„Kürtös” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a Kisiratos |
át Sofronyához |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A településtől keletre halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala. |
A településtől keletre halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala. |
||
== Nevezetes személyek == |
|||
* Itt született [[Purgly Magdolna]] kormányzóné, [[Horthy Miklós]] felesége. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2014. február 8., 14:43-kori változata
Kürtös (Curtici, Kurtitsch) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Arad | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Curtici | ||
Polgármester | Nicolae Mihail Aaniței (PD-L) | ||
Irányítószám | 315200 | ||
Körzethívószám | (+40) 02 57 | ||
SIRUTA-kód | 9495 | ||
Népesség | |||
Népesség | 7279 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Magyar lakosság | 139 (2%, 2021)[2] | ||
Népsűrűség | 99,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 110 m | ||
Terület | 72,82 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″ | |||
Kürtös weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtös témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kürtös (románul Curtici) város Romániában, Arad megyében. 2004-ig Kisiratos is hozzátartozott.
Fekvése
Aradtól 15 km-re északra fekszik.
Nevének eredete
Neve a magyar Kürt törzsnévből eredhet, de lehet hogy lakói kürtösök voltak.
Története
1519-ben Kurteghaz néven említik. A település középkorban már létezhetett, és valószínűleg templomos hely volt. A magyar lakosságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el, a 18. században nagyrészt románokkal telepítették újra. 1910-ben 8298 lakosából 5928 román, 2166 magyar és 180 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott. 1992-ben Kisiratossal együtt 9987 lakosa volt, ebből 7031 román (70,40%), 2151 magyar (21,53%), 753 cigány (7,53%) és 24 német (0,24%).
Nevezetességei
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)