Tiszaújfalu (Ukrajna)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2016 novemberéből) |
Tiszaújfalu (Тисауйфалу) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Csap község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1940 |
Irányítószám | 89461 |
Népesség | |
Teljes népesség | 277 fő (2001) +/- |
Magyar lakosság | 251 |
Népsűrűség | 6,93 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 102-107 m |
Terület | 0,04 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 24′ 54″, k. h. 22° 16′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 54″, k. h. 22° 16′ 37″ | |
Tiszaújfalu (ukránul: Тисауйфалу) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tiszaújfalu a Latorca és a Tisza között, Tiszaásványtól északkeletre fekszik. Tiszaújfalu 1 kilométeres bekötőúttal kapcsolódik a Csap-Nagydobrony országúthoz. Eszeny innét 2 km-re, Tiszaásvány 1 km távolságra, Csap 4 km-re van a településtől. Közigazgatásilag Tiszaásványhoz tartozik. Szomszédos települések Tiszaásvány (Тисаашвань), Csarondahát (Червоне), Dimicső (Демечі), Kiseszeny (Szernyehát, Петрівка), Eszeny (Есень). A település 1940-ben keletkezett, 1940-től 1944-ig Magyarországhoz tartozott (Ung vármegye), 1945-től Kárpátalja része (Ungvári járás).
Története[szerkesztés]
A község mindössze 60 éves múltra tekint vissza. Az 1940-es évek elején az egykori uradalmi tanyán, a később az Oncsának nevezett falurészben magyar családok telepedtek le. Letelepedésüket a nagycsaládosokat segítő országos szervezet tette lehetővé (Országos Nagycsaládos Alapítvány).
A szovjet érában a falurész a szomszédos Csarondahát községhez tartozott. 1991-ben Csarondahát község Oncsa utcáját Tiszaújfalu néven hivatalosan községnek nyilvánította a Kárpátaljai Területi Tanács elnöksége és közigazgatásilag a Tiszaásványi Községi Tanács fennhatósága alá helyezték.
Az önállósodás új lendületet adott a település fejlődésének. A helybéliek összefogásának, valamint holland és német református gyülekezetek támogatásának köszönhetően hamarosan felépült a község temploma és parókiája. A szülők kérésére az Eszenyi Középiskola megnyitotta itt helyben a tiszaújfalui elemi iskolai tagozatát. Ez 2004-ig működött, 2005-ben a szükséges gyereklétszám hiánya miatt ideiglenesen bezárták.
2020-ig közigazgatásilag Tiszaásványhoz tartozott.
Népesség[szerkesztés]
2001 – 277 fő, magyar 251 fő – 90,6%, ukrán 9%
Emlékhelyei, nevezetességei[szerkesztés]
Református temploma 1992-1995 között épült fel. Jellegzetessége a szürkésfehér kővel kirakott fal és torony.
Gazdasága[szerkesztés]
A település több mint hatvan házból áll. Közel az eszenyi vasútállomás, a falutól mintegy 300 méterre található. Az itt élők többsége vasúton dolgozik, illetve mezőgazdasági termeléssel – gabonatermelés, jószágtartás – foglalkozik. Néhány éve az itteni földművesek gazdaszövetségbe tömörültek. A fiatalok közül néhányan Magyarországon vállaltak építőmunkát. A településen élők, illetve az ide érkező vendégek két vegyesboltban vásárolhatnak.