Bételpálma

Bételpálma
	A növény
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Pálmaformák (Arecoideae);
Nemzetség-; csoport:	Areceae;
Alnemzetség-; csoport:	Arecinae;
Nemzetség:	Areca;
Faj:	A. catechu;
Tudományos név
	Areca catechu; L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
	Homotypic Areca faufel Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 19 (1788), nom. superfl.; Areca hortensis Lour., Fl. Cochinch.: 568 (1790), nom. superfl.; ; Heterotypic Areca cathechu Burm.f., Fl. Indica: 241 (1768), orth. var.; Areca catechu var. nigra Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 73 (1792); Sublimia areca Comm. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 169 (1838), nom. inval.; Areca catechu var. alba Blume, Rumphia 2: 68 (1839); Areca himalayana Griff. ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.; Areca nigra Giseke ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.; Areca catechu var. batanensis Becc., Philipp. J. Sci. 3: 304 (1908); Areca macrocarpa Becc., Philipp. J. Sci., C 4: 601 (1909); Areca catechu var. longicarpa Becc., Philipp. J. Sci. 6: 229 (1911); Areca catechu f. communis Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919); Areca catechu var. silvatica Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919); ;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Bételpálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú médiaállományokat és Bételpálma témájú kategóriát.

Ez a szócikk a pálmaféléről szól. Hasonló címmel lásd még: Bétel (egyértelműsítő lap).

A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek.

Megjelenése[szerkesztés]

Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében. A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak. Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű.

Egyéb[szerkesztés]

A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik - számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja. A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és lehet, hogy szájrákot is okoz. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.