Ugrás a tartalomhoz

Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(128-as vasútvonal szócikkből átirányítva)
Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő-Püspökladány-
vasútvonal
A gyulai vasútállomás M41-es mozdonnyal
A gyulai vasútállomás M41-es mozdonnyal
A Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal útvonala
Vonalszám:128
Vonal:128
Hossz:124 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80/60/40 km/h
120 Szolnok felé
Szarvasi út
135 Szeged / volt Alföldi kisvasút Vésztő felé
Szerdahelyi utca
0 Békéscsaba
4432 Erzsébet-híd
120 Lőkösháza felé
kiágazás a Wienerberger téglagyár felé
Alföldi kisvasút keresztezés (megszűnt)
7 Fényesi szőlők mh.
8 Fényes
9 Bicere
11
Gyula-Békéscsaba szervizút
11 Gyula-Jánoszug mh.
16 Gyula
4234 Dobozi út
Fehér-Körös
19 Remete mh.
19 4219 Sarkadi út
22 Gyulai Városerdő mh.
Fekete-Körös
23 József Szanatórium mh.
Bárkás-csatorna
28 Sarkadi Cukorgyár mh.
42 151 Anti út
kiágazás az egykori Sarkadi cukorgyár felé
29 Sarkad
36 Kötegyán ( Románia Nagyszalonta felé)
39 Méhkerék mh.
45 Sarkadkeresztúr mh.
48 Nagygyanté mh.
56 Okány
127 Körösnagyharsány felé
64 Vésztő
Alföldi kisvasút (megszűnt)
69 Mágor-puszta mh.
Sebes-Körös
Berettyó
77 Szeghalom 127 Gyoma felé
86 Füzesgyarmati Téglagyár
87 Füzesgyarmatfürdő mh.
89 Füzesgyarmat
90 Füzesgyarmat-Macskás(major)
95 Kishagymás mh.
98 Csillagtanya mh.
101 Biharnagybajom
105 Sárrétudvari mh.
108 Szerep mh.
111 Hosszúhát mh.
115 Ürmöshát mh.
121 Püspökladány-Vásártér mh.
100 Szolnok felé
Baross utca
124 Püspökladány
Kazinczy Ferenc utca
101 Biharkeresztes (Nagyvárad) felé
100 Záhony felé

Az Alföldön fekvő Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal a MÁV 128-as számú, egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú vasútvonala a Berettyó–Körös-vidéken. A Békéscsabától Gyuláig tartó szakasz fővonalnak számít, e szakasz villamosítása tervezés alatt, a vonal többi része mellékvonalnak minősül. A vonalon közlekednek határt átlépő, BékéscsabaNagyszalonta vonatok is.

Fekvése

[szerkesztés]

A vasútvonal Békéscsabáról indul keleti irányba, itt ágazik ki a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalból. Gyula állomás után északkelet felé fordul, keresztezi a Fehér és a Fekete-Köröst, majd eléri Kötegyánt. A magyar szerelvények mozdonyai Kötegyánon körüljárnak, az érkezési irányban folytatják útjukat. A Nagyváradra tartó vasútvonal tovább, egyenes irányban keresztezi a román országhatárt, és eléri Nagyszalontát. A 128-as vonal folytatása Vésztő felé viszont Békéscsaba felőli oldalon csatlakozik Kötegyán állomásra, így az erre közlekedő vonatoknak irányt kell váltani. A trianoni határ meghúzásakor az a kötegyáni állomást eredetileg a felvételi épület és az áruraktár között vágta volna félbe a határ, később határkorrekcióval Magyarország területén maradhatott.[1] A határ jelenleg pontosan a Nagyszalonta felőli váltóknál található, így mozdonyos szerelvény körüljárásakor át kell mennie a mozdonynak Romániába. A körüljárás elkerülésére általában a Vésztő felé tartó személyvonatok mindkét végén található vezetőállás. Bzmot motorkocsik esetében gyakori a motor-motor illetve motor-mellék-motor összeállítás.

Kötegyántól a vonal északnyugati irányba tart, és eléri Vésztőt. A vonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon halad a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonallal. A két állomás között a vonal keresztezi a Sebes-Köröst és a Berettyót. Szeghalomnál újabb irányváltás következik. A vonal innen északi irányba halad, és egy rövid, nyugati irányba tartó szakasztól eltekintve éri el Püspökladányt, ahol keleti irányba fordulva becsatlakozik a Budapest–Záhony-vasútvonalba.

Története

[szerkesztés]

A mai vasútvonal elődjét négy szakaszban három vasúttársaság építette meg.

Az eredeti felépítmény az Alföld–Fiumei Vasút fővonalán 32,5 kg/m tömegű "b" jelű vassínekből állt, melyet 1895-től kezdve "c" jelű acélsínekre cseréltek (33,25 kg/m és 34,5 kg/m). Az összes többi vonalszakasz helyiérdekű vasúti szabvány szerinti 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből épült.

Forgalom

[szerkesztés]

A 128-as vonal a forgalom alapján az alábbi három részre osztható:

  • Püspökladány–Szeghalom
  • Szeghalom–Vésztő
  • Békéscsaba–Vésztő

Püspökladány és Szeghalom között 2 óránkénti ütemes menetrend van érvényben. Szeghalmon átszállási lehetőség van Gyoma vagy Vésztő felé is. Reggel és este közlekedik közvetlen személyvonat is Püspökladány és Vésztő között.

A Szeghalom–Vésztő vonalszakasz közös a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonallal, ezt a vonalszakaszt a Vésztő–Püspökladány vonatokon kívül a Gyoma-Vésztő viszonylatú vonatok használják.

A Békéscsaba–Vésztő szakaszon 2 óránként közlekedik személyvonat Békéscsaba és Vésztő között, illetve óránként van személyvonat Békéscsaba és Kötegyán között. Néhány személyvonat csak Békéscsaba és Kötegyán között közlekedik, illetve kimarad egy-egy vonatpár a teljes Békéscsaba–Vésztő szakaszon. Ezen kívül közlekedik nemzetközi vonat is Békéscsaba és Nagyszalonta között, illetve vasárnaponként egy személyvonat-pár közlekedik Szeged és Gyula között.

A személyvonatokat Bzmot motorvonatok adják, a Szeged és Gyula között közlekedő személyvonatot (17714/17721) Csörgő (M41) továbbítja.


2020. december 13-tól Bicere állomáson csak néhány vonat áll meg a reggeli és az esti időszakban.

Pálya

[szerkesztés]

Engedélyezett sebesség

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Békéscsaba Remete (Fehér-Körös híd) 19 80
Remete (Fehér Körös híd) József Szanatórium 4 20-40-60-70
József Szanatórium Sarkad 6 40-50
Sarkad Vésztő 35 40–60
Vésztő Szeghalom 13 40
Szeghalom Püspökladány 47 40–60

Állomások galériája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kötegyán a vasutallomasok.hu-n. [2008. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  2. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. a b c Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 236. és 269. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány railway line
  • Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984
  • Magyarország vasúti személyszállítási térképe – Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002
  • Menetrend 2002–2003 – A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
  • Horváth Ferenc: Száz éves a Vésztő – Kötegyán vasútvonal; MÁV, Budapest, 1999 (Vasúthistória könyvek)