Tiszacsege

Tiszacsege
Vay kastély
Tiszacsege címere Tiszacsege zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Balmazújvárosi
Jogállás	város
Polgármester	Szilágyi Sándor
Jegyző	Dr. Bóné Mónika
Irányítószám	4066
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	4234 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	34,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	136,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 42′, k. h. 21° 00′47.7, 21
Tiszacsege Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Tiszacsege weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsege témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszacsege város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.

Fekvése

Polgártól 35 km-re dél-délnyugatra, Tiszafüredtől 30 km-re északkeletre, a Hortobágyi Nemzeti Park északnyugati kapujában található. Az egységes morfologiájú település középpontjában a Tisza-part, Balmazújváros, Egyek felé vezető három út elágazása környékén az egykori egyutcás ófalu található.

Korábban vonattal elérhető volt az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, de 2009. decemberétől a vonal Tiszacsegét érintő szakaszán megszűnt a forgalom.

Története

Az Árpád-kori település neve a Csege, honfoglalás kori személynévből alakult ki. A Századi-apátság 1067-es alapítólevele már a mai helyén lévő faluként említi meg. IV. Béla 1248-ban kiadott adománylevele szerint Csege országos jelentőségű rév volt, az itt áthaladóknak vámot kellett fizetniük. Az akkori falunak halászati joga volt a Völgyes, Nagy-morotva, és a Hortobágy vizére is. 1299-ben az elnéptelenedett Szilesd falu határát Csegéhez csatolták. 1241-ben a mongol seregek egy része is itt kelt át a muhi csata előtt. IV. Béla hat évvel a tatár járás után, 1248-ban kelt oklevelében a falut az egri Püspöki egyháznak adományozta katonaállítás fejében. 1332-ben Károly Róbert birtoka volt, mint adófizető egyházas hely. A XIV. századtól a Bajoni család, majd a Hunyadi család birtoka lett. A település első okleveles említésekor (1248) villa Chege, az Anjou-korban (1336) possessió (= valakinek a birtokában lévő település), Hunyadiak korában, pedig oppidum (= magán földesúri joghatóság alatt álló mezőváros) néven szerepelt. A Tiszántúlról a nyugatra irányuló marhakereskedelem főútvonala itt haladt át. 1478-tól a debreceni mészáros céh is ezt az útvonalat használta.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Tiszacsege, református templom

• Református templom (18. század, barokk)

A város első kőépülete a református templom. A 14. vagy a 15. században, gótikus stílusban készült. Az eredeti templomra Lázár deák által a mohácsi vész előtt készített, de csak 1528-ban közreadott térképéből lehet következtetni: ezen a templomot erődített, bástyával körülvett, lőréses tornyú, mellvédes épületként ábrázolja. A templomerőd a lakosság oltalmazására is szolgált. Egy 1461-ben kelt oklevél is erre utal, amikor "vici Chastel", azaz elő-várként, várszerű építményként nevezi meg a templomot. 1596-ban a környéken nagy pusztítást véghezvivő, törökökkel szövetséges krími tatárok rombolták le. 1621 táján építették újjá. A leomlott torony helyébe fából emeltek haranglábat. A jelenlegi, barokkos formát a templom 1856–1887 között kapta. Az új torony talapzata alá okiratot, egy üveg bort, a forgalomban lévő pénzekből egy-egy példányt helyeztek. Az 1975-ös renoválások felfedték a gótikus épületmaradványokat, az utca felől befalazott sekrestye bejáratát, a déli oldalon pedig az ablakok párkányait. Ekkor tűnt elő a templomot építő kőműves céhjelvénye is. A templom építőkövét, a vulkáni tufát, Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállították. A templomhoz tartozott a cinterem, vagyis a déli oldalon elterülő temető. A csegeiek ide temetkeztek 1787-ig. A kereszténység előtti időkből származó, itt továbbélő szokás szerint a sírokat kelet felé tájolták. 2004 nyarán a templom külseje teljes egészében megújult, Mészáros Barna lelkész és Fülöp Sándor gondnok idejében.

Tiszacsege, Zsellérház

• Zsellérház

A városban található az 1833-ban épült Zsellérház, amely 1962 óta mint múzeum fogadja a látogatókat, benne a 19. századi Csege lakóinak életkörülményeit bemutató kiállítással. A zsellérház a XIX. század végi paraszti életmód emlékeit mutatja be állandó kiállítási jelleggel. A házat a hajdani tulajdonosa, a Ferge-család építette. Az épület fehérre meszelt vályogfalú, nádtetővel fedett. A hármas térbeosztású jobbágyház pitvarába belépve a konyhával találjuk szembe magunkat. A szobában található az eredeti állapotában meglévő búboskemence, amelyet a konyhából lehetett fűteni. A pitvar másik oldalán, pedig a kamra helyezkedik el. A Múzeumház konyhai berendezése Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserépedényekből, evőeszközökből és különböző használati tárgyakból állnak. A hagyományos paraszti életrend szerint az asszonyok helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak, pedig a saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A vendégeket a nyoszolya előtti karosszékbe ültették. A tiszacsegei Zsellérházat népi építészeti műemlékké 1963-ban nyilvánították

Tiszacsege, Tüzelős-ól

• Tüzelős-ól múzeum

A város településnéprajzi különlegessége a kétbeltelkesség. Ennek lényege, hogy a lakóház csoportja a múlt század közepéig elkülönült a gazdasági udvar szerepét betöltő úgynevezett szálláskertektől, amelyek külső gyűrűként övezték a belső magban épült lakóházakat. A XVIII. században a Tüzelős-ól a szálláskert része volt. A csegei parasztság ezekben az ólakban tartotta a jószágállományt, mely főleg szarvasmarhákból állt. Ezek az ólak meglehetősen primitívek voltak. Többségük nád vagy vesszőfonatos falazattal készült. A teteje bogárhátú, szalmával és gazzal fedett, földdel meghányott volt. Bejárati ajtajuk a hosszanti oldalon nyílott. Gyakorta gádor, vagy ajtó előtti boltozat védte. A tüzelős ólak belsejének kicsiny ablakok adtak fényt a bejárati ajtó falán jobbról balról. A tüzelős ólak ajtajai kéttáblásak, ez az istállók ajtaján is gyakori volt. Az ajtó felső részét külön is ki lehetett nyitni. Ezáltal a tüzelős ól belsejének nappali világítása és szellőztetése is lehetővé vált. A jászlak mellett az állatokat gondozó férfiak számára ülő- és fekvőpadkákat is beépítettek, vagy priccseket, dikókat helyeztek el, ugyanitt gyakran zsombékon ültek.

Tiszacsege thermálstrand

• Tiszacsegei Termálstrand

Az 1972-ben feltárt 80 °C-os sok oldott szerves anyagot tartalmazó termálvízre épült a két gyógymedencés strandfürdő, s a csónakázó tó. A fürdő vize csont-, bőr-, izom- és reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A strand szomszédságában két hektáros területen fekszik a Holdfény Kemping, amely árnyas fáival, csendes környezetben 500 fő pihenését szolgálja.

• Holt-Tisza és a Kácsa sziget

A Holt-Tisza - hivatalos nevén Nagyerdei vagy Miskafoki holtág - a folyó szabályozásáig az élő Tisza részét képezte. Teljes területe 30 hektár, hossza 4 és fél kilométer. A Kácsa-szigetet a Holt-Tisza fogja közre. Ez a fokozottan védett táj, a környéken egyedülálló ősállapotával valóságos bioszféra-rezervátum, melyhez hasonló sem hazánkban, sem Európában nem található. A 700 hektáros területből 340 hektáron erdő borítja. A Holt-Tisza és a Kács sziget is a Hortobágyi Nemzeti Park védelme alatt áll

Turizmus

A községet rendszeres motoros komp köti össze a Tisza túlpartján lévő Ároktővel. Különlegessége, hogy a komp lapátkerekes, hasonlóan a benki komphoz. A Tisza partján csónakkikötő, halászcsárda, gyermek vízitábor, horgászóhelyek szolgálják a pihenőket, vízisportolókat.

Állandó programok:

• Halászléfesztivál: július első szombatja 1 napos rendezvény
• Csege Napok: augusztus első hétvégéje 3 napos rendezvény
• Harcsapaprikás főző fesztivál: szeptember első szombatja 1 napos rendezvény
• Nagymajori-kastély vagy Vay-kastély

Neves személyei

• Papp József dr., az ELTE docense
• K. Kovács Péter dr.
• K. Kovács László dr. néprajzkutató
• Gafni Miklós operaénekes
• Vadász Ernő

Külső hivatkozások

• Tiszacsege hivatalos honlapja
• Tiszacsege közigazgatási portálja
• Tiszacsege - Nagymajori kastély légifotókon
• Tiszacsege komp