzsébeti ház egybenyitott három szobája egy hatalmas könyvtárnak felel meg, hatezer könyvvel. A falakon a Mester saját festményei. A földön hatalmas súlyzók, amivel végzi a napi tornagyakorlatait.

Emigrációja és halála

Bicsérdy a feleségével 1944 végén Németországba, majd 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol még azon év decemberében szívelégtelenségben elhunyt.. Más források szerint, miután az Egyesült Államokba költözött, ott a II. világháborús sérülései következtében 1951. december 7-én meghalt. Egyéb források szerint viszont Amerikába történt költözése után egyházat alapított és saját templomában egyik híve agyonlőtte.

Életében ötször nősült, házasságaiból három gyermekről tudunk. Mozgalma lassan feledésbe merült, majd az 1989-ben bekövetkező magyarországi rendszerváltás után újra felfedezték.

Bicsérdy tanítása és a bicsérdizmus

A tanítás lényege a tisztán gyümölcsevővé válás, a nyers táplálékok kizárólagos fogyasztása. A természet örök törvényeit mindenben betartó életmód a cél.

• „Fű, fa , virág, állat, összhangban élnek az örök erővel... Csak az embert vezette félre a tudása... A természet összhangja nem ismer szenvedést, nem tűr meg nyomort. Vajon megfelel-e a természet rendjének, hogy az embereknek szenvedniük kell? Az ember szenvedni csak addig kényszerül, míg életét a mindenségi igazságok ismerete nélkül folytatja.”
• „Az emberek átok alatt görnyednek, mert tudatlanságban vannak... Vak vezet világtalant és végül mindnyájan gödörbe esnek.”
• „Betegséget bocsátottam rájuk - mondja a Biblia - hogy térjenek meg. Hallásra való füleik vannak, de nem hallnak, látásra való szemeik vannak, de nem látnak, hogy meg ne térvén, meg ne tisztíthassam őket.”

Véleménye szerint a legelső emberek csak feldolgozatlan növényfélékkel táplálkoztak.. Majd amikor gyümölcstelen tájakon kóborolva éhségük nagy volt, az állatok példányait is megették. A nyers hússal szembeni undorukat különböző eljárásokkal próbálták leküzdeni. Napról napra elkövetett törvénysértéseik nyomán aztán betegségeik keletkeztek, és megtört a paradicsomi harmónia. Kibontakozott a káosz, amelynek keretében ma is egyre fokozottabb arányban betegszik, vénül és pusztul az egész emberiség.

• „Legyetek azért tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok is tökéletes.”
• „Legyetek tökéletesek - ez az ember fejlődési törvénye.”
• „Egy betegség létezik és az a diszharmónia, amely a törvénysértések módja és fokozatmértéke szerint különböző szimptómák útján jut kifejezésre.”
• „A »Ne ölj!« az egyik legerősebb és legnagyobb parancs.”

Hőkezeléssel (sütés-főzés) a növényekből is holt anyagot hozunk létre. Ha élő táplálékot eszünk, az élővé tesz bennünket, de ha »megöljük« a táplálékot, akkor a holt étel is pusztít és idővel megöl minket. Élet csak az élő anyagból származhat. Ha a földműves égett vagy fagyott magokat szór el a földjébe, akkor hiába várja a termést.

Fel kell szabadítanunk a bennünk, a mindenki szervezetében jelen lévő öngyógyító, újraalkotó erőt, amelyet az orvostudomány vitalizmusnak nevez. Ennek érdekében rendszeres böjtöt ír elő, illetve a húsoktól és a hőkezelt ételektől való fokozatos, végül teljes tartózkodást.

Tanítása szerint a nyers növényeket fogyasztó embernek megnövekedik ellenállása a betegségekkel szemben és szellemileg, fizikailag is a fejlődés útjára lép.

• „Az embernek nem szabad megsemmisítenie különböző sütési-főzési eljárásokkal a természet műhelyében készült élelmet, mely visszafejlődést és korai halált hoz számára. A főtt-sült vegetáriánus ételek a növényi trágya színvonalán állnak.. Ezek az ételek mindig félrevezetik az embert, minden esetben többet fogyasztunk belőlük a kelleténél, mert érzékszerveink ezen természetellenes és holt anyagokkal szemben nem reagálnak.. Aki vegetáriánus receptek felől érdeklődik tőlem, semmit nem értett meg könyvemből. A főzés mestersége az élet tudományával összeférhetetlen.”

Az állati fehérjék minőségi értéküket csupán az élő állat sejtjében őrzik meg, az állat elpusztítása után azonnal elveszítik vitális értéküket, azonnal beindul a bomlási, rothadási folyamat már az állat halálának pillanatában, ideális környezetté válva a mikrobáknak és baktériumoknak. A húsfogyasztó ember sorsa degenerálódás és összeomlás, korai öregedés és különböző betegségek megjelenése. Aki leölt állatok húsát eszi, az a halál testéből étkezik. A növények természetes környezetükben( sütés vagy főzés nélkül) az ember ideális tápanyagait képezik, felfrissítve folyamatosan az ember test sejtfelépítését.
A nyers növényi ételek mellett a teljes értékű kenyér és a nyers tej kismértékű fogyasztását is ajánlja. „A nyers tejet élőtejnek nevezhetjük, míg a forralt tej holt anyag... A vizsgálatok alapján a főtt tejjel tartott borjak mindig elpusztultak, a nyerssel tartottak megmaradtak.”
„Soha nem jutott eszembe arra gondolni, hogy élvezett nyers tejünk tuberkulotikus tehenektől származhatik... Tuberkulózis csak ama szervezetben fejlődhetik, ahol baktériumai tenyészfeltételekre találnak.”

A táplálkozást illetően kétféle kihágást ismert: minőségi és mennyiségi. Az első kihágáshoz tartoznak az állati eredetű és a sütött-főzött ill. más módon feldolgozott növényi termékek. Ha az entitás fejlődni kíván, minél ritkábban használjon tűz által előállított ételeket, hogy majd egy idő után teljesen kiiktathassa azokat étkezéséből.

A természet műhelyében előállított élelmiszereknek is különböző minőségi értékeik vannak. Legmagasabb értékűek a gyümölcsök és legalacsonyabb értékűek a hüvelyesek: paszuly, zöld borsó, lencse. Megfőzve ezek ásványi anyaggá degenerálódnak és a szervezetben lerakódva a végtagok merevedését és a véredények falainak elmeszesedését okozzák, mely a szervezet elöregedéséhez vezet.

A régi britek naponta kétszer étkeztek, az ókori perzsák naponta csak egyszer. Hérodotosz leírta a nyers növényeket fogyasztó etiópok életét, akik ezzel az életmóddal 300–400 évig is éltek és a 100–200 éves ember teljesen megszokott jelenség volt közöttük.

Szókratész barbároknak nevezte azokat az embereket, akik naponta kettőnél többször étkeztek. Arisztotelész kijelentette: „Tele gyomorral még senki nem alkotott nagyot.”

„Az ember tömi magát gondolkozás nélkül mindennel. Megszabott időhöz kötött étkezései alkalmával jelentkező éhsége nem természetes éhség, hanem szokáséhség csupán... Amit az ember nem eszik meg, az használ legtöbbet.”

„Krisztus intette a követőit e szavakkal: Ne fertőztessétek testeteknek a templomát.”

A 2-3 napos böjtök segítenek helyreállítani szervezetünk egyensúlyát. A vadon élő beteg állatok nem esznek. Az emésztési folyamathoz felhasznált életerőt a szervezet ekkor regenerálásra és gyógyításra fordítja. A 4 vagy több napos vízböjt már nagy fegyelmező hatással van az emberre. Az utána megkezdett táplálkozásnál össze kell szednie magát a győzelemre. Sokan ekkor rontanak el mindent. Nekiesnek a zabálásnak, amely révén ismét rendetlenség lesz úrrá a szervezetükön.

Pár szem gyümölccsel vagy gyümölcslével nyugodtan böjtölhetünk hosszabb időszakon át. Minél kevesebb élelemre szorítkozunk, annál szebb és gyorsabb eredményre lehet kilátásunk. Aki rendszeresen beiktat ilyen időszakokat életében, tudatosítva ennek igazságát, haladéktalanul meggyógyul.

Minél gyakrabban ismételjük a böjtöt, úgy egyre természetesebb táplálékok fogyasztására érzünk hajlamot. A legalkalmasabb tisztulásfokozó a részleges böjt. A részleges böjt leghatásosabb neme az, ha a tanítások szerinti táplálkozás menetébe heti egy 48 órás tápmegvonást (böjtöt) szúrunk be. A reforméletmód mellett folytatott böjtöknek páratlan életerősítő és képességfokozó hatása van.

Bicsérdy a tanításaiban a táplálkozáson és a böjtön kívül részletesen kitért a mozgásra, légzésre, napozásra, munkára, pihenésre, meditációra, pozitív gondolkodási módra, az egész életmódra. Nagy hangsúlyt fektetett a sportra, a testmozgásra.

A nyomott kedély, félelem, évődés, bú, gond, harag, irigység, bosszúság és valamennyi más alsófokú tulajdonság is a rendben nem tartott szervezet rossz nedveiből táplálkoznak.

Az ember tisztulásával és átépülésével egyidejűleg természetellenes vágyai is eltűnnek és bűnök elkövetésére sem érez többé hajlamot. Ennek az életmódnak a követése mellett a szervezet tökéletesül, szerzett betegségeit elveszti, a további betegségekkel szemben valósággal immunissá lesz. A természet adta táplálék fogyasztása a böjttel, sok mozgással, friss levegővel, a reforméletmóddal hatalmas változást idéz elő az ember életében, amely mindenre kiterjedően érezteti jótékony hatásait.

Az arcbőr nemsokára üdébb, tisztább, a szemek kifejezettebbek és életet sugárzóak, addigi bőrtisztátalanságok vagy kiütések néhány hét alatt varázslatosan eltűnnek. Az izzadtság nemsokára a természetes emberi test kellemes illatát árasztja. Az idegrendszer, az agy és az összes izomcsoport, a csontozat, bélcsatorna és a bőr sejtéletében újulási jelenségek mutatkoznak. Minél természetesebb életmódot folytatunk, annál kevesebb alvásra lesz szükségünk. Ez 4-5 óra vagy tiszta gyümölcskoszt esetén napi 2-3 óra alvásidő elegendő lesz. A nőket kevésbé zavarja menstruációjuk is, míg életmódjuk tökéletesedésével egészen el is marad. A kitartással folytatott természetes életmódnak nemcsak életműködés javító és állandósító, de szépségfokozó hatásai is érvényesülnek, különösen ha gyakorlása az egyén természetévé válhatott.

Ha e tekintetben átalakulása végbement, fejlődésének is a kibontakozás útjára kell jutnia. Ez a folyamat az egyén életében külső szimptómák alakjában is kifejezésre jut. Ilyenek különösen nőknél: a szépség, báj, kellem és más külső tökéletesedési jelenségek. Az egyén a megújulás minden szimptómáját tapasztalja.

A reparáció azonban nem mindjárt megy végbe, szervezetünknek életerőit először tehermentesülésére kell lekötnie. A régi táplálkozás rossz halmozódásainak, idegen és egyúttal destruktív hatású nedveinek kell feltétlenül távozniuk.
„Míg beleink kellemetlen szagú gázokat fejlesztenek, míg ürülékünk bűzös és a bélcsatorna falához tapadó, míg orrunk és tüdőnk nyálkahártyái útján gennykiválasztódások mennek végbe..” addig diszharmóniás a szervezetünk.

• „A természetes életmód törvényszerű véghezvitele mellett szervezetünk a különféle betegségektől mentesül és tökéletesen ellenállóvá válik az összes fertőzéssel szemben... A Krisztusi tanítás szerint: Ha követitek a törvényt, sem hideg, sem hőség, sem mérges kígyók csípése, sem veszett kutyák marása nem árt többé nektek.”

• „Nagy hatalom erőforrásai rejlenek az emberben, csak tudomására kell jönnie a magában lakozó erőnek.”

Csak az ostobaságból fakadó rendetlenség öl: „A tudatlanság sötétsége pedig a legnagyobb átok.”
A Krisztusi tanítások után: „A mennyeknek országa tibennetek van.” „Boldog csak az lehet, ki cselekszi a törvényt... A törvény követése útján ezen emberek számára tárul fel az élet, erő és a boldogság.”

• „Az ember sorsának kulcsa a saját kezeibe van letéve, könyveim a megébresztés céljával íródtak.”

Bicsérdy a rendszerét filozófiai alapokra építette. Tanítása szerint az ember végső célja az, hogy alacsony rendű tulajdonságaitól megszabaduljon. Ehhez segít hozzá a lealacsonyító táplálékok elhagyása – ez azonban csupán az első lépés az úton, amelyet a teljes megtisztulás és felsőbbrendűvé válás felé kell tennünk. A testi egészség nem öncél, hanem csak a lelki-szellemi fejlődés nélkülözhetetlen eszköze. A szükséges teendők közt egyébként a társadalom tökéletesítése is szerepelt – de a Mester soha nem csatlakozott egyetlen politikai mozgalomhoz, párthoz sem.

Elismerte ugyanakkor, hogy voltak tévedései, amikor kezdetben hosszú (több hetes) koplalásokat írt elő és sok ember meggondolatlanul kezdett ehhez hozzá és bele is halt. Később inkább a pár napos böjtkúrákat ajánlotta (a kezdőknek) és a nyers kosztra való lassú és fokozatos áttérést.

Egy figyelemreméltó gondolata szerint azt hirdette, hogy a tömegekre alkalmazott szisztémák megbuknak és egyéneket kell nevelni.

A rendszerváltást követő évtizedekben újra kiadták könyveit, köztük Az élet könyve : Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. része (1995); A gondolaterők hatalma : Az élet könyvének II. része (1995); A halál legyőzése : az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása: makrobiótika : a vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton (1996); Bölcsesség könyve (2002); A reform életmódról (2009, 2010).

Könyvei (válogatás)

• Az életművészet könyve és makrobiotika (Kézdivásárhely 1923; Fogaras 1924)
• A halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. Makrobiótika. A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton. (Fogaras, 1924,bővített kiadásai ugyanott; 4. kiadás Budapest, 1936);)
• Az ember hivatása vagy a boldogság és siker biztos forrása (Fogaras 1924; román fordításban Nagyszeben 1925)
• Az élet könyve (Aradi Hirlap Nyomdatársaság, Arad, 1928)
• A reform életmódról (1928)

Jegyzetek és források

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Online hozzáférés
• Bicsérdy - szakdolgozat

Lásd még

• Böjt
• Veganizmus
• Vegetarianizmus
• Makrobiotikus táplálkozás
• Paul Bragg
• Hunzák

További információk

• Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus - szakdolgozat
• Fotók
• Esszénus Béke Evangélium
• a nyers étel
• nyersevés felső fokon
• Miért betegítjük meg magunk?
• A nyers étel egészségügyi felsőbbrendűségei
• Az enzim táplálkozás