Rahó
| Rahó (Рахів) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
| Járás |
| ||
| Község | Rahó község | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1447 | ||
| Polgármester | Viktor Medvigy | ||
| Irányítószám | 90600 | ||
| Körzethívószám | +380-3132 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 536 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 1829 | ||
| Népsűrűség | 296,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 52,42 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.050000°N 24.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.050000°N 24.216667°E | |||
 Rahó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Rahó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rahó témájú médiaállományokat. | |||
Rahó (ukránul: Рахів [Rahiv], ruszinul: Рахово [Rahovo], oroszul: Рахов [Rahov], szlovákul: Rachov, románul: Rahău) város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó (Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.
Történelem
[szerkesztés]1447-ben Rahow néven említi először oklevél.
1782-ben épült az első fahíd a Tiszán. A Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja lett. 1792-ben és 1828-ban épültek görögkatolikus templomai.
1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt.1939-től Szeged testvérvárosa.
1941. június 26-án, közvetlenül a kassai bombázás előtt egy, vélhetően szovjet típusú vadászgép támadást intézett egy arra közlekedő vasúti szerelvény ellen, így az incidens a várost ért támadás közvetlen előzménye lett.[2]
Népesség
[szerkesztés]A 2001-es népszámláláskor lakóinak száma 15 241 volt, ebből 12%-nyi magyar nemzetiségű.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.
Képek
[szerkesztés]-
A főutca -
Városháza -
Európa földrajzi középpontját jelző oszlop -
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött
.jpg)
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1880. január 22-én Bonkáló Sándor irodalomtörténész, szlavista
- Itt született 1921. szeptember 25-én Altorjay István, az első magyar gyermeksebész
- Itt született 1931. december 13-án Kriveczky Béla Dr., történész, ny. főiskolai tanár
- Itt hunyt el 1709-ben Jánoky Zsigmond kuruc diplomata, alkancellár, szenátor.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Szeged, Magyarország (1939), 1997-ben megújítva- Budapest V. kerülete, Magyarország
- Deszk, Magyarország
Felsővízköz, Szlovákia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ Romsics Ingác: Magyarország hadba lép In: BBC History, III. évfolyam 4. szám, ISSN 2062-5200, 25. old.
Források
[szerkesztés]- Bonkáló Sándor 1910: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana. Gyöngyös.
- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
- [1] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Rahó
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
További információk
[szerkesztés]- A város honlapja
- https://web.archive.org/web/20140708112330/http://www.karpataljaturizmus.net/muemlek-var97.html
- Rahó
- Tisza-forrás
 | |
|---|---|
 | |
 | |
| |
| Dombrád · Cigánd · Rakamaz · Tokaj · Tiszalök · Tiszaújváros · Polgár · Tiszafüred · Abádszalók · Kisköre · Szolnok · Rákóczifalva · Martfű · Tiszaföldvár · Tiszakécske · Csongrád · Szentes · Mindszent · Szeged |
 | |
