Vértesalja
| Vértesalja | |
 | |
| A Dunántúli-középhegység részei | |
| Elhelyezkedés | Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunántúli-középhegység |
| Besorolás | kistáj |
| Fontosabb települések | Oroszlány, Környe, Bokod |
| Kistérségek | Vértesalja kistérség |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Vértesalji-dombság elhelyezkedése | |
A Vértesalja – vagy másképpen a Bársonyos – dombság kistáj, a Vértes és a Kisalföld között
Leírása
[szerkesztés]A Vértes északi előterében található enyhén hullámos, alacsony fekvésű dombság, amely valaha a hegylábfelszínéhez tartozott, míg az Által-ér völgye le nem választotta. A hullámos felszínt deráziós,[1] eróziós-deráziós völgyek és deráziós dombhátak tarkítják. Átlag magassága 120-296 méter közötti, Észak felé lejt. Homokos pannonkori rétegek s a Duna jégkori kavicsteraszain felhalmozódott homokdombok alkotják. Területének majdnem felén agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző, míg az alacsonyabb térszíneken barnaföld és csernozjom[2] barna erdőtalaj jött létre. Mészlepedékes csernozjom elszórtan található.
Élővilága
[szerkesztés]Növényzete keveredik a Dunántúli-középhegységi és az Alföldi flóravidék növényzetével.
- déli részén telepített faállomány és jellegtelen gyepszintű, csertölgy alkotta erdők, tölgyesek: cser és kocsányos tölgyesek, gyertyános kocsányos tölgyesek (gyöngyvirág, szagos müge, keltikefajok) borítják.A patakok mellett égeres ártéri erdők találhatók.
- az északi rész szántóföldekkel, településekkel tarkított. A megmaradt természetesebb növényzetű foltok többnyire különféle gyepek: homoki sztyepprétek, kisebb nyílt homoki gyepek. Az Ászár-Neszmélyi borvidék szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas része.
Története
[szerkesztés]
A Bársonyos nevet Kézai Simon említi krónikájában, III. Henrik német-római császár 1051. évi hadjáratával kapcsolatban. A monda szerint a menekülő németek itt dobálták el bársony párnáikat és innen kapta a hegy a nevét.
Települések
[szerkesztés]A Vértesalja kistérség települései:[3] Alcsút, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár
Források
[szerkesztés]- Új magyar lexikon Akadémiai Kiadó Budapest, 1960, I. kötet 251. old.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ derázió:azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. forrás: http://www.idegen-szavak.hu/keres/der%C3%A1zi%C3%B3
- ↑ a legjobb termőtalajok közé tartozó fekete föld http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/FekeFold.htm
- ↑ nem földrajzi, hanem települési integrációs kategória! http://www.freeweb.hu/vertesalja/index.php?selt=alcsut[halott link]
