Ugrás a tartalomhoz

Burmai írás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burmai írás
Típusabugida
Nyelvekburmai nyelv, páli nyelv és szanszkrit nyelv.
IdőszakKb. 984 vagy 1035 – napjainkig
Felmenő írásrendszerekBráhmi
   kadamba
    pju vagy mon
Rokon írásrendszerekbráhmi eredetű írásrendszerek
Unicode-tartományU+1000–U+104F
ISO 15924Mymr

A burmai írás (burmai: မြန်မာအက္ခရာ; kiejtés: [mjəmà ʔɛʔkʰəjà] magyaros átírással:mjanmá akkhjá) a burmai nyelv leírására szolgáló abugida típusú szótagírás.

A burmai nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládhoz, annak tibeti-burmai ágához tartozó nyelv. Burma (1989-től Mianmar) hivatalos nyelve. Beszélőinek száma ~37 millió.

A térség nyelveihez hasonlóan a burmai nyelv is egyszótagú, tonális (politon) ragozó nyelv, azaz a zenei hangsúly jelentést hordoz. Írásképe a mon írásból származik, ami magába olvasztva a vallási eredetű páli nyelv egyes elemeit hozta létre a mai írás formáit. A burmai írás a mon íráshoz hasonlóan a bráhmi írástípusba sorolható, aminek egyik jellegzetessége, hogy az adott írás a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi. Fő jellemzője az abugida szótagírás.

Az alábbi összefoglaló a burmai írás magyaros, ejtésközelítő kiejtési szabályait tartalmazza a következő alapelvek mentén:

  • A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk.
  • Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő;
  • Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” )
  • a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett Iravádi (folyó).

Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat Rangunban, Tables for the Transliteration of Burmese into English címmel, ez a BGN/PCGN átírási rendszer.[1]

Az MLCTS átírási rendszert (Myanmar Language Commission Transcription System) John William Alan Okell angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (Myanma-English Dictionary, 1993) összeállításánál már alkalmazott.

Általános jellemzők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az írás balról jobbra halad;
  • Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (anuszvára ့ /m/ vagy /n/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (viszárga=◌း /h/) is külön jelek szolgálnak;
  • Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel;
  • Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt;
  • Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
    • Mássalhangzók
    • Magánhangzók önálló és mássalhangzókhoz kapcsolt alakban, pl..pl. ဥ=ú, ူ=ú
    • Tonális módosítójelek, pl.: ျ,ြ,ွ,ှ,္လ
    • Hangérték nélküli diakritikus jelek: pl.. ၍, ၌
  • Az általánosan ismert indiai írásoktól (dévanágari, bangla, dravida írások) némiképp eltérően, de azok jellegének megfelelően nemcsak az inherens /a/ módosítása történhet mellékjelekkel és/vagy mássalhangzó-kombinációkkal, hanem adott szócsoportok képzése is. pl. က = ka ကိ = ki ကော် = kau ကောင်= kaung
  • Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása, amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulhatnak ki
  • A magánhangzók jelzésére szolgáló (အ) jelet szó elején nem írjuk át, csak akkor, ha az utána következő mássalhangzó nem tartalmaz magánhangzót. pl. အကာ → aka, de အိုဘဲ့ → obé.
  • Ha két mássalhangzó karaktert írunk át, ami egymás fölött szerepel, a felső karaktert kell először átírni, majd az alsó karaktert, végül ehhez illesztjük a megfelelő magánhangzót, pl.: သဒ္ဒါ→ szadda , အန္တိမဘဝ → andimabava.

Mássalhangzók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Burmai IPA BGN/PCGN MLCTS Magyaros ejtésközelítő
က, ခ/k/, /kʰ/k-k-, kh-k-,[2] kh
ဂ, ဃ/g/g-g-, gh-g-, gh
င/ŋ/ng-ng-ng-
စ, ဆ/s/, /sʰ/s-c-, ch-sz, hsz- [3]
ဇ, ဈ/z/z-j-, jh-z-
ည/ɲ/ny-ny-ny-
ဋ, တ, ဌ, ထ/t/, /tʰ/t-t-, ht-, t-, ht-t-[4]
ဍ, ဎ, ဒ, ဓ/d/d-d-, dh-d-
ဏ, န/n/n-n-n-
ပ, ဖ/p/, /pʰ/p-p-, hp-p-, ph-[5]
ဗ, ဘ/b/b-b-, bh-b-
မ/m/m-m-m-
ယ, ရ/j/y-y-, j, vagy rj-
လ, ဠ/l/l-l-l-
ဝ/w/w-w-v-
သ/θ/, /ð/th-ssz-
ဟ/h/h-h-h-
ဠ/l/l-l-l-

Hangszínmódosítók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
№ Burmai BGN/PCGN átírás MLCTS Magyaros ejtésközelítő
(példa)
1မြ ,မျCy-mr, my--j (မ=ma, မြ=mja)
2မွCw-mw--v (မ=ma, မ့=mva)
3မြွ, မျွCyw-mrw--v (မ=ma, မ့=mva)
4မှhC-hmh-- (မ=ma, မှ=hma)
5ခြ, ချch-khCs-- (ခ=kha, ခြ=csa, ချ=csa)[6]
6ရှ, သျှ, လျှsh-shs-- (ရ=ja, ရှ=sa)

Magánhangzók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Független forma Mássalhangzóval (က=k)
illesztett		 BGN/PCGN átírás MLC 1993 Magyaros
ejtésközelítő
‌‌‍ အ–aaa
ကာ,ကား,ကါaa:á
ဧ ၏ကေeeie
ကဲ, ကယ်éaié
ဣကိiii
ဤကီii:í
ဩကိုouio
ဥကုuuu
ဦကူuu:ú
ဩ ဪကေါ,ကော်,ကေါ်awauau
ဩကောawau:au

Mássalhangzók végződésmódosítókkal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jel IPA MLCTS BGN/PCGN Magyaros
ejtésközelítő
က[ka̰], [kə]ka.kaka
ကာ[kà]kakaká
ကား[ká]ka:ka:ká
ကက်[kɛʔ]kakketká
က့က်kwakkvak
ကင်[kɪ̀ɴ]kangkinkin
က့င်[kʷaɴ]kwangkwankvan
ကင့်[kɪ̰ɴ]kang.kin.kin
ကင်း[kɪ́ɴ]kang:kin:kin
ကစ်[kɪʔ]kackitkit
ကည်[kì], [kè], [kɛ̀]kanykinki
ကဉ်[kɪ̀ɴ]kin
ကည့်[kḭ], [kḛ], [kɛ̰]kany.kinkin
ကဉ့်[kɪ̰ɴ]kin
ကည်း[kí], [ké], [kɛ́]kany:kinkin
ကဉ်း[kɪ́ɴ]kin
ကတ်[kaʔ]katkatkat
က့တ်[Kʷaʔ]kwatkwatkvat
ကန်[kàɴ]kankankan
က့န်[kʷaɴ]kwankwankvan
ကန့်[ka̰ɴ]kan.kankan
ကန်း[káɴ]kan:kankan
ကပ်[kaʔ]kapkatkap
က့ပ်[Kʷap]kwapkwapkvap
ကမ်[kàɴ]kamkankan
ကမ့်[ka̰ɴ]kam.kunkan
ကမ်း[káɴ]kam:kunkán
ကယ်[kɛ̀]kaikeke
ကံ[kàɴ]kamkankan
ကံ့[ka̰ɴ]kam.kankan
ကံး[káɴ]kam:kankan
ကိ[kḭ]ki.kiki
ကိတ်[keɪʔ]kitkeikkeik
ကိန်[kèɪɴ]kinkeinkein
ကိန့်[kḛɪɴ]kin.keinkein
ကိန်း[kéɪɴ]kin:kein:kein
ကိပ်[keɪʔ]kipkeikkeik
ကိမ်[kèɪɴ]kimkeinkein
ကိမ့်[kḛɪɴ]kim.keinken
ကိမ်း[kéɪɴ]kim:keinkén
ကိံ[kèɪɴ]kimkéinkén
ကိံ့[kḛɪɴ]kim.kéinkén
ကိံး[kéɪɴ]kim:kéinkén
ကီ[kì]kikiki
ကီး[kí]ki:kiki
ကု[kṵ]ku.kiki
ကုတ်[koʊʔ]kutkuku
ကုန်[kòʊɴ]kunkounkun
ကုန့်[ko̰ʊɴ]kun.kounkun
ကုန်း[kóʊɴ]kun:koun:kun
ကုပ်[koʊʔ]kupkounkun
ကုမ်[kòʊɴ]kumkounkun
ကုမ့်[ko̰ʊɴ]kum.koun.kun
ကုမ်း[kóʊɴ]kum:koun:kun
ကုံ[kòʊɴ]kumkoko
ကုံ့[ko̰ʊɴ]kum.koko
ကုံး[kóʊɴ]kum:koko
ကူ[kù]kukuku
ကူး[kú]ku:kuku
ကေ[kè]kekeke
ကေ့[kḛ]ke.keke
ကေး[ké]ke:keke
ကဲ[kɛ́]kai:keke
ကဲ့[kɛ̰]kai.kéké
ကော[kɔ́]kau:kauko
ကောက်[kaʊʔ]kaukkaukkauk
ကောင်[kàʊɴ]kaungkaungkaun
ကောင့်[ka̰ʊɴ]kaung.kaungkaun
ကောင်း[káʊɴ]kaung:kaungkaun
ကော့[kɔ̰]kau.kaukau
ကော်[kɔ̀]kaukaukau
ကို[kò]kuikoko
ကိုက်[kaɪʔ]kuikkaikkaik
ကိုင်[kàɪɴ]kuingkaingkáik
ကိုင့်[ka̰ɪɴ]kuing.kaingkaik
ကိုင်း[káɪɴ]kuing:kaingkain
ကို့[ko̰]kui.koko
ကိုး[kó]kui:koko
ကွတ်[kʊʔ]kwatkutkut
ကွန်[kʊ̀ɴ]kwankunkuan
ကွန့်[kʊ̰ɴ]kwan.kunkuan
ကွန်း[kʊ́ɴ]kwan:kunkuan
ကွပ်[kʊʔ]kwapkutkut
ကွမ်[kʊ̀ɴ]kwamkunkun
ကွမ့်[kʊ̰ɴ]kwam.kunkun
ကွမ်း[kʊ́ɴ]kwam:kunkun

Diakritikus jelek és szimbólumok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jel Megjegyzés
်Viráma: mássalhangzókkal kombinálva megváltoztatja az inherens (a) magánhangzót, mássalhangzó-végződések esetén kiiktatja az inherens magánhangzót a következő mássalhangzóknál: က င စ ည (ဉ) ဏ တ န ပ မ ယ ဝ
င်္Felső pozícióban (င်); fonetikusan egyenértékű a nazális végződésekkel, pl. င် =[ìɴ].
့Anuszvára, az ún. "csikorgó" tónust jelzi, de csak az utolsó mássalhangzó után jelölik.
ာAz alacsony hangtónust jelzi, a következő mássalhangzóknál: ခ ဂ င ဒ ပ ဝ

Kombinálva a ော့ ော် ော,mássalhangzókkal, megváltoztatja az inherens magánhangzót (a)

◌းViszárga, magas hangtónust jelzi, de önállóan nem használatos
ေMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re
ဲMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re és a magas hangfekvést jelzi
ုMegváltoztatja az inherens magánhangzót /u/-ra

Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja

ူAz inherens magánhangzót /ú/-vá változtatja
ိMegváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re és a "csikorgó" tónust jelzi
ီMegváltzoztatja az inherens magánhangzót /í/-re
ွဲMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ /e/-re és /-v-/ hangzó hozzáadása mellett közepes hangfekvést képez.
ံAnunászika, nazális hangzót /-n/ eredményez a szó végén
◌ၙSzanszkrit eredetű szavaknál használatos
◌ၘSzanszkrit eredetű szavaknál használatos
ါAz /á/,a /ာ/ jel helyett használják, ha nagy az esélye, hogy összetéveszthető a következő mássalhangzókkal:က, တ, ဘ, ဟ, အ.
ေါ်A következő jel helyett használják:/ ော်/ ha az összetéveszthető a következő jelekkel: က, တ, ဘ, ဟ, အ

Példák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ထင် ကျော်→ Tin Kjau ထ+င် →t+in; ကော် +ျ =kau +j →kjau
  • အောင်ဆန်းစုကြည် → Aun Szan Szu Kji; အောင်=Aun ဆန်း =Szan စု = Szu ကြည် =Kji
  • ဝဏ္ဏမောင်လွင် → Vanna Mau Lvin; ဝဏ္ဏ =Vanna မောင် = Mau လွင် = Lvin
  • သန်းရွှေ → Szan Sve; သန်း = Szan ရွှေ = ရ ွှ ေ S+v+e
  • ရန်ကုန →Jangun (Rangun)
  • ဗိုလ်ချုပ် အောင်ဆန်း → Bolcsup Aun Szan; ဗို=Bo လ်=l ချု=csu ပ်=p အောင်=Aun ဆန်း =Szan
  • မဟာဗန္ဓုလ ပန်းခြံ → Mahá Bandula Pancsan; မ=Ma ဟာ=há ဗ=Ba န္ဓု=ndu လ=la ပန်း = Pan ခြံ=csan

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol fördrajzinév bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik
  2. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/
  3. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/
  4. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/
  5. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/
  6. ↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973  
  • U.S. Board on Geographic Names: Romanization Systems and Roman - Script Spelling Conventions. (hely nélkül): Defense Mapping Agency. 1994.  
  • "ROMANIZATION SYSTEM FOR BURMESE" (PDF). BGN/PCGN 1970 Agreement. Hozzáférés: 2016. június 19.
  • John Okell (1971). "TRANSCRIPTION OF BURMESE INTO ROMAN SCRIPT" (PDF). http://www-01.sil.org. Myanma Language Commission. Hozzáférés: 2016. június 19. {{cite web}}: External link in |work= (súgó)[halott link]
  • John Okell (2002. március). A Guide to the Romanization of Burmese. Psychology Press. ISBN 978-0-947593-32-2.
  • Ancient Script. "Burmese". Lawrence Lo. All. Hozzáférés: 2016. június 19.
  • Naing Tinnyuntpu. "Myanmar Script Learning Guide" (PDF). Naing Tinnyuntpu & Asia Pearl Travels. Hozzáférés: 2016. június 19.
  • Concise Encyclopedia of Languages of the World. Elsevier. 2010. április 6. 170. o. ISBN 978-0-08-087775-4.
  • "Burmese". 1998-2016 Simon Ager. Omniglot. Hozzáférés: 2016. június 19. {{cite web}}: Text "Hosted by Kualo" ignored (súgó)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burmai_írás&oldid=27004906”