Mianmar
| Mianmari Szövetségi Köztársaság | |||
IPA: [pjìdà̀uɴzṵ θàɴməda̰ mjəmà nàiɴŋàɴdɔ̀] | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Kaba Ma Kjei | |||
| Fővárosa | Nepjida | ||
| Legnagyobb város | Jangon | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök (államfő) | Mjint Szve (ideiglenes) | ||
| Az Államigazgatási Tanács elnöke (kormányfő) | Min Aun Hlain | ||
| Az Államigazgatási Tanács elnökhelyettese (kormányfőhelyettes) | Szoe Vin | ||
| Hivatalos nyelv | burmai | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népesség | 53 370 609 (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 26–27. | ||
| Becsült | 54,8 millió [2] fő (2025) | ||
| Rangsorban | 26–27. | ||
| Népsűrűség | 84 fő/km²[3] | ||
| GDP | 2023 (nominális) | ||
| Összes | 66,7 milliárd USD [4] (85-86.) | ||
| Egy főre jutó | 1233 USD [4] (kb. 166.) | ||
| HDI (2023) | 0,609 [5] (150.) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 676 578 km² | ||
| Rangsorban | 40 | ||
| Víz | 3,06% | ||
| Időzóna | Mianmari idő (UTC+6:30) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | mianmari kjap (MMK) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | MYA | ||
| Hívószám | +95 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .mm | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mianmari Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
| a az Állami Béke és Fejlődés Tanácsának elnöke | |||
Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen. Határai nyugaton Banglades és India, északkeleten Kína, keleten Laosz, délkeleten Thaiföld, míg délen és délnyugaton az Andamán-tenger és a Bengáli-öböl.
Fővárosa az ország szívében Nepjida, legnagyobb városa pedig az Iravádi torkolata közelében Jangon (Yangon).[6]
1962 óta de facto katonai fennhatóság alatt áll, amely időszakban csak 2011 és 2021 eleje között volt polgári kormány. A 2021 eleji puccs során a katonaság ismét magához ragadta az államhatalmat, letartóztatta a demokratikusan megválasztott képviselőket, szükségállapotot hirdetett,[7] amely tömegtüntetéseket váltott ki és amelyek leverése polgárháborúvá fajult.[8][9]
Az ország nagyon gazdag természeti erőforrásokban, mint például a jáde és más drágakövek és más ásványok, kőolaj, földgáz, tíkfa, valamint megújuló energiaforrással is rendelkezik, a régió többi országához képest a legnagyobb napenergia-potenciállal.[10] De szenvedett a gyarmati kizsákmányolástól, az instabilitástól, a hivatali korrupciótól, a rossz infrastruktúrától, a vezetés pedig kevés figyelmet fordított az emberi fejlődésre.[11] A 20. század eleji még a leggazdagabb délkelet-ázsiai nemzetből a 21. századra a világ egyik legszegényebb országává vált.[12]
Országneve
[szerkesztés]Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának.
Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő a következő nyilatkozatot tette 2007. szeptember 27-én, az újabb összecsapások[13] apropóján: „Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát”. Ezt az álláspontot a külügyminisztérium is megerősítette.[14]
Nevének kiejtése és átírása
[szerkesztés]Az ország nevének eredeti kiejtése mijanmar /ˈmjɑnˌmɑː/[15][16] (megközelítőleg „Mjanmá”), amelyre a Keleti nevek magyar helyesírása a Mjanma alakot javasolja (382. o.), ezt azonban (feltehetőleg a latin betűs transzkripciók hatására) felülírta a Földrajzinév-bizottság döntése (1991. május 27.), mely szerint a rövid név Mianmar, a hosszú államnév pedig Mianmari Szövetségi Köztársaság.[17]
Földrajz
[szerkesztés]-
Főbb települések
-
Az ország domborzata
-
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, India, Thaiföld és Kína között helyezkedik el, de határos még Bangladessel és Laosszal is. Délen az Andamán-tengerrel, délnyugaton a Bengáli-öböllel határos. Területe nagyjából akkora, mint Ukrajna és Magyarország területe együttvéve.
Domborzat
[szerkesztés]Területének jelentős része hegyekkel borított. Északon, északkeleten az Észak-burmai hegyvidék húzódik, amely a Kelet-tibeti hegyvidék folytatásának tekinthető. Nyugaton az Arakan-hegység , amely magába foglalja a Csin- , a Naga- és a Patkai-hegység vonulatát. Az ország középső részének keleti részén a San-magasföld és a Karen-hegység , míg Mianmar és Thaiföld között a Központi-hegyvidékhez tartozó Dawna-hegység található. Ettől délre a két ország között a Tenasserim vonulata (thai: ทิวเขาตะนาวศรี) húzódik.
A központi részt az Iravádi-medence foglalja el, déli része termékeny síkság. A medence déli részének tengelyét keleten az É-D-i irányú 1000 m-nél alacsonyabb Pegu-hegység választja el a Szalven folyó völgyétől.
Legmagasabb pontja az ország északi csücskén található: Hkakabo Razi, 5881 m.
Vízrajz
[szerkesztés]A terület vízrajzi tengelye a Himalája gleccsereiben eredő, bővízű Iravádi (Irrawaddy), amely nagyjából É-D-i irányban szeli át az országot és 38 000 km²-es deltával ömlik az Indiai-óceánba. Legfontosabb mellékfolyója a Ny-Burmai hegyvidékből érkező Csindvin.[18]
A Kelet-Tibeti hegyvidékről érkező Szalven meredek falú, mély szurdokvölggyel vágja át a Shan-fennsíkot és az Iravádi-deltától keletre, a Martabani-öbölbe ömlik.[18]
A Mekong igen rövid szakaszon Mianmar és Laosz határán folyik.[18]
Éghajlat
[szerkesztés]Burma a trópusi monszunövezethez tartozik. A trópusi monszunra jellemző az esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű. A páratartalom általában igen magas.
A délnyugati monszun esős időszaka (az Arakan-hegységben és Tenasserimben évente több mint 5000 mm csapadék hullik) május közepétől október közepéig, a hűvösebb, száraz időszak decembertől márciusig tart. Ezek között két rövid időtartamú forró átmeneti időszak van - április-májusban és október-novemberben. A Shan-fennsík nyugati peremén 2000 mm, a központi síkságon csak 400–1000 mm csapadék hullik évente.
A havi átlaghőmérséklet évszakonkénti eltérése Mandalajban nagyobb (áprilisban 32, januárban 20,5 °C), mint a tengerparthoz közeli Rangunban (áprilisban 30,5, januárban 25 °C)[19]
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]
Az ország közel felét erdő borítja. Északi részén hegyvidéki esőerdők élnek, állományaikban őshonos a tea. A Bengál-öböl partvidékét és a Shan-fennsíkot babérfélék, örökzöld tölgyfajok, magnóliák és fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők borítják. Az ország középpontja felé haladva monszunerdők nőnek. Az erdőállomány egy részét kiirtották, helyükre kaucsukfa- és olajpálma-ültetvényeket telepítettek.[18]
Jelentős fája a tíkfa, mellette bambusz, mangrovepálma, kókuszpálma, vasfa, gumifa. Magasabb területeken a tölgy és fenyőfélék, valamint a rododendron fajok borítják a tájat.
Faunája gazdag. A tigris és a leopárd előfordul a dzsungelekben. Az északi részeken megtalálható az orrszarvú, szarvas, vad bölény, vaddisznó és az elefánt, melyet sok munkában hasznosítanak. Kisebb emlősök a tapír, gibbon, többféle majom. 800-nál több jelentősebb madárfaj él a területen, köztük sok papagáj. A hüllők közül megtalálhatók krokodilok, kobrák, gekkók és teknősök.

Nemzeti parkok
[szerkesztés]- Alaungdaw Kathapa Nemzeti Park, Sagaing régió
- Hlawga Nemzeti Park, Yangon régió
- Khakaborazi Nemzeti Park, Kachin állam
- Lenya Nemzeti Park, Tanintharyi régió
- Lampi Island Marine Nemzeti Park, Mergui-szk.
- Loimwe Nemzeti Park, Shan állam
- Mount Victoria Nemzeti Park, Chin állam
- Popa Mountain Nemzeti Park, Mandalay régió
- Tanintharyi Nemzeti Park, Tanintharyi régió
Történelem
[szerkesztés]A legkorábbi civilizációk közé tartoztak a felső-burmai pju városállamok és az alsó-burmai mon királyságok. A 9. században a burmaiak letelepedtek le, és domináns népcsoporttá váltak. A királyságuk a mongol invázió alatt a 13. században elbukott és több államra esett szét. Ezeket a 16. században a Taungu-dinasztia újra egyesítette. Utódja, a Konbaung-dinasztia a 19. században, az angol-burmai háborút követően a Brit Kelet-indiai Társaság uralma alá került és beolvadt a Brit Birodalomba.
A második világháború alatti rövid japán megszállás után az ország 1948-ban kikiáltotta az Egyesült Királyságtól való függetlenségét. 1962 óta katonai diktatórikus uralom alatt áll, eltekintve egy rövid időszakú (2011-2021) polgári kormánytól. A 2021-es puccs során a hadsereg magához ragadta az államhatalmat. Majd polgárháború tört ki a hadsereg által ellenőrzött Államigazgatási Tanács (SAC) és az ellenzéki Mianmari Nemzeti Egységkormány (NUG) között. 2023-ra a hadsereg elvesztette az ország nagy része felett az ellenőrzést.[20][21]
Politika
[szerkesztés]Aun Szan Szu Kji pártja 2016-ban választást nyert, 2021-es megbuktatásáig ő vezette az országot mint államtanácsos. A hadsereg szervezte puccs óta instabil a politikai vezetés az országban.
|
Képek |
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Az államformája de jure 2010. október 21-e óta alkotmányos szövetségi köztársaság, parlamentáris rendszerrel,[22] de facto (2021-től) katonai junta irányítja újra az országot.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]
Mianmar huszonegy közigazgatási alegységre oszlik, amelyek hét régiót, hét államot, egy szövetségi területet, egy önigazgatású körzetet és öt önigazgatású zónát foglalnak magukban.
- Szövetségi terület
- Régiók
- Ayeyarwady régió (fővárosa: Pathein);
- Bago régió (fővárosa: Pégou/Bago);
- Magway régió (fővárosa: Magwe);
- Mandalay régió (fővárosa: Mandalay);
- Sagaing régió ( fővárosa: Sagaing);
- Tanintharyi régió (fővárosa: Tavoy);
- Yangon régió (fővárosa: Yangon).
- Államok
A hét állam mindegyike megfelel az országban élő nagy etnikai csoportoknak.
- Chin ;
- Kachin;
- Karen vagy Kayin;
- Kayah;
- Mon;
- Rakhine;
- Shan.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]|
Képek
|

Népessége 2020 kb. 54,4 millió fő, népsűrűsége 83 fő/km².[23] A legsűrűbben lakott területek az Iravádi folyó völgye, a déli deltavidék, Rangun-Pathein környékén és a Martabani-öböl partvidéke.
Lakosságát etnikai sokszínűség és egyenlőtlen területi eloszlás jellemzi.
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 21 486 424 | 24 606 874 | 28 517 301 | 32 896 129 | 37 756 446 | 42 123 003 | 45 991 828 | 49 261 313 | 51 174 018 | 53 370 609 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai megoszlás
[szerkesztés]
bamár csin karen kínai san, kamti thai egyéb
A lakosság legnagyobb részét kitevő burmai nép az ország területének kb. felén, az Iravádi sűrűn lakott medencéjében és deltavidékén tömörül, míg a ritkán lakott peremhegységekben mintegy 30 etnikum él.
Becslések alapján a népesség
- 68%-a burmai (bamár vagy birmán),
- 9-10%-a san (sun),
- 7%-a karen (kayin),
- 4%-a rakin (rakhine vagy arakan),
- 3%-a han-kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin (chin), 3%-a egyéb nemzetiséghez tartozik.
A legnagyobb létszámú kisebbség, a thai néppel rokon san keleten, a 2. legnagyobb kisebbség, a keresztény vallásával sajátos kulturális színfoltot jelentő karen DK-en él. A rakinek a Bengáli-öböl parti sávjában élnek és zömmel muszlimok. Az általában városlakó kínaiak és indiaiak szerepe az üzleti életben meghatározó.[24]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Mianmarban négy nagy nyelvcsalád nyelveit beszélik: sino-tibetit, tai-kadait, ausztroázsiait és az indoeurópait.[25] A sino-tibeti nyelveket beszélik a legszélesebb körben. Ide tartoznak a burmai, a karen, a jingpo, a chin és a kínai (főleg a hokkien). A két fő indoeurópai nyelv a páli, a théraváda buddhizmus liturgikus nyelve és az angol.[26] Összesen több mint száz nyelvet beszélnek.
Vallási megoszlás
[szerkesztés]2010-es felmérés alapján a lakosság 80%-a buddhista (zömmel théraváda), 7,8%-a keresztény, 5,8%-a törzsi vallású , 4%-a muszlim, 1,7%-a hindu, a maradék egyéb.[27]
Más felmérés szerint a lakosság 89%-a buddhista.
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]
Mianmar gazdasága a régió legkevésbé fejlettei közé tartozik és alapvetően mezőgazdasági.[28] A lakosság nagy része közvetlenül mezőgazdasági tevékenységet folytat.[28] A korábbi kormányok elszigeteltségi politikája és a gazdaság rossz irányítása miatt az ország gyenge infrastruktúrával, korrupcióval, fejletlen emberi erőforrásokkal és nem megfelelő tőkehozzáféréssel rendelkezik, ami komoly elkötelezettséget igényel a visszafordítás érdekében.[29]
- A GDP összetétele szektoronként 2014-ben:[29] mezőgazdaság: 37,1%, ipar: 21,3%, szolgáltatások: 41,6%
- A lakosság foglalkozása a 2000-es évek elején: mezőgazdaság: 70%, ipar: 7%, szolgáltatások: 23%
- A lakosság 26%-a él a szegénységi küszöb alatt (2017-ben).[29]

Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Mianmar három mezőgazdasági régióra osztható :[28]
- az Irrawaddy folyó deltájára, ahol a rizstermesztés dominál;
- a nagyrészt öntözött, száraz terület, amely elsősorban rizstermelő terület, de ahol sokféle egyéb növényt is termesztenek;
- valamint a dombvidéki és fennsíki régiók, ahol a legfontosabb az erdőgazdálkodás, de ezen túl a rizs és más növények termesztése is előfordul.
Monszun éghajlatú síkságain a rizstermesztésből exportra is bőven jut. A rizs az ország teljes megművelt területének mintegy 60% -át fedi le. 2008-ban a rizstermelést 50 millió tonnára becsülték.[30]
Az agrárország fő terményei a rizs mellett a kukorica, a tea, a gyapot, a juta, a cukornád, köles, burgonya, manióka, bab, az olajos magvak és a búza.
Az erdőgazdálkodás különösen fontos, mint exporttermék és devizaforrás. Becslések szerint Mianmarban található a világ legnagyobb felhasználható teakfa tartaléka. A teafa a dombok trópusi lombhullató erdeiben található.[28]
Ipar
[szerkesztés]Földje gazdag ásványkincsekben (színesércek), de kitermelésük még nem nagyarányú, viszont a kőolaj- és földgázbányászat már az 1900-as évek elején megkezdődött.
Főbb ágak: mezőgazdasági termékek feldolgozása, faipari termékek, építési anyagok gyártása, textilipar (melynek a juta és a gyapot adja az alapanyagot). Nemzetközi hírű a hagyományos kézművesség (csontfaragás, ékszerészet, selyemszövés)[24]
Külkereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: földgáz, faipari termékek, hüvelyesek, bab, hal, rizs, ruházat, jáde és drágakövek
- Importtermékek: szövet, kőolajtermékek, műtrágya, műanyag, gépek, közlekedési eszközök; cement, építési anyagok, kőolaj; élelmiszer-ipari termékek, étolaj
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:[29]
- Import:
Kína 43%, Thaiföld 15%, Szingapúr 12%, Indonézia 5% - Export:
Kína 24%,
Thaiföld 24%, Japán 7%, Németország 5%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]- 2005-ös adat alapján Mianmar a világ második legnagyobb ópiumtermelője és egyik fő amfetamin előállítója.[31]
Közlekedés
[szerkesztés]|
Képek a közlekedésről
|
Az országban a közúthálózat hossza 28 200 km, a vasúthálózaté 3955 km. Távolsági közlekedésben a személyszállításban az autóbuszoké a főszerep.
Az angol gyarmati baloldali közlekedésről áttértek a jobboldalira, ám sok még a jobbkormányzott jármű. Főleg autóbuszokon zajlik a személyszállítás. Sok repülőtere van Mianmarnak, ahol bel és külföldi légitársaságok indítanak és fogadnak járatokat. A télen is élvezhető tengervíz miatt számtalan turista keresi fel a parti övezetek turistaparadicsomait. Az évenként 70 ezres személygépkocsi import jelentősen hozzájárul a közlekedési dugók kialakulásához, az úthálózatot ezért gyakran korszerűsítik. Yangon a dugók városa, ezért nagy türelemre van szükség az úti cél eléréséhez.
Közút
[szerkesztés]Közúti személyszállításban az országban megtalálható a lovas kocsi (myint hlei), a háromkerekű riksa (hsaik-ka), háromkerekű autóriksa (thoun bein), taxiként szolgáló pick-upok és személyautók, továbbá az autóbuszok minden fajtája: "fapados", teherbusz és légkondicionált. [32]
Vasút
[szerkesztés]Légi közlekedés
[szerkesztés]Az országban a 2010-es évek elején három belföldi légitársaság áll rendelkezésre: Myanmar Airways, az Air Mandalay és a Yangon Airways; és 21 repülőtér található, amely közül legfontosabb Rangun nemzetközi repülőtere. [32] Ranguntól 77 km-re egy új nemzetközi repülőteret is elkezdtek építeni: Hanthawaddy International Airport.[33]
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Fő kikötők:
- Tengeri: Rangun (Yangon), Sittwe (Akyab), Dawei
- Folyami: Myitkyina, Bhamo, Mandalay, Chauk, Pathein
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | XY-XZ |
| ITU zóna | 49 |
| CQ zóna | 26 |
Kultúra
[szerkesztés]|
Képek a kultúráról |
A kultúrában központi szerepet tölt be a buddhizmus. Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat.
A burmai mindennapi életet a vallási élet, a szertartások gyakorlása, a virágzó hagyományok és a jóslási technikák különböztetik meg a környező országoktól. A vallási élet a hatalmas, városokban és vidéken egyaránt az ég felé törő, harangra emlékeztető buddhista építmények körül zajlik. Sokuk mélyén buddhista relikviákat őriznek, Buddha vélt vagy tényleges földi maradványait (csont, fog, hajszál) és szent tárgyakat, mint a mélyen tisztelt szajadók (Buddhista mesterek) által megáldott ruhadarabok vagy drágakövek.
A burmai kézművesek sokféle anyagból készítenek Buddha-ábrázolásokat és a pagodák környékén, a boltokban, sorokban állnak e szobrocskák.
A burmaiak hétköznapjait lassú ritmus jellemzi; a nagyvárosokban éppúgy ismeretlen a hajsza és a stressz, mint a falvakban. Mindenki a jobb újjászületésben reménykedik. Az egyszerű élet boldogsága szemmel láthatóan elviselhetővé teszi az anyagi javak hiányát. Valószínűleg a világ legjámborabb népei közé tartoznak és talán egyben ők a legbuzgóbb buddhisták is az egész világon. A buddhizmus oly mértékben áthatja a mindennapokat, hogy a burmai művészek alkotásainak nagy részét is jelentősen befolyásolja.[34]
Kulturális világörökség
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Mianmar legkiemelkedőbb kulturális intézményei közé tartozik az állami tánc-, zene-, dráma- és képzőművészeti iskola Yangonban és Mandalayban, valamint a Nemzeti Művészeti és Régészeti Múzeum Yangonban. Van egy régészeti múzeum Baganban is. Számos más múzeum a nemzeti és a regionális történelemre összpontosít.[28]
Művészetek
[szerkesztés]A 3–9. századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a sztúpák (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztúpák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300–500) indiai megfelelőire emlékeztetnek. A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztúpákat és a templomokat gyakran fallal vették körül.
A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a 16. század folyamán következett be. Avában, Amarapurában és Mandalayban, – a három királyi székvárosban – sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az elefántcsonttal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek.
Irodalom, színház
[szerkesztés]A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket.[35]
Nemzeti szimbólumok
[szerkesztés]- Nemzeti ételek: a mohinga[36] és a leppet (lahpet)
- Nemzeti sport: csinlon[37]
- Nemzeti hangszer: szaung gauk[38]
Hiedelmek, folklór
[szerkesztés]A burmaiak mind a mai napig hisznek a boszorkányokban és a tündérekben, épp ezért érdekes, hogy a mesékben mégsem találkozunk velük. Számukra a varázslat, az alkímia, az asztrológia és a nat-szellemek a valóság részei, így ezek nem a mesevilághoz, hanem a valóvilághoz tartoznak.
A burmai folklórban öt mitikus állattal találkozunk. A toenaja a burmai egyszarvú. Hasonlít a lóra, csupán egy szarv nőtt ki a homlokából. Néhány toenaja repülni is tud, ezeket naja-pjannak, azaz repülő najának nevezik. A vízelefánt olyan apró, mint egy egér, egyébként teljesen olyan, mint egy elefánt. A kinnara félig ember-, félig madártestű lény. A galon ugyanolyan, mint a hindu és buddhista mitológia garudája, egy sashoz hasonló hatalmas madár. A nága egy kígyó. Róla tesznek legtöbbször említést a népi legendák és a krónikák is. Kedvenc motívuma volt a burmai kőfaragóknak és aranyműveseknek.[34]
Hagyományok, szokások
[szerkesztés]
- Thanaka
A thanaka nevű kozmetikai pasztát országszerte látni a nők és gyerekek arcán, illetve néha férfiakon is. Make-up-ként, illetve napvédő szerként alkalmazzák. A szer a hasonló nevű fa dörzsölése, csiszolása során nyerhető sárga por és a hozzáadott víz keverékéből származik. Krémszerű állaga van. A púder véd az erős napsugárzástól, ránctalanít, hűtő hatású és a bőr színét világosabbá varázsolja. Az európai divattal ellentétben itt - hasonlóan a szomszédos dél-ázsiai országokhoz - a fehér bőrszín a divatos.[34]
- Londzsi (longyi)
A tradicionális burmai öltözet, 100×200 cm-es végtelenített anyagból készült "szoknya". Férfiak és nők egyaránt hordják. Női változata az Európában lapszoknyaként ismert ruhadarabnak felel meg.
- Csinlón (chinlone)
Hagyományos nemzeti labdajáték; csapatban játszott zsonglőrködés a labdával, ahol nincsenek szemben álló felek. A hangsúly nem a győzelmen van, hanem a játék művészetén.
- Bétel
A bételpálma Dél-Ázsiában elterjedt élvezeti cikk, illetve élénkítőszer. Burmában a mozgóárusok helyben állítják össze ezt a bódító hatású csemegét. Kellemes, mentolhoz hasonló íze miatt kedvelik, enyhén narkotikus hatású, rágása a fogakat tisztítja és elnyomja az éhséget, s a lehelet kellemes, a száj illatos lesz tőle. Hátránya, hogy a nyálat barnásvörösre, a fogakat feketére színezi és az ínyt sorvasztja.
- Sörút (cheroot)
Sokfelé látni sörútot pöfékelő embereket, főleg idős asszonyokat. E kézzel levélbe sodort szivarnak mindössze 1/3-a dohány, 2/3-a az esőerdő fáinak zúzaléka.[34]
Gasztronómia
[szerkesztés]
A területnek évezredek óta szoros kapcsolatai voltak és vannak Kínával, Thaifölddel, Indiával, illetve több dél-, délkelet- és kelet-ázsiai országgal, ami kihatással volt a gasztronómiára is. Ételekből, italokból, fűszerekből hihetetlenül bőséges választékot találhatnak az idelátogatók. A legalapvetőbb élelmiszer a rizs. Rengeteg a tésztaféle és nagyon régi múltja van az utcai ételárusításnak.
Az étkezés hagyományosan alacsony asztalon tálból történik, miközben a résztvevők bambusszőnyegen foglalnak helyet. Az idősebbeket mindig megilleti, hogy nélkülük sosem kezdik el az étkezést, ezért, ha késik az illető, akkor türelmes várnak rá a többiek.[39] A rizst általában kézzel fogyasztják. A tésztás ételekhez használnak kínai stílusú evőpálcákat. A salátákat kínai stílusú kanállal eszik.
A sokszínű vallási összetétel hatással van az étkezési szokásokra. A hinduk és buddhisták nem fogyasztanak marhát, a muszlimok pedig sertést. A buddhistáknál, ugyan nem tiltott a marhahús fogyasztása, de ők az állat igavonóerejét nagyra tartják, ezért is kímélik. Inkább az idős, vagy munkára hasztalan (esetleg beteg) állatokat eszik meg.[40]
Az ország nemzetiségi összetételéből adódóan a gasztronómia színes képet mutat, így a régióknak és népeknek mind meg vannak a maguk kulináris hagyományai, szokásai, receptjei, illetve jellemző fogásai. A tengerhez közelebb fekvő részeken és a tengerparton a halas ételek dominálnak.[41] A belső-burmai részeken több húsételt (főleg baromfit), hüvelyeseket (főként babot) találni.[42]
A leggyakoribb szeszesital a pálmabor, illetve a kölesből erjesztett khaungja.[43] Főznek továbbá söröket is saját recept szerint. A legismertebb márkák az Irrawaddy, Mandalay, Myanmar és a Tiger.[44]
Turizmus
[szerkesztés]|
Képek |
Mianmar nagy turisztikai potenciállal és sok látnivalóval rendelkezik, a turizmus, mint iparág még fejlesztésre szorul. A Burmába érkező turisták száma a délkelet-ázsiai szomszédaihoz képest csekély. A legtöbb látogató más ázsiai országokból, főleg Kínából és Thaiföldről érkezik.[45]
Főbb látnivalók
[szerkesztés]- Rangun: Svedagon pagoda és más pagodák
- Bagan (Pagan)
- Mandalaj és mellette Amarapura, az ország egykori fővárosa
- Inle-tó. A látványa kora reggel a legszebb, amikor az "úszó piac"on pezseg az élet.
- Aranyszikla (Kyaiktiyo-Pagoda) Mon államban
- Popa-hegy : Buddhista kolostor, Taung Kalat. Bagantól 50 km-re
- Bago, Rangúntól 80 km-re
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Labdarúgás
[szerkesztés]Egyéb
[szerkesztés]- csinlón (angol: chinlone, burmai: ခြင်းလုံး) - hagyományos nemzeti labdajáték
- lethwei - burmai hagyományos boksz
Ünnepek
[szerkesztés]A mianmari nemzeti ünnepek időpontjai – attól függően, hogy vallási vagy világi mezben jelentkeznek – lehetnek fix dátumozásúak vagy változhatnak a holdnaptár szerint.
Nemzeti ünnepek:
| No. | név | Dátum (2017-ben) | Napok száma | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1 | a Függetlenség Napja | Jan 4 | 1 nap | Függetlenség a Brit Birodalomtól - 1948. |
| 2 | Panglong | Feb 12 | 1 nap | 1947. |
| 3 | Földművesek napja | Marc 2 | 1 nap | a burmai parasztok vigassága |
| 4 | Tabaung Telihold | Marc 12 | 1 nap | Tabaung Pwè Pagoda Fesztiválok |
| 5 | A Fegyveres Erők Napja | Mar 27 | 1 nap | megemlékezés a japán megszállókkal szembeni ellenállásról - 1945 |
| 6 | Burmai Újév | Apr 13-17 | 5 nap | |
| 7 | A munka ünnepe | Maj 1 | 1 nap | nemzetközi |
| 8 | Kason Telihold | Maj 10 | 1 nap | Buddha születésének, megvilágosodásának és halálának évfordulója |
| 9 | Burmai Mártírok Napja | Júl 19 | 1 nap | 1947. |
| 10 | Vassza kezdete | Júl 8 | 1 nap | buddhista ünnep |
| 11 | Thadingyut - A Vassza vége | Okt 4-5-6 | 3 nap | |
| 12 | Tazaungdine | November 2-3 | 2 nap | Tazaungmon teliholdja |
| 13 | Nemzeti ünnep | Nov 13 | 1 nap | egyetemi hallgatók sztrájkjának évfordulója - 1920. |
| 14 | Kayin (karen) újév | Dec 18 | 1 nap | |
| 15 | Karácsony | Dec 25 | 1 nap | |
| 16 | Évvégi ünnepek | Dec 30-31 | 2 nap | Szilveszteri ünnepek |
| 17 | Eid al-Adha | - | 1 nap | |
| 18 | Dipávali | - | 1 nap |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2025
- ↑ a b https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ Burma. The World Factbook. U.S. Central Intelligence Agency, 2023. augusztus 8.
- ↑ Putsch in Myanmar?: Militär nimmt wohl Aung San Suu Kyi fest (német nyelven), 2021. február 1.
- ↑ „The World Must Respond to Myanmar's Civil War Rather Than Its Coup”, The Diplomat, 2022. szeptember 14.. [2022. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ „Myanmar's junta can't win the civil war it started”, The Washington Post , 2022. július 21.. [2022. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
- ↑ Vakulchuk, Roman; Kyaw Kyaw Hlaing; Edward Ziwa Naing; Indra Overland; Beni Suryadi and Sanjayan Velautham (2017). Myanmar's Attractiveness for Investment in the Energy Sector. A Comparative International Perspective. Norwegian Institute of International Affairs (NUPI) and Myanmar Institute of Strategic and International Studies (MISIS) Report. p. 8.
- ↑ Wong, John (1997. március 1.). „Why Has Myanmar not Developed Like East Asia?”. ASEAN Economic Bulletin 13, 344–358. o. ISSN 0217-4472. JSTOR 25773443. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
- ↑ Myanmar - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2025. szeptember 11.)
- ↑ Kilenc halálos áldozat, sok száz letartóztatott szerzetes (Index, 2007. szeptember 27.)
- ↑ Nem mindegy: A demokratikus ellenzék Burmát mond, a katonai junta Mianmart Archiválva 2014. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hírszerző, 2007. szeptember 27.)
- ↑ Merriam-Webster's Collegiate Dictionary, Eleventh, Springfield, Massachusetts, USA: Merriam-Webster. ISBN 0-87779-809-5.
- ↑ Miért mondtad, hogy Burma? Archiválva 2016. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Láng Attila D. blogja, 2012. November 1.)
- ↑ Földrajzinév-bizottság: Ország- és területnevek. 2015-2019.kormany.hu (magyarul) 2. o. (Hozzáférés: 2020. november 11.) (PDF)
- ↑ a b c d Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Czeiner Nándorné
- ↑ Is Myanmar’s Junta Turning a Corner?. United States Institute for Peace, 2023. november 13.
- ↑ Myanmar’s Junta Is Losing the Civil War. Council on Foreign Relations, 2023. november 13.
- ↑ Mianmar új neve. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- ↑ Myanmar Population (2022) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2022. július 10.)
- ↑ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ Gordon, Raymond G., Jr.: Languages of Myanmar. SIL International, 2005. (Hozzáférés: 2006. július 14.)
- ↑ Gordon, Raymond G., Jr.: Language Family Trees: Sino-Tibetan. Ethnologue: Languages of the World, Fifteenth edition. SIL International, 2005. (Hozzáférés: 2006. július 9.)
- ↑ http://www.globalreligiousfutures.org/countries/burma-myanmar/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010
- ↑ a b c d e Britannica: Myanmar/Cultural-life
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2010. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
- ↑ Faostat. Faostat.fao.org. [2011. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 17.)
- ↑ http://www.unodc.org/pdf/myanmar/myanmar_country_profile_2005.pdf
- ↑ a b Ács László: Burma, Thaiföld, Kambodzsa
- ↑ http://www.mmtimes.com/index.php/business/property-news/16229-new-bago-airport-delayed-again-to-2022.html
- ↑ a b c d Csák Erika: Burma rejtőzködő világa, 2008.
- ↑ Ezerarcú világunk Ázsia-Ausztrália, Myanmar 318-319 old.
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17430437.2012.744206#.VdakLPntmko
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ Myanmar Traditional Foods
- ↑ Saw Myat Yin (2007). Culture Shock: Myanmar. Singapore: Marshall Cavendish Inc. ISBN 978-0-7614-5410-6 133. o.
- ↑ Myanmar Food: Traditional and Change. [2018. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ Richmond, Simon; Eimer, David; Karlin, Adam; Louis, Regis St; Ray, Nick (2017): Myanmar (Burma). Lonely Planet. ISBN 978-1-78657-546-3
- ↑ Chin state (myanmore.com)
- ↑ Schweitzer, Sharon (2015): Access to Asia: Your Multicultural Guide to Building Trust, Inspiring Respect, and Creating Long-Lasting Business Relationships. John Wiley & Sons. ISBN 978-1-118-91902-6
- ↑ Myanmar Tourism Statistics. Ministry of Hotels and Tourism. [2022. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 10.)
További források
[szerkesztés]- Czeiner Nándorné: Burma útinapló. Terebess Online, 2001
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Democratic Voice of Burma – hírek az országról
- Myanmar.lap.hu (linkgyűjtemény)]






























