Bengáli írás

	Bengáli írás
Típus	abugida
Nyelvek	bangla
Időszak	11. századtól napjainkig
Irány	balról jobbra
Felmenő írásrendszerek	Proto-Sínai írásrendszer; Föníciai írás; Arámi írás; Bráhmi írás; Gupta írás; Sziddhi írás; Gaudi írás
Rokon írásrendszerek	Asszámi írás
Unicode-tartomány	U+0980–U+09FF
ISO 15924	Beng, 325
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli írás témájú médiaállományokat.

A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / magyaros átírásban:Bangla lipi) egy, a bráhmi eredetű írásrendszerek családjába tartozó abugida szótagírás, melyet a bengáli nyelven kívül több nyelv is használ, például az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).

Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengáli maradt meg hivatalos írásnak. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 15–16. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.

A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.

Bengáli karakterek[szerkesztés]

Magánhangzók[szerkesztés]

Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amelyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.

Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Átírásban az [ɔ] magánhangzót [a]-val írjuk át. Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak (lásd: abugida).

Magánhangzók
Bengáli írással	A betű neve	A betű ক [kɔ]-val kombinálva	A kapcsolat neve	Tudományos átírás IAST	IPA	Magyaros ejtésközelítő átírás
অ	śaro a	ক	(nincs)	ka	[kɔ]	ka
আ	śaro ā	কা	akar	kā	[ka]	ká
ই	ṛhaśśo i	কি	ṛhośśikar	ki	[ki]	ki
ঈ	dirgho ī	কী	dirghikar	kī	[ki]	kí
উ	ṛhaśśo u	কু	ṛhośśukar	ku	[ku]	ku
ঊ	dirgho ū	কূ	dirghukar	kū	[ku]	kú
ঋ	r̥	কৃ	r̥kar	kr̥	[kri]	kri
এ	e	কে	ekar	ke	[kæ]	ke
ঐ	ai	কৈ	aikar	kai	[koj]	kai
ও	o	কো	okar	ko	[ko]	ko
ঔ	au	কৌ	aukar	kau	[kow]	kau

Hangmódosítók[szerkesztés]

Hangmódosító jelek
Jel ক [kɔ]-val	Név	Funkció	Tudományos átírás IAST	IPA	Magyaros ejtésközelítő átírás
ক্	hasanta	Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot	k	[k]	k
কৎ	khanḍo ta	Záró hehezet nélküli ত [t̪]	kat	[kɔt̪]	kat
কং	anunāsika	Záró veláris orrhang	kaṅ^[3]	[kɔŋ]	kan
কঃ	bisarga	Záró zöngétlen hangszalagzárhang	kah	[kɔh]	kah
কঁ	candrabindu	Magánhangzó nazalizáció	kã^[4]	[kɔ̃]	kan

Mássalhangzók[szerkesztés]

A mássalhangzók neve általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból áll. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].

Mássalhangzók
Betű	Betűnév	Tudományos átírás IAST	IPA	Magyaros ejtésközelítő átírás
ক	ka	k	k	k
খ	kha	kh	k^h	kh
গ	ga	g	g	g
ঘ	gha	gh	g^ɦ	gh
ঙ	unga / uma	ṅ	ŋ	n
চ	ca	c	tʃ	cs
ছ	cha	ch	tʃ^h	csh
জ	borgio ja (burgijja)	j	d͡ʒ	dzs
ঝ	jha	jh	d͡ʒ^ɦ	dzsh
ঞ	ñio	ñ	n	n
ট	ṭa	ṭ	ʈ	t
ঠ	ṭha	ṭh	ʈ^h	th
ড	ḍa	ḍ	ɖ	d
ঢ	ḍha	ḍh	ɖ^ɦ	dh
ণ	murdhonno ṇa (moddhenna)	ṇ	n	n
ত	ta	t	t̪	t
থ	tha	th	t̪^h	th
দ	da	d	d̪	d
ধ	dha	dh	d̪^ɦ	dh
ন	donto na (dontenna)	n	n	n
প	pa	p	p	p
ফ	pha	ph	p^h	ph
ব	ba	b	b	b
ভ	bha	bh	b^ɦ	bh
ম	ma	m	m	m
য	antostho ya (ontosteya)	j	d͡ʒ	dzs
র^[5]	baẏ śunno ra	r	ɾ	r
ৰ^[6]	baẏ śunno ra	r	ɾ	r
ল	la	l	l	l
ৱ^[7]	va	v	v	v
শ	talobbo śa (talebośśa)	ś	ʃ/s	s
ষ	murdhonno ṣa	ṣ	ʃ	s
স	donto sa (dontessa)	s	ʃ/s	sz
হ	ha	h	h	h
ড়	ḍaẏ śunno ṛa	ṛ	ɽ	r
ঢ়	ḍaẏ śunno ṛha	ṛh	ɽ	rh
য়	antostho ẏa (ontosteẏa)	ẏ	e/ə	j
জ়	za	z	z	dzs^[8]
ক়	uqa	q	k	k^[8]
খ়	uxa	x	k	kh^[8]
গ়	uġa	ġ	g	g^[8]
ফ়	fa	f	f	ph^[8]

Ligatúrák[szerkesztés]

Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.

Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.

Számok[szerkesztés]

Számok
Arab számok	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9
Bengáli	০	১	২	৩	৪	৫	৬	৭	৮	৯
Név bengáli írással	শূন্য	এক	দুই	তিন	চার	পাঁচ	ছয়	সাত	আট	নয়
Bengáli név (IAST)	śunno	ek	dui	tin	cār	pañc	chaẏ	sāt	āṭ	naẏ
Bengáli név (magyar átírás)	súnna	ek	dui	tin	csár	páncs	cshaj	szát	át	naj
Asszámi név (IAST)	xuinno	ek	dui	tini	sari	pas	say	xat	ath	na

A tizedesvessző helyett tizedespontot használnak, a nagy számokat pedig vesszővel tagolják, de nem három számjegyenként, hanem az első tagolót a százas helyiérték elé teszik, a többit pedig két számjegyenként. Például a 199 112 180,7 szám bengáli írással ১৯,৯১,১২,১৮০.৭ alakú.

Bengáli az Unicode-ban[szerkesztés]

A bengáli az Unicode rendszerben az U+0980 … U+09FF kódtartományban szerepel.

	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9	A	B	C	D	E	F
U+098x	ঀ	ঁ	ং	ঃ	঄	অ	আ	ই	ঈ	উ	ঊ	ঋ	ঌ	঍	঎	এ
U+099x	ঐ	঑	঒	ও	ঔ	ক	খ	গ	ঘ	ঙ	চ	ছ	জ	ঝ	ঞ	ট
U+09Ax	ঠ	ড	ঢ	ণ	ত	থ	দ	ধ	ন	঩	প	ফ	ব	ভ	ম	য
U+09Bx	র	঱	ল	঳	঴	঵	শ	ষ	স	হ	঺	঻	়	ঽ	া	ি
U+09Cx	ী	ু	ূ	ৃ	ৄ	৅	৆	ে	ৈ	৉	৊	ো	ৌ	্	ৎ	৏
U+09Dx	৐	৑	৒	৓	৔	৕	৖	ৗ	৘	৙	৚	৛	ড়	ঢ়	৞	য়
U+09Ex	ৠ	ৡ	ৢ	ৣ	৤	৥	০	১	২	৩	৪	৫	৬	৭	৮	৯
U+09Fx	ৰ	ৱ	৲	৳	৴	৵	৶	৷	৸	৹	৺	৻	ৼ	৽	৾	৿

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Ancient Scripts. [2010. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
↑ Writing systems of major and minor languages, Languages in South Asia. Cambridge University Press, 285–308. o. (2008). ISBN 978-0-521-78141-1
↑ Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñ – c, ch, j, jh, ñ előtt; ṇ – ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; n – t, th, d, dh, n előtt; m – p, ph, b, bh, m előtt; ṅ – k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.
↑ Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet a tudományos átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.
↑ Csak a bengáliban és a manipuriban használatos
↑ Csak az asszámiban használatos
↑ Csak az asszámiban és a manipuriban használatos
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Csak idegen eredetű (főként arab, perzsa) szavak bengáli átírására használatos. Kiejtésben az eredeti (pont nélküli) fonéma szerint ejtjük és úgy is írjuk át

Források[szerkesztés]

Ligeti Lajos – Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása. (hely nélkül): Akadémiai. 1981. ISBN 963052080x

További információk[szerkesztés]

Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ancient Scripts. [2010. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)

[2] Writing systems of major and minor languages, Languages in South Asia. Cambridge University Press, 285–308. o. (2008). ISBN 978-0-521-78141-1

[3] Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñ – c, ch, j, jh, ñ előtt; ṇ – ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; n – t, th, d, dh, n előtt; m – p, ph, b, bh, m előtt; ṅ – k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.

[4] Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet a tudományos átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.

[5] Csak a bengáliban és a manipuriban használatos

[6] Csak az asszámiban használatos

[7] Csak az asszámiban és a manipuriban használatos

[idegen-8] Csak idegen eredetű (főként arab, perzsa) szavak bengáli átírására használatos. Kiejtésben az eredeti (pont nélküli) fonéma szerint ejtjük és úgy is írjuk át

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Bengáli írás

Típus	abugida
Nyelvek	bangla
Időszak	11. századtól napjainkig^[1]
Irány	balról jobbra
Felmenő írásrendszerek	Proto-Sínai írásrendszer Föníciai írás Arámi írás Bráhmi írás Gupta írás Sziddhi írás Gaudi írás^[2]
Rokon írásrendszerek	Asszámi írás
Unicode-tartomány	U+0980–U+09FF
ISO 15924	`Beng, 325`
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli írás témájú médiaállományokat.