„Kürtös” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kisiratos
át Sofronyához
48. sor: 48. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
A településtől keletre halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A településtől keletre halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

== Nevezetes személyek ==
* Itt született [[Purgly Magdolna]] kormányzóné, [[Horthy Miklós]] felesége.


== Források ==
== Források ==

A lap 2014. február 8., 14:43-kori változata

Kürtös (Curtici, Kurtitsch)
Kürtös címere
Kürtös címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rangváros
KözségközpontCurtici
PolgármesterNicolae Mihail Aaniței (PD-L)
Irányítószám315200
Körzethívószám(+40) 02 57
SIRUTA-kód9495
Népesség
Népesség7279 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság139 (2%, 2021)[2]
Népsűrűség99,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület72,82 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″
Kürtös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kürtös (románul Curtici) város Romániában, Arad megyében. 2004-ig Kisiratos is hozzátartozott.

Fekvése

Aradtól 15 km-re északra fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar Kürt törzsnévből eredhet, de lehet hogy lakói kürtösök voltak.

Története

1519-ben Kurteghaz néven említik. A település középkorban már létezhetett, és valószínűleg templomos hely volt. A magyar lakosságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el, a 18. században nagyrészt románokkal telepítették újra. 1910-ben 8298 lakosából 5928 román, 2166 magyar és 180 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott. 1992-ben Kisiratossal együtt 9987 lakosa volt, ebből 7031 román (70,40%), 2151 magyar (21,53%), 753 cigány (7,53%) és 24 német (0,24%).

Nevezetességei

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)