Ausztroázsiai nyelvcsalád

Az ausztroázsiai nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja, amelyet Délkelet-Ázsiában 95 millióan beszélnek, így a 9–10. legnagyobb nyelvcsalád. Neve a ’dél’ (mint égtáj) és ’Ázsia’ latin megfelelőjéből származik, ezáltal Dél-Ázsiára utal.

Messze legnagyobb beszélőközösséggel rendelkező nyelve a vietnámi (kinh) (kb. 70 millió fő, a nyelvcsalád összes beszélőjének 3/4-e), ezt követi a szomszédos Kambodzsa hivatalos nyelve, a khmer (kb. 8 millió fő). További beszélői Laoszban, Thaiföldön, Dél-Kínában, Mianmarban, Bangladesben és Északkelet-Indiában, illetve az Indiához tartozó Nikobár-szigeteken élnek.

A nyelvcsalád két fő ága a mon-khmer nyelvek (ideértve az elszigetelt nikobári ágat), amelyek besorolástól függően 132–147 nyelvből állnak kb. 85 millió beszélővel, valamint a munda nyelvek (23 nyelv kb. 10 millió beszélővel).

Az ausztroázsiai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek

Mon-khmer nyelvek

• Khászi ág
  • amvi (var)
  • khászi
  • ling-ngam
  • szinteng
• Palaungi ág
  • Palaung-riang csoport
    • da-ang
    • ka-ang
    • na-ang
    • ra-ang
    • riang
    • ta-ang
  • Angkui csoport
    • angku
    • hu
    • khabit
    • laoszi szamtao
    • mok
    • man-met
    • u
  • Wai csoport
    • alva
    • avüa
    • lawa
    • paraok
    • phalok
    • plang (mjanmari szamtao)
    • wa
  • kano (danau)
  • lamet
  • mang
• Khmui ág
  • iduh
  • kaniang
  • khang
  • khmu
  • khszing mul
  • mal
  • mlabri
  • phong
  • phong lan
  • piat
  • thai then
  • yuan
  • yumbri
• Pakani ág
  • pakan
  • palju
• Viet ág
  • Viet-muong csoport
    • muong
    • nguon
    • vietnámi (kinh)
  • aheu
  • ahlau
  • arem
  • cuoi
  • khong-kheng
  • maleng
  • malieng
  • may
  • pong
  • ruk
  • sach
  • thavung
  • tum
  • uj-lo
• Katui ág
  • Nyugat-Katui csoport
    • bru
    • jeu
    • kanaj
    • kuaj
    • makong
    • so
    • tri
    • truj
  • Kelet-Katui csoport
    • jir
    • katu
    • kantu
    • katang
    • ngkriang
    • ong
    • pakoh
    • phuong
    • ta-oih
• Bahnári ág
  • Nyugat-Bahnári csoport
    • brao
    • cseng
    • dzsru'
    • krung
    • kravet
    • njah heunj
    • oj
    • szapuan
    • szok
    • szou
  • Északnyugat-Bahnári csoport
    • alak
    • lavi
    • tarieng
  • Észak-Bahnári csoport
    • cua
    • didrah
    • duan
    • dzseh
    • halang
    • hre
    • kacso
    • kajong
    • rengao
    • szedang
    • tadrah
    • takua
  • Középső-Bahnári csoport
    • bahnár
    • tampuan
  • Déli-Bahnári csoport
    • biat
    • csrau
    • maa
    • mnong
    • phnong
    • szre
    • sztieng
• Peari ág
  • csong
  • csung
  • Kampong Spoe-i szong
  • Kampong Thum-i pear
  • szamrai (nyugati pear)
  • szamre (keleti pear)
  • trati szong
• Khmer ág
  • khmer
  • angkori (kihalt)
• Mong ág
  • mon
  • njah-kur
• Aszli ág
  • Északi-Aszli csoport
    • bateg
    • cse-vong
    • dzsahai
    • dzsedek
    • kensziv
    • kenta
    • menrik
    • ten-en
  • Szenói csoport
    • dzsah-hut
    • lanoh
    • szemai
    • szemnam
    • szabum
    • temiar
  • Déli-Aszli csoport
    • betisze
    • szemak beri
    • szemelai
• Nikobári ág
  • bompaka
  • csaura
  • kár
  • kisnikobári
  • nankauri (középnikobári)
  • parti nagynikobári
  • sompe
  • tereza

Munda nyelvek

• Északi munda csoport
  • korku
  • Kheravári ág
    • bhumidzs
    • mundári
    • no
    • szantháli
• Déli munda csoport
  • Középső munda ág
    • dzsuáng
    • khariá
  • Koráput-munda ág
    • dzsuraj
    • gorum
    • gotub
    • remo
    • szora

---