„Dunaszentgyörgy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
svg címer
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Dunaszentgyörgy
| név = Dunaszentgyörgy
| címer = HUN Dunaszentgyörgy COA.jpg
| címer = HUN Dunaszentgyörgy COA.svg
| régió = Dél-Dunántúl
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Tolna
| megye = Tolna

A lap 2020. december 14., 21:24-kori változata

Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy címere
Dunaszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterKirnyákné Balogh Mária (független)[1]
Irányítószám7135
Körzethívószám75
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2434 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 49′ 60″
Dunaszentgyörgy (Tolna vármegye)
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy
Pozíció Tolna vármegye térképén
Dunaszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunaszentgyörgy község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése

A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os főút mentén. Szomszédos települések: Paks, Gerjen, Fadd, Tengelic illetve a Duna túloldalán Foktő. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es számú út.

Története

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy, Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15. – 16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[3]

Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Patai István (MDF)[4]
  • 1994–1998: Herman János (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Herman János (MSZP)[6]
  • 2002–2006: Hencze Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Hencze Sándor (független)[8]
  • 2010–2014: Hencze Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Hencze Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Kirnyákné Balogh Mária (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2555
2564
2562
2435
2449
2434
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

  • Református templom (1783)
  • Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
  • Szent György-napi búcsú
  • Szüreti bál
  • Falunapok

Híres emberek

Lábjegyzetek

1. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. 1984.

Jegyzetek

  1. a b Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 1984.
  4. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  10. Dunaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  11. Dunaszentgyörgy Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek