2021-es mianmari puccs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2021-es mianmari puccs
Mianmari belső válság
Aung San Suu Kyi & Min Aung Hlaing collage.jpg
Dátum 2021. február 1.
Helyszín Mianmar
Eredmény

Sikeres katonai puccs

  • A polgári kormányzás vége, a katonai kormányzás bevezetése
  • Win Myintet és Aung San Suu Kyit bebörtönözték és lemondatták
  • 24 minisztert és helyettest letartóztattak[1]
  • A 2020-as mianmari általános választások eredményét megsemmisítették, és új választásokart írtak ki.[2][3]
  • Megakadályozták az Uniós gyűlés tagjainak az eskütételét.
  • Egy évre szükségállapotot hirdettek.
  • Min Aung Hlaing aspirált az Állami Közigazgatási Tanács elnöke címre
  • Myint Swe lett Mianmar ügyvezető elnöke
  • Új kormány alakult
  • Új végrehajtó kormányzó testület, az Állami Közigazgatási Tanács alakult meg.
  • A 2021-es mianmari tüntetések és a polgári ellenállás kezdete
Harcoló felek
Mianmar Mianmar kormánya
  • Nemzeti Liga a Demokráciáért
  • Mianmar hadereje
    Parancsnokok
    Mianmar Win Myint
    (Mianmar elnöke)
    Mianmar Aung San Suu Kyi
    (Mianmar államtanácsosa)
    Mianmar Min Aung Hlaing
    (a védelmi erők főparancsnoka)
    Mianmar Myint Swe
    (Mianmar alelnöke)
    A Wikimédia Commons tartalmaz 2021-es mianmari puccs témájú médiaállományokat.

    2021. február 1-jén reggel egy puccs kezdődött Mianmarban, mikor az országot irányító, a demokratikusan megválasztott kormányzó pártot, a Nemzeti Liga a Demokráciáértot elmozdította a hatalomból a Tatmadaw, Mianmar hadereje, mely ezután sztratokráciát épített ki. A Tatmadaw egyéves szükségállapotot hirdetett, és kijelentette, hogy a hatalmat Min Aung Hlaing, az ország katonai főparancsnoka vette magához. A 2020-as mianmari választás eredményét érvénytelennek nyilvánította, és kijelentette, hogy a szükségállapot végén új választásokat írnak ki, bár Mianmar lakosságának többsége meg volt elégedve a választások kimenetelével.[2][3] A puccsra egy nappal azt megelőzően került sor, minthogy a mianmari parlamentben az újonnan megválasztott képviselők letették volna az esküt, így erre a beiktatásra nem került sor.[4][5][6] Win Myint elnököt és Aung San Suu Kyi államtanácsost, a minisztereket és a helyetteseiket, valamint a parlament tagjait bebörtönözték.[7][8]

    2021. február 3-án Win Myintet azzal vádolták meg, hogy megsértette a kampány előírásokat valamint a koronavírusos előírásokat. Aung San Suu Kyit a koronavírus miatt előírt szabályok megsértésével vádolták, mivel illegálisan importált és használt kommunikációs eszközöket, konkrétan hat ICOM eszközt kapott a biztonsági csoportjától, és volt nála egy walkie talkie is, aminek a használata Mianmarban szigorúan szabályozott, és katonai hatóságok engedélye kell, mielőtt ilyet használna valaki.[9] Mindketten két hétig mareadtak őrizetben.[10][11][12] Aung San Suu Kyit február 16-án a nemzeti katasztrófavédelmi törvény megsértése miatt ismét megvádolták.[13]. Ezeket a vádakat március 1-jén újabbak követték, melyek a kommunikációs törvények megsértéséről és tüntetés szítéásáról szóltak.[14]

    Március 27-ig legalább 120 embert megöltek a 2021-es mianmari töntetéseken, melyeket a puccs ellen szerveztek,[15][16] ugyanakkor több mint 1700 embert letartóztattak.[17][18] 2021. márciusban az MLD három tagja meghalt a rendőri őrizetben.[19][20]

    Előzmények[szerkesztés]

    A 2020-as mianmari általános választásokon a Nemzeti Liga a Demokráciáért földcsuszamlássszerű győzelmet ért el.

    Mianmar, más néven Burma, egy olyan ország, melyet a Nagy-Britanniától való 1948-as függetlenedése óta szorongat a politikai instabilitás. 1958 és 1960 között a katonaság alakított ügyvivő kormányt U Nu, az ország demokratikusan megválasztott elnökének a vezetésével, hogy így oldják meg a politikai küzdelmeket.[21] A katonaság az 1960-as burmai általános választások után önként visszaadta a hatalmat a polgári kormányzatnak.[22] Kevesebb mint két évvel később a katonaság egy puccsal visszaszerezte a hatalmat, mely Ne Win vezetésével 26 éven át irányította az országot.[23]

    1988-ban országos tüntetés tört ki az országban. A 8888-as felkelés, mely egy polgári engedetlenség volt, a gazdasági irányítás hibáival együtt lemondásra késztette a vezető Ne Wint.[24] 1988-ban a hadsereg felső vezetése létrehozta az Állami Rendvisszaállító Tanácsot (SLORC), mely akkor megszerezte a hatalmat.[24] Aung San Suu Kyi, az ország modern megalapítójának, Aung Sannak a lánya híres demokratapárti aktivista lett ezalatt. 1990-ben a hadsereg megengedte, hogy szabad választásokat tartsanak, mert úgy gondolták, hogy a nép támogatja a hadsereget. Végül a választás Aung San Suu Kyi pártjának, a Nemzeti Liga a Demokráciáért a földcsuszamlás szerű győzelmével ért véget. A hadsereg megtagadta a hatalom átadását, és házi őrizetbe helyezte őt.[25][26][27]

    A hadsereg újabb 22 évig, 2011-ig hatalmon maradt,[28] amit az ország 2008-as alkotmánya értelmében egy demokráciába vezető átmenet követtett. 2011 és 2015 között megkezdődött a kísérleti demokráciába történő átmenetel, melynek végén a 2015-ben tartott választásokat Aung San Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért nyerte meg. A hadsereg azonban jelentős hatalmi részeket tartott meg magának, melyek között ott volt, hogy ők nevezhették ki a parlament tagjainak a negyedét.[7][29]

    A 2021-es puccs a 2020. november 8-i általános választásokat követte, melyen az NLD a 476 képviselői helyből 396-ot megszerzett. Ezzel még nagyobb győzelmet arattak, mint a 2015-ös választásokon. A hadsereg proxi pártja, az Uniós Szolidaritás és Fejlődés Pártja csak 33 képviselői helyet szerzett[7]

    A hadsereg megkérdőjelezte az eredményeket, mert szerinte a szavazáskor csalások voltak. Már több napja szó volt arról, hogy puccskísérletet hajtanak végre, és olyan nyugati országok adtak hangot aggodalmaiknak, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok[7] vagy Ausztrália.[30]

    Események[szerkesztés]

    Az NLD szóvivője, Myo Nyunt azt mondta, hogy Aung San Suu Kyit, Win Myintet, Han Tha Myintet, és több más pártvezetőt már korán reggel rajtaütés fogadta. Nyunt hozzátette, hogy számít arra, hamarosan letartóztatják. [31] Több kommunikációs csatorna is leállt. Ilyenek voltak a fővárosba, Nepjidába vezető telefonvonalak, a Mianmari Állami Televízió és Rádió pedig állítólagos „technikai problémák” miatt kényszerült leállni.[31] Délután 15 óra körül országszerte elkezdett akadozni az internet szolgáltatás.[32] A katonaság a „kill sqitch” technológia használatával megszüntette a mobiltelefonos elérhetőséget az országban. Eddig ezt az eljárást Kína és Rakhine állam ütköző zónáiban használták.[33] A Mianmari Bankszövetség összes tagja felfüggesztette a pénzügyi tevékenységeket.[34]

    Körülbelül a parlament 400 megválasztott képviselőjét helyezték házi őrizetbe, akiket egy kormányzati háztömbben helyeztek el Nepjidában.[35] A puccs után az NLD elintézte a képviselőknek, hogy február 6-án kiszabadulhattak.[36] A közösségi média felhasználói arra buzdították a házi őrizetben lévő képviselőket, hogy ott tartsák meg a parlamenti ülést, mert a csoport megfelel az alkotmány szavazóképességi követelményének.[36] Erre válaszul a hadsereg egy újabb határozatot adott ki, mely szerint a képviselőknek 24 órán belül el kell hagyniuk a vendégházakat.[36] Február 4-én az MLD 70 képviselője letette a hivatali esküjét, amivel nyíltan ellenszegültek a puccsnak.[37]

    A puccs alatt több buddhista szerzetest is bebörtönöztek, akik a 2007-es sáfrány forradalmat vezették, többek között Myawaddy Sayadawot és Shwe Nyar War Sayadawot,, akik kritizálták a hadsereget.[38][39] A 8888 felkelés aktivista vezetőit, így például Mya Ayet is letartóztatták.[40] Február 4-én a Politikai Foglyok Segítő Szervezete 133 hivatalnokot és törvényhozót és 14 polgári aktivisatát azonosított, akiket a hadsereg a puccs miatt előzetesben tartott.[38]

    Katonákat láttak Nepjidában és a legnagyobb városban, Rangunban.[41] A hadsereg ezután az általa ellenőrzött Myawaddy TV-n keresztül bejelentette, hogy egy évre átvette az ország feletti ellenőrzést.[42] Myint Swe ügyvivő elnök egy olyan nyilatkozatot írt alá, mely szerint „minden törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatalmat” Min Aung Hlaingnak adnak át.[43] A Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanácsot összehívták, melyet Myint Swe ügyvivő elnök vezet, s melynek a tagjai a legmagasabb rangú katonai tisztviselők. Ezután a hadsereg egy olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint új választásokat tartanak, a hatalmat pedig csak azt követően adják vissza.[44] A hadsereg bejelentette, hogy eltávolítja a 24 minisztert és a helyetteseket, helyükre pedig 11 fős kabinetet neveznek ki.[1]

    A Mandalaj Régió Kormányának Irodájához vezető út katonai úttorlasszal.
    A mianmari hadsereg egyik, lincensz alapján gyártott Thunder páncélozott csapatszállítója örködik a puccs után.

    2021. február 2-án Min Aung Hlaing a 11 fős kormányzó testülettel megalakította az Állami Közigazgatási Tanácsot.[45][46]

    2021. február 3-án a mianmari rendőrség megvádolta Aung San Suu Kyit, mely szerint megsértette az exportról és importról szóló törvényt, mikor a biztonsági szolgálata számára kommunikációs eszközöket importált. Ezután fővárosi otthonában razziáztak.[47][48][49][50] Az export és import törvény megsértéséért legfeljebb 3 év börtönt és/vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. Legutóbb 2017-ben alkalmazták a törvényt, mikor egy újságíró drónt reptetett az Unió Gyűlése fölé.[47][51] Eközben Win Myintet a nemzeti katasztrófavédelmi törvény megsértésével vádolták, mert 2020 szeptemberben zászlókat lengetett egy elhaladó NLD konvoj előtt, ezzel megszegte a Covid19-pandémia alatt érvényes választási szabályokat.[47]

    2021. február 6-án letartóztatták a polgári kormány ausztrál gazdasági tanácsadóját.[52]

    2021. február 8-án és 9-én a katonai kormányzat kijárási tilalommal kapcsolatos döntéseket hozott. Ezek szerint 20:00 óra és 04:00 óra között Rangunban és más nagyvárosokban nem lehet az utcára menni, illetve betiltották, hogy legalább 5 fő összegyűljön nyilvános helyeken.[53][54][55]

    2021. február 9-én megszállta a mianmari rendőrség az NLD ranguni központját.[56] A mianmari katonai rezsim szétosztotta a kiberbiztonsági törvény tervezetét az internet szolgálttatók között, akiktől 2021. február 15-ig kérték az észrevételeket. A törvénytervezetet az IT szolgáltatók kritizálták, mert azzal, hogy az állampolgárokat digitális megfigyelés alá helyezi és jelentősen korlátozza a szólásszabadságot, sérti az emberi jogokat.[57] A közösségi oldalak mianmari használói között elterjedt, hogy Kína építi ki a tűzfalat, ami miatt tüntetés indult a kínai nagykövetség előtt. Kína visszautasította a feltételezéseket, szerintük csak szóbeszédről van szó.[58]

    2021. február 10-én Kayah állam közszolgái tiltakoztak a puccs ellen, akik között ott voltak a rendőrök is. Ők megtagadták a parancsnokaik parancsát, hogy térjenek vissza dolgozni.[59]

    2021. február 12-én éjfélkor Mianmar hadserege és rendőrsége minisztereket, választási tisztviselőket, az NLD vezető tagjait, aktivistákat és volt tábornokokat tartóztatott le.[60]

    2021. február 15-én egy olyan poszt lett virális online, meoly szerint az Információs Minisztérium nyomást gyakorolt a sajtóra, hogy az ne használja a „junta” és a „rezsim” stzavakat. Ez volt az első kísérlet, hogy visszaszorítsák a sajtószabadságot.[61] A katonai rezsim hét, jól ismert aktivista és influenszer ellen adott ki letartóztatási parancsot, akik között ott volt Min Ko Naing is. Ellenük az volt a vád, hogy hírességüket kihasználva olyan írásokat terjesztenek és olyan beszédeket tartanak, mely megzavarhatja a nemzeti békefolyamatokat.[62]

    2021. február 15-én több városba is páncélozott járműveket küldött, hogy így csitítsa le az országban folyó tüntetéseket. Országszerte több ezer tüntető követelte Aung San Suu Kyi szabadon engedését.[63] Ferbruár 16-án, mivel a tüntetések folytatódtak, új vádat nyújtottak be Aung San Suu Kyi ellen, mely szerint megszegte az ország katasztrófavédelmi törvényét.[64]

    2021. február 17-én a katonaság további hat híresség ellen adott ki letartóztatási parancsot, akik arra buzdították az embereket, hogy csatlakozzanak a polgári engedetlenséghez.[65]

    2021. február 26-án Mianmarnak az ENSZ-hez delegált nagykövete, Kyaw Moe Tun elítélte, hogy a Tatmadaw puccsot hajtott végre.[66] Másnap menesztették a posztjáról.[67] Aznap a szabadúszó japán újságírót, Yuki Kitazumit is letartóztatták a mianmari tisztviselők Sanchaung rendőrségén, de pár órával később kiengedték, mert sikeresen azonosította magát riporterként.[68]

    2021. március 8-án az állami MRTV bejelentette, hogy az Információs Minisztérium a következő öt helyi csatornától megvonta az engedélyt: Mizzima, Myanmar Now, DVB, 7 Day News, és Khit Thit Media. A jelentés szerint az adott társaságok nem sugározhatnak semmilyen adást semmilyen technológia használatával.[69]

    2021. március 9-én az Egyesült Királyságól visszahívták az oda akkreditált nagykövetet, Kyaw Swar Mint, miután elítélte, hogy a Tatmadaw átvette a hatalmat.[70]

    Motiváció[szerkesztés]

    Az nem világos, miért hajtott végre puccsot a hadsereg. Látszólag a katonaság azon az állásponton volt, hogy a választási csalás veszélyezteti a nemzeti szuverenitást.[71] Pár nappal a puccs előtt a polgári Uniós Választási Bizottság kategorikusan visszautasította a hadsereg választási csalásról szóló bejelentéseit, mert nem találták annak bizonyítékát, hogy 8.6 millió szabálytalan bejegyzés volt Mianmar 314 városában.[72]

    A puccs mögött az is meghúzódhatott, hogy a mianmari hadsereg meg akarta őrizni központi politikai szerepét.[73][74] A védelmi szolgálatról szóló törvény szerint 65 évesen kötelezően nyugdíjba kell vonulnia a hadsereg főparancsnokának.[75] Min Aung Hlaingnak, az éppen a posztot betöltőnek 65. születésnapján, 2021. júliusban le kellene mondania.[75] Ezen felül az alkotmány a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanáccsal való egyeztetés után csak az elnököt jogosítja fel, hogy kinevezze Min Aung Hlaing utódját. Így a polgári kormánynak lehetősége lett volna egy sokkal reform szemléletűbb katonai tisztviselőt kinevezni főparancsnoknak.[75] Hlaing hatalomvesztése után a rohingya konfliktusban betöltött szerepe miatt szembe kellett volna néznie a törvényszékkel, ahol háborús bűncselekmények miatt kellett volna felelnie.[76][77] Min Aung Hlaing arról is beszélt már, hogy nyugdíjba vonulása után civilként térne vissza a politikába.[77]

    Az Igazságot Mianmarnak aktivista csoport kiemelte Min Aung Hlaing és családja jelentős gazdasági érdekét is, mint a puccs mögött meghúzódó okot.[78] Min Aung Hlaing két katonai konglomerátumot, a Mianmari Gazdasági Társaságot és a Mianma Gazdasági Holdingot is felügyelte,[79] miközben fiának, lányának és menyének jelentős gazdasági érdekeltségei voltak az országban.[78]

    Pár nappal a puccs előtt a Nemzetközi Valutaalap 350 millió USD gyorssegélyt szabadított fel a Mianmari Nemzeti Bank részére, hogy kezelni tudják a folyamatban lévő Covid19-pandémiát.[80] A támogatásnak nem voltak feltételei, és nem volt visszafizetési kötelezettség sem.[80] Azon aggodalmakkal kapcsolatban, hogy a katonai vezetés helyesen használja-e fel az alapokat, az IMF egyik szóvivője azt mondta: „A kormánynak és minden bizonnyal az embereknek is az lenne az érdeke, hogy ezeket a pénzeket megfelelően használják fel.”[81] Az IMF-nek nincs semmi kétsége a központi bank függetlenségével kapcsolatban, miután a hadsereg az egyik szövetségesét, Than Nyeint nevezte ki a bank kormányzójává.[81][82]

    A katonai junta egyik lobbistája szerint a junta szeretné javítani a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és szeretne eltávolodni Kínától, mert szerintük Aung San Suu Kyi alatt Mianmar túl közel került Kínához.[83]

    Jogi alap[szerkesztés]

    Jogi szakértők megkérdőjelezték a puccs jogi alapját, köztük Melissa Crouch is.[84] A Bírák Nemzetközi Szövetsége azt találta, hogy a puccs alatt a hadsereg megsértette Mianmar alkotmányát, mert az általuk állított választási csalás alapján nem lehetett volna az alkotmánnyal összeegyeztethető szükségállapotot hirdetni. Ezen felül a bírák úgy találták, hogy a hadsereg cselekedete megsértette az alapvető „törvény hatalma” elvet is.[85] Az NLD is elutasította, hogy lett volna jogi alapja a hadsereg hatalomátvételének. [86][87]

    A puccs bejelentésekor a hadsereg a 2008-as mianmari alkotmány 417. és 418. pontjára hivatkozott, mint a hatalom átvételének az alapja.[88] Az alkotmány 417. szakasza alapján azonban csak a Védelmi és Biztonsági Bizottsággal való előzetes egyeztetés után csak a hivatalban lévő elnöknek van jogosultsága szükségállapotot hirdetni.[89] A hivatalban lévő polgári elnök, Win Myint nem önként mondott le a hatalmáról, a szükségállapotot pedig alkotmányellenesen Myint Swe alelnök hirdette ki.[85]

    A szükségállapotról szóló nyilatkozat ezen kívül a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat is a főparancsnoknak adta át az alkotmány 418. szakasza alapján.[89] A puccs idején az NDSC tagjainak fele polgári személy volt, köztük az ország elnöke és második alelnöke valamint az alsó és a felső ház elnökei,[90] A hadsereg mindegyiküket letartóztatta. A katonaság szerint összehívták az NDSC-t, melyet Min Aung Hlaing vezetett, ahol az alkotmány 417. és 418. pontját léptették életbe.[91] Ezt az ülést azonban a testület polgári tagjai nélkül tartották, és az nem világos, hogy a hadseregnek van-e joga alkotmányos alapon ülést tartani vagy az alelnökön keresztül szükségállapotot bevezetni,[89] hisz ezt a jogot az alkotmány annak az elnöknek biztosította, aki nem önszántából hagyta el a posztját.[92][84]

    2021. március 23-án egy sajtótájékoztatón Nepjidában a Tatmadaw azzal védte meg a junta ismételt bevezetését, hogy az elüldözött Aung San Suu Kyi korrupt volt, és jelentősen visszaélt a hatalmával. Erre bizonyítékul Kyi egykori kollégájának, Phyo Min Theinnek a felvételét hozták, akit később szintén letartóztattak.[93]

    Reakciók[szerkesztés]

    Belföldi[szerkesztés]

    Tüntetések[szerkesztés]

    Több ezer tüntető vett részt egy hadsereg elleni tüntetésen Rangunban.

    Az országban polgári ellenállási kezdeményezések alakultak ki, több formában is. Ezek között voltak polgári engedetlenség, munkabeszüntetések, a hadsereg bojkottálása, közterületi zajkeltés, piros kitűzős mozgalom, tömeges tüntetések illetve a megválasztott képviselők részéről a választási eredmények elismerése. Elterjedt tüntetési jelkép lett a három ujjas köszöntés,[94] míg a netezők a Tej Tea Mozgalomhoz, egy ázsiai online demokráciapárti közösséghez csatlakoztak.[95] A 8888-as felkelés himnuszaként elhíresült "Kabar Makyay Bu" (ကမ္ဘာမကျေဘူး) dalt tüntetési dalként a résztvevők felelevenítették.[96]

    A puccs kezdete óta az olyan nagyobb városokban mint Rangun, fazekakat és serpenyőket vertek össze, hogy elűzzék a rosszat, és ezzel fejezték ki minden este a véleményüket a puccsról.[97][98][99]

    Február 2-án az egészségügyi dolgozók és a közszolgák a puccs ellen országos polgári engedetlenségbe kezdtek, és több tucat állami tulajdonú vállalatnál és több kórházban sztrájkolni kezdtek.[87][100][101][102] Egy "Civil Disobedience Movement" nevű tüntető Facebook-csoportnak 150.000 követője van, melyet a február 2-i indulása után 24 órában sikerült összegyűjtenie.[103][104] Február 3-án több mint 110 kormányzati kórházban és egészségügyi intézményben[105] voltak követői a mozgalomnak.[103] A sztrájk a közszolgálat más ágaiba is áttevődött, megjelent uniós szintű minisztériumokban és egyetemeken is, átterjedt a magánszektorra is, ahol olyan ágazatokat érintett mint a rézbányák, megjelent tanulóknál és fiatalok csoportjainál is.[106]

    Február 3-án az egészségügyi dolgozók elindították a piros szalag mozgalmat (ဖဲကြိုးနီလှုပ်ရှားမှု), mert a piros szín kapcsolódik az NLD-hez.[107][108] A piros szalagot a közszolgáltatásban és Mianmarban máshol dolgozók is átvették, így vált a hadsereg elleni ellenállás szimbólumává.[109]

    Tanárok tüntetnek Hpa-An-ban, Kayin állam központjában. (2021. február 9.)

    Február 3-án indult útjára a „Ne vásárolj a junta cégjeitől” mozgalom, mely a mianmari hadsereghez kapcsolódó cégek áruinak és szolgáltatásainak a bojkottjára szólított fel.[110] A célba vett termékek és szolgáltatások között olyan, a mianmari hadsereg számára fontos cégek szolgáltatásai vannak, mint a Mytel nemzeti telekommunikációs vállalat, a Myanmar, a Mandalay, és Dagon sörök, több tea és kávémárka, a többek között Min Aung Hlaing alapította 7th Sense Creation,[111] és több busztársaság.[110]

    Tömegtüntetések is voltak a puccs előre haladtával. Február 2-án 20 óra környékén több ranguni is egy rövid, 15 perces tüntetést tartott, melynek fő követelése a diktatúra elhajtása és Aung San Suu Kyi' szabadon engedése volt.[112] Február 4-én 30 polgár tüntetett a puccs ellen a Mandalaji Orvosi Egyetemen, ahol ennek hatására 4 embert letartóztattak.[113][114] Február 6-án Rangunban 20.000 tüntető vett részt egy utcai tüntetésen, ahol Aung San Suu Kyi kiszabadítását követelték.[115] 14 szakszervezet dolgozói vettek részt a tüntetéseken. Tüntetések voltak február 6-án Mandalajban, Pyinmanaban és Nepjuida környékén is. A mandalaji felvonulás 13 órakor kezdődött. 16 órakor a rendőrségi fellépésre válaszul motorral indultak meg. A rendőrség 18 órára állította vissza a rendet.[116] 2021. február 9-én a hadsereg erőszakkal vert le egy békés tüntetést, köztük egy 20 éves nőt, akit fejbe lőttek.[117] Mandalajban nagyjából 100 tüntetőt vettek őrizetbe.[118] Február 10-én a legtöbb letartóztatott mandalaji tüntetőt szabadon engedték.[119]

    Tüntetők a bebörtönzött polgári vezető, Aung San Suu Kyi poszterét tartják a magasba.

    Fiatalok úgy tüntettek az utcákon, hogy jelmezeket, szoknyákat, esküvői ruhákat és más, a hétköznap szokatlan viseleteket hordtak, miközben jelzőtáblákat és bannereket emeltek a magasba, melyek kitűtntek az országban megszokott tüntetői üzenetektől, ezzel is felhívva magukra a nemzeti és a nemzetközi média figyelmét.[120][121]

    Február 12-én a mianmari unió napján a junta olyan erővel verte le a tüntetéseket Mawlamyineben, hogy lövések is eldördültek.[122] Lövések Kachin államban Myitkyinaban is eldördültek február 14-én, mikor a biztonsági erők összecsaptak a tüntetőkkel. Ezután öt újságírót tartóztattak le.[123] Katonák csatlakoztak a rendőrökhöz, hogy Mandalajban gumilövedékekkel és csúzlival oszlassák fel a felvonulókat.[124]

    Aktivitás a közösségi médiákon és az internet betiltása[szerkesztés]

    A Facebookot használták a polgári engedetlenségek közül a sztrájkok és az egyre bővülő bojkottok szervezésére. [125] Február 4-én elrendelték, hogy a telefon hálózatok és az internet szolgáltatók február 7-ig blokkolják a Facebookot, hogy ezzel biztosítsák „az ország stabilitását”.[125] Az állami kézben lévő MPT blokkolta a Facebook Messengert, az Instagramot és a WhatsAppot is, míg a Telenor Myanmar csak a Facebookot tette elérhetetlenné.[126][125] A Facebook letiltása után a mianmari felhasználók átszoktak a Twitterre, ahol olyan hashtagek lettek népszerűek, mint a #RespectOurVotes, a #HearTheVoiceofMyanmar, és a #SaveMyanmar.[127] Február 5-én a kormány kiterjesztette a közösségi hálózatok tiltását, melybe innentől beletartozott az Instagram és a Twitter is.[128][129] Februéár 6-án a hatóságok országos szinten lekapcsolták az internetet.[130] Február 14-én ismét szigorítottak az internethasználaton, mely 20 napon keresztül csak 1 és 9 óra között volt elérhető.[131][132][133][134] Az emberek arra használták a közösségi hálózatokat, mint a Facebookot és a Twittert, hogy elérjék a nyilvánosságot és hogy fényképeket, videó felvételeket osszanak meg a hadsereg brutalitásáról a tüntetéseken.[134]

    Vallási válasz[szerkesztés]

    Több buddhista kolostor és oktatási intézmény elítélte a puccsot,[135] többek között a Masoyein és a Mahāgandhārāma kolostorok.[136][137] A Sitagu Nemzetközi Buddhista Akadémia szintén nyilvánosságra hozott egy közleményt, melyben könyörögnek, hogy ne tegyenek olyan cselekedeteket, melyek ellent mondanak a darmának.[138] A buddhista saṅgha mellett a helyi katolikus klérus és a szerzetesek is hasonlóan hangot adtak annak, hogy ellenzik a katonai hatalomátvételt.[139]

    Ahogy a terjedő tüntetésekre adott válaszok elkezdtek egyre véresebbek lenni, a Shwekyin Nikāya, Mianmar második legnagyobb szerzetesi közössége azt akarta elérni, hogy Min Aung Hlaing azonnal szüntesse be a fegyvertelen emberek elleni támadásokart, ezzel is megelőzve a rablásokat és az ingatlanokat érintő rombolásokat.[140] Vezető szerzeteseik, így a hadsereggel baráti kapcsolatokat ápoló Ñāṇissara Bhikkhu is arra emlékeztette a tábornokot, hogy legyen jó buddhista,[140] melynek az alapja az öt fogadalom megtartása, mely alapfeltétele az emberként való újjászületésnek.

    Kereskedelmi reakciók[szerkesztés]

    Thaiföld legnagyobb ipari ingatlanfejlesztője, az Amata félbehagyott egy 1 milliárd USD-s ipari parkos fejlesztést Rangunban, miután az épitkezéseket 2020. decemberben kezdték el.[141][142] A Suzuki Motor, Mianmar legnagyobb autógyára és több más összeszerelő leállította a gyártáast a puccs előre haladtával.[141] A Ranguni Értéktőzsde február 1. óta leállította a kereskedést.[141] Mianmar ingatlanpiaca a puccs hatására összeomlott, az értékesítések és a vásárlások majdnem 100%-ot estek vissza.[143] Február 4-én a francia nemzetközi Total SE olajtársaság bejelentette, hogy áttekinti a puccs hatásait a belföldi piacra és a projektjeire.[144]

    Február 5-én a Kirin Company kilépett a hadsereg által tulajdonolt Myanma Gazdasági Holdinggal közös tőketársaságból.[145][146][147] A Myanmar Brewery tőketársaság többfajta sörmárkát is gyártott, többek között a Myanmar Beert, és 80%-os piaci részesedése volt az országban.[147] A Kirin részesedésének értékét 1,7 milliárd USD-re értékelték.[147]

    Február 8-án Lim Kaling, a Razer társalapítója bejelentette, hogy eladja annak a tőketársaságnak a meglévő részesedéseit, melyben egy szingapúri társasággal közösen birtokolják Mianmar legnagyobb dohánykereskedelmi vállalatának, a Virginia Tobaccónak a 49%-át.[148] A Virginia Tobacco, Mianmar legnagyobb dohánygyára birtokolja a Red Ruby és a Premium Gold márkákat.[149] Aznap este Min Aung Hlaing egy televíziós beszédet tartott, melyben próbálta eloszlatni a külföldi befektetések Mianmar miatti aggodalmait.[150]

    Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy kormánya szankciókat fog életbe léptetni a mianmari puccs katonai kivitelezőivel szemben, február 11-én pedig befagyasztja a kormánynk az Amerikai Egyesült Államokban tartott 1 milliárd idollárját.[151]

    Miután a hadsereg több embert lelőtt a tüntetéseken februárban, a Facebook több fiókot felfüggesztett, melyek között ott voltak az új kormány, a Tatmadaw és annak oldalának, a Tatmadaw True News-nak illetve az MRTV-nek a fiókjai, mert ezek olyan oldalakra linkeltek, melyek az erőszakot támogatták.[152][153] Február 25-én a Facebook a mianmari hadsereg (a Tatmadaw) és a hozzá kapcsolódó összes kereskedelmi egység fiókját blokkolta. A technológiai óriás ezeket a lépéseket az Instagramon is beállította.[154] Más tech vállalatok is követték a példát, a YouTube felfüggesztett több, a kormányhoz köthető csatornát, melyek között ott volt az MRTV és a Myawaddy TV. A TikTok több erőszakos felvételt is letiltott a felületéről.[155]

    Disszidálások[szerkesztés]

    A tüntetések megindulásának hatására olyan hírek érkeztek a Mianmari Rendőrségtől, hogy egyre többen disszidáltak. 2021. március 5-én 11 tisztviselő lépte át a mianmari-indiai határt, hogy átjussanak Mizoram államba[156] a családjaikkal[157][158][159] mivel megtagadták, hogy halálos lőfegyverrel lőjenek a tüntetőkre.[160] A mianmari tisztviselők étírtak Indiába, hogy repatriálják a disszidáló rendőröket, mire a mizoraniak azt írták, hogy az indiai kormány hozza majd meg a végső döntést.[161] Az Assam lövészeknek kiadták, hogy szigorítsák az indiai határ ellenőrzését.[162] Március 10-től lezárták a határt, mivel 48 mianmarti átszökött rajta.[163]

    Nemzetközi[szerkesztés]

    Kormányzati válasz[szerkesztés]

      Mianmar
      A puccsot elítélők
      Mélyen elítélik
      Semleges álláspont
      Nincs hivatalos álláspont
    3000 tüntető kéri Aung San Suu Kyi kistzabadítását Japánban Tokió Kasumigasekiben.[164]

    Sok ország, többek között Banglades,[165] Kína,[166] India,[167] Indonézia,[168] Japan,[169] Malajzia,[170] Pakisztán,[171] a Fülöp-szigetek,[172] Dél-Korea,[173] és Szingapúr,[174] is aggodalmának adott hangot a puccsal kapcsolatban, melyek közül többen megbeszéléseket szorgalmaztak a kormány és a hadsereg között az ügy megoldása érdekében. Ausztrália,[175][176] Kanada,[177] Franciaország,[178] Németország,[179] Nepál,[180] Új-Zéland,[181] Dél-Korea,[182] Spanyolország,[183] Svédország,[184] Törökország,[185] az Egyesült Királyság,[186] és az Amerikai Egyesült Államok[187] a maga részéről elítélte a puccsot és a bebörtönzöttek kiszabadítását sürgette. A Fehér Ház hozzátette, hogy szankciókat léptet életbe a puccs szereplőivel szemben.[188][189][190] Ennek hatására Biden elnök aláírta a puccs résztvevőivel szemben alkalmazandó szankciókról szóló elnöki rendeletet, melynek értelmében a kormányzat hozzányúlhat a puccs vezetőinek és közteli családtagjainak az üzleti érdekeltségeihez.[191] Biden elnök kijelentette, hogy zárolja Mianmar 1 milliárd USD-s állományát, míg fenntartja az egészségügy, a civil szervezetek és más olyan területek támogatását, melyből a burmai nép közvetlenül profitálhat.[192]

    A puccsra válaszul Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern egy héttel a puccs után bejelentette, hogy az ország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Mianmarral. Új-Zéland kormánya szintén kitiltott több magas rangú katonai vezetőt.[193] Kambodzsa, Thaiföld, és Vietnám nyíltan ellenezte, hogy bármelyik oldal mellé odaálljon, mert szerintük a puccs az ország belügye.[194][195][196] 2021. február 9-én Új-Zéland bejelentette, hogy minden magas rangú kapcsolatot megszakít Mianmarral, és a puccs miatt utazási tilalmat léptet életbe a katonai vezetőkkel szemben.[197] 2021. február 25-én Tokió megfontolta, hogy a puccsra válaszul felfüggeszti a mianmari projektjeit.[198] Februzár 24-én az új külügyminiszter meglátogatta Thaiföldet, és ezzel ez lett a puccs óta az első magas rangú látogatás külföldön.[199] Muhyiddin Yassin maláj miniszterelnök és Joko Widodo indonéz elnök sürgette az ügy megbeszélése miatt az ASEAN külügyminiszteri tanácsának összehívását, mikor Muhyiddin Dzsakartába látogatott.[200] Márciusban a thai hadsereget azzal vádolták, hogy támogatta a mianmari hadsereget. A thaiok ezt visszautasították.[201]

    Kormányközi szervezetek, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete,[202] az ASEAN,[203][204] és az Európai Unió elégedetlenségének adott hangot, és mindkét felet megbeszélésre ösztönzött. Az Európai Unió ezen felül elítélte a puccsot és a bebörtönzöttek kiszabadítását szorgalmazta.[205]

    A puccsra válaszul az ENSZ BT rendkívüli ülést tartott, ahol a britek által megfogalmazott határozatjavaslat sürgette Mianmarban „a demokrácia helyreállítását”, elítélte a mianmari katonai akciókat, és sürgette a foglyok szabadon engedését. A nyilatkozatot nem adták ki, mert nem támogatta mind a 15 résztvevő. Kína és Oroszország diplomatáinak be kell mutatniuk a javaslatot a kormányaiknak.[206][207][208][209] Végül Kína és Oroszország, mind az ENSZ BT két állandó, vétó joggal rendelkező tagja, elutasította a nyilatkozatot.[210] India és Vietnám, a BT két nem állandó tagja szintén „tartózkodásuknak adtak hangot” a határozati javaslattal szemben.[211]

    2021. február 26-án a Dél-koreai Nemzehtgyűlés olyan határozatot fogadott el, mely szerint elítélik a puccsot.[212] 2021. március 5-én Katsunobu Katō japán kabinetfőtitkár sürgette az Állami Közigazgatási Tanács vezette kormányt, hogy hagyjon fel a halálos lőszerek használatával a tüntetések feloszlatásánál.[213] Vivian Balakrishnan szingapúri külügyminiszter is felszólította a kormányt, hogy ne használjon halálos fegyvereket.[214]

    2021. március 12-én a Külügyminisztérium bejelentette, hogy Dél-Korea felfüggeszti Mianmarral a védelmi kapcsolatokat, megtiltja a fegyverek exportját, felfüggeszti több stratégiai eszköz exportját, átgontolja a fejlesztési segélyeket, és olyan humanitárius könnyítéseket tesz Mianmarral szemben, hogy az onnan érkező emberek könnyebben Dél-Koreában maradhassanak egész addig, míg nem javul a helyzet az országban.[215]

    2021. március 27-én nyolc ország küldött küldöttséget a mianmari fegyveres erők parádéjára.[216]

    Tüntetések Mianmaron kívül[szerkesztés]

    Nagyjából 200 mianmari és néhány demokráciapárti thai, mint Parit Chiwarak és Panusaya Sithijirawattanakul tüntetett a puccs ellen a mianmari nagykövetség előtt Thaiföld fővárosában Bangkokban a Sathon úton. A jelentések szerint többen használták a három ujjas köszönés jelzését, ami a 2020-as demokráciapárti thai tüntetéseken is bevett jelképnek számított.[217] A tüntetést a rendőrök szétverték. Két tüntető megsérült, kórházba került, míg két másikat letartóztattak.[218] Mianmari állampolgárok gyűltek össze Japán fővárosában, Tokióban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyeteme előtt, hogy ők is tüntetssenek a puccs ellen.[219] Február 3-án több mint 150 mianmari amerikai tüntetett a washingtoni nagykövetség előtt.[220]

    A szingapúri rendőrség február 5-én el akarta tanácsolni azokat a külföldieket, akik Szingapúrban puccsellenes tüntetésen akartak részt venni.[221][222] 2021. február 14-én a rendőrség három külföldit letartóztatott, akik engedély nélkül tüntettek a mianmari nagykövetség előtt.[223] 2021. márciusban a Makaói Közbiztonsági Rendőrség arra figyelmeztette a mianmariakat, hogy a Makaói Alaptörvény 7. paragrafusa csak a makaóiaknak engedi meg, hogy tüntessenek.[224]

    Evakuálás[szerkesztés]

    2021. február 4-én a Mianmarban élő vagy dolgozó japánokat a Ranguni Nemzetközi Repülőtérről a puccs február 1-i kitörése után a Narita Nemzetközi Repülőtérre menekítették ki.[225] Február 21-én Tajvan is elkezdte kimenekíteni az onnét Mianmarba költözötteket, ezen kívül azoknak, akik vissza akartak menni, azt tanácsolták, hogy vegyék fel a kapcsolatot a China Airwayszel.[226] Március 7-én Dél-Korea kormánya rendelt egy charter repülőgépet a Korean Airtől, hogy Rangunból Szöulra szállítsa a Mianmarból expatriáltakat.[227] Aznap Indonézia és Szingapúr is sürgette a lakosait, hogy biztonsági okokól amilyen gyorsan lehet, hagyják el az országot.[228] Az egyre növekvő erőszak miatt a brit kormány arra kérte a brit államolgárokat, hogy mihamarabb hagyják el az ország területét.[229]

    Figyelmeztetések[szerkesztés]

    2021. március 4-én a szingapúri Külügyminisztérium arra figyelmeztette a Mianmarban élő és dolgozó szingapúriakat, hogy a tüntetők és a rendőrség között növekvő összecsapások miatt amíg lehet, hagyják el az országot [230] Ezen kívül arra figyelmeztettek, hogy kerüljék a mianmari utakat.[230]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. a b Myanmar coup: Aung San Suu Kyi detained as military seizes control”, BBC News, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) (en-GB nyelvű) 
    2. a b Myanmar Coup: With Aung San Suu Kyi Detained, Military Takes Over Government. NPR , 2021. február 1. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
    3. a b Protests, Anger Spreading Rapidly in the Wake of Myanmar Coup. The Diplomat , 2021. február 8. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
    4. Myanmar military seizes power, detains elected leader Aung San Suu Kyi. news.trust.org , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    5. Myanmar gov't declares 1-year state of emergency: President's Office. xinhuanet , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    6. Myanmar Leader Aung San Suu Kyi, Others Detained by Military. voanews.com . VOA (Voice of America), 2021. február 1. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    7. a b c d Beech, Hannah. „Myanmar's Leader, Daw Aung San Suu Kyi, Is Detained Amid Coup”, The New York Times, 2021. január 31. (Hozzáférés ideje: 2021. január 31.) 
    8. Myanmar military seizes power in coup after detaining Aung San Suu Kyi”, The Washington Post, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    9. Myanmar State Counsellor and President charged, detained for 2 more weeks”, Myanmar Times, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) (en-UK nyelvű) 
    10. Adange, Christy. „Myanmar Coup: Aung San Suu Kyi charged with military for "transceiver and handshake"”, Eminetra, 2021. február 4. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) (en-NZ nyelvű) 
    11. Quint, The. „Days After Coup, Aung San Suu Kyi Charged for Breaching Import Law”, The Quint, 2021. február 4. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) (en-IN nyelvű) 
    12. Solomon, Feliz. „After Myanmar Coup, Aung San Suu Kyi Accused of Illegally Importing Walkie Talkies”, Eminetra, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) (en-US nyelvű) 
    13. Myanmar coup: Aung San Suu Kyi faces new charge amid protests”, BBC News, 2021. február 16. (Hozzáférés ideje: 2020. február 17.) 
    14. Aung San Suu Kyi hit with two new criminal charges (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. március 1. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
    15. Since Myanmar coup, 320 protesters killed: 'Junta used live ammunition'. USA Today . AP. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
    16. Myanmar families hold funerals for loved ones as activists defy security crackdown. Reuters.com . Reuters. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
    17. Myanmar sees deadliest day as 38 protesters killed”, 2021. március 3. (Hozzáférés ideje: 2021. március 4.) 
    18. Stop murdering and jailing protestors, UN human rights chief tells Myanmar military. UN News. [2021. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
    19. Myanmar coup: Party official dies in custody after security raids. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
    20. Second Myanmar official dies after arrest, junta steps up media crackdown, 2021. március 9. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
    21. On This Day | The Day Myanmar's Elected Prime Minister Handed Over Power (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2020. szeptember 26. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    22. Butwell, Richard (1960). „The 1960 Election in Burma”. Pacific Affairs 33 (2), 144–157. o, Kiadó: Pacific Affairs, University of British Columbia. DOI:10.2307/2752941.  
    23. Taylor, Robert. General Ne Win. ISEAS Publishing. DOI: 10.1355/9789814620147 (2015. május 25.). ISBN 978-981-4620-14-7 
    24. a b How A Failed Uprising Set The Stage For Myanmar's Future” (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    25. Burma: 20 Years After 1990 Elections, Democracy Still Denied. Human Rights Watch . [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    26. Elections in Asia: A data handbook, Volume I. Oxford University Press, 599, 611. o.. ISBN 0-19-924958-X 
    27. Myanmar's 1990 Election: Born of a Democratic Uprising, Ignored by the Military”, The Irrawaddy, 2020. október 7. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    28. How Myanmar's Fragile Push for Democracy Collapsed in a Military Coup” (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    29. Hajari, Nisid. „As Myanmar opens to the world, the mess inside becomes more apparent”, Bloomberg, 2017. szeptember 12. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    30. Australia joins list of countries warning Myanmar military against staging coup amid fraud claims (english nyelven). ABC News (Australia) , 2021. január 30. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    31. a b Foundation, Thomson Reuters: Aung San Suu Kyi and other leaders arrested, party spokesman says. news.trust.org . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    32. Internet disrupted in Myanmar amid apparent military uprising (amerikai angol nyelven). NetBlocks , 2021. január 31. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    33. Myanmar Military Blocks Internet During Coup (angol nyelven). Human Rights Watch , 2021. február 2. [2021. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    34. Telecommunications disruptions shut down Myanmar banks. The Myanmar Times , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    35. Hundreds of Myanmar MPs under house arrest (angol nyelven). The News . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    36. a b c Myanmar Military Give MPs 24 Hours to Leave Naypyitaw (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    37. NLD lawmakers in Nay Pyi Taw defy military, take oath of office (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 4. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    38. a b Statement on Recent Detainees in Relation to the Military Coup. AAPP | Assistance Association for Political Prisoners , 2021. február 4. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    39. Three Saffron Revolution monks among those detained in February 1 raids (angol nyelven). Myanmar NOW . [2021. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    40. Coup plunges Myanmar further into a climate of religious nationalism – UCA News (angol nyelven). ucanews.com . [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    41. Myanmar's Aung San Suu Kyi 'detained by military', NLD party says”, BBC News, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    42. Myanmar military says it is taking control of the country”, Associated Press, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    43. Myanmar military stages coup, declares state of emergency for a year (angol nyelven). Deccan Herald , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    44. Myanmar to clarify voter fraud, hold new round of elections. The Myanmar Times , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    45. ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော် တပ်မတော်ကာကွယ်ရေးဦးစီးချုပ်ရုံး အမိန့်အမှတ်(၉/၂၀၂၁) ၁၃၈၂ ခုနှစ်၊ ပြာသိုလပြည့်ကျော် ၆ ရက် ၂၀၂၁ ခုနှစ်၊ ဖေဖော်ဝါရီလ ၂ ရက် (burmai nyelven). Tatmadaw Information Team . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    46. Myanmar military announces new State Administrative Council. The Myanmar Times , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    47. a b c Aung San Suu Kyi, Win Myint to face charges as NLD calls for 'unconditional' release (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 3. [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    48. Myanmar police file charges against Aung San Suu Kyi after coup (english nyelven). The Age , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    49. Myanmar police file charges against ousted leader Aung San Suu Kyi under import-export law (english nyelven). ChannelNewsAsia , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    50. Myanmar police charge ousted leader Aung San Suu Kyi, days after military coup (english nyelven). SBS , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    51. Myanmar Detained a Team of Journalists for Flying a Drone. Time . [2020. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    52. Myanmar detains Australian adviser to Aung San Suu Kyi; first known arrest of foreign national since coup (english nyelven). ChannelNewsAsia , 2021. február 6. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
    53. Facebook. www.facebook.com . [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    54. Facebook. www.facebook.com . [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    55. Myanmar Military Govt Bans Gatherings of Five or More in Yangon, Other Areas (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 9. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    56. Myanmar anti-coup protests resume despite bloodshed. The Japan Times , 2021. február 10. [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    57. Civil society, businesses condemn junta's draft Cyber Security Law (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 11. [2021. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
    58. China Denies Helping Myanmar Military Regime Build Internet Firewall (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 11. [2021. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
    59. Archived copy. [2021. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
    60. Military casts a wide net with a series of late-night raids (angol nyelven). Myanmar NOW . [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
    61. Myanmar Military Bans Use of 'Regime', 'Junta' by Media (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 13. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
    62. ကိုမင်းကိုနိုင်၊ ကိုဂျင်မီ၊ အဆိုတော်လင်းလင်း ၊ အင်းစိန်အောင်စိုး၊ ကိုမျိုးရန်နောင်သိမ်း၊ ပန်ဆယ်လို နှင့် မောင်မောင်အေး တို့အား ရာဇသတ်ကြီး ပုဒ်မ ၅၀၅(ခ)ဖြင့် တရားစွဲထားပြီး ဖမ်းဝရမ်းထုတ်ထားကြောင်း တပ်မတော် ကြေညာ (burmai nyelven). Eleven Media Group Co., Ltd . [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
    63. Myanmar coup: Armoured vehicles deployed to cities amid protests as junta extends Aung San Suu Kyi detention. The Independent . [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
    64. New charge filed on Suu Kyi as Myanmar crackdown intensifies”, Associated Press, 2020. február 17. (Hozzáférés ideje: 2020. február 17.) 
    65. Six More Myanmar Celebrities to Face Arrest for Support of Civil Disobedience Movement (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 17. [2021. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
    66. Archived copy. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
    67. Archived copy. [2021. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
    68. Archived copy. [2021. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
    69. အာဏာသိမ်းစစ်ကောင်စီ သတင်းဌာန ၅ ခုကို ထုတ်ဝေခွင့်ပိတ် - ဘီဘီစီ မြန်မာ | အထူးသတင်း | နောက်ဆုံးရ သတင်း | နောက်ဆုံးရခေါင်းစဉ် သတင်း |မြန်မာသတင်း (my-MM nyelven). BBC News မြန်မာ . [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
    70. Myanmar recalls ambassador in UK after he called for release of detained leader Aung San Suu Kyi. Sky News . [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    71. Tatmadaw seizes power under state of emergency, to rule for a year (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    72. Myanmar election commission rejects military's fraud claims. AP NEWS , 2021. január 29. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    73. Min Aung Hlaing: the heir to Myanmar's military junta (angol nyelven). France 24 , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    74. Myanmar military appoints ministers after ousting Suu Kyi in coup (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    75. a b c Could Min Aung Hlaing's retirement break the political deadlock? (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. január 12. [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    76. Parry, Richard Lloyd. „Senior General Min Aung Hlaing's secret motive for Burma coup”, 2021. február 2. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) (en nyelvű) 
    77. a b General Min Aung Hlaing is the ambitious army chief and international pariah who seized power in Myanmar (angol nyelven). SBS News . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    78. a b Who profits from a coup? The power and greed of Senior General Min Aung Hlaing. Justice for Myanmar . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    79. Pierson, David: Myanmar's military upended its comfortable status quo by staging a coup. Why? (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    80. a b Lawder, David. „Days before coup, IMF sent Myanmar $350 million in emergency aid; no precedent for refund”, Reuters, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 5.) (en nyelvű) 
    81. a b Lawder, David. „IMF says members to guide decision on whether to recognize Myanmar's military leaders”, Reuters, 2021. február 5. (Hozzáférés ideje: 2021. február 5.) (en nyelvű) 
    82. Transcript of IMF Press Briefing (angol nyelven). IMF . [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    83. Archived copy. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
    84. a b Crouch, Melissa: The power and ambition behind Myanmar's coup (angol nyelven). The Age , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    85. a b Myanmar: Military Coup d'état violates principles of rule of law, international law and Myanmar's Constitution (amerikai angol nyelven). International Commission of Jurists , 2021. február 8. [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
    86. 'The constitution is invalid now': NLD patron fires back at military (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    87. a b After coup, medical workers spearhead civil disobedience campaign (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    88. Statement from Myanmar military on state of emergency”, Reuters, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) (en nyelvű) 
    89. a b c Emergency Powers in Myanmar (angol nyelven). Melissa Crouch , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    90. Myanmar coup has no constitutional basis (angol nyelven). East Asia Forum , 2021. február 3. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
    91. Myanmar latest: NLD calls for Suu Kyi's release (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    92. Myanmar coup: Aung San Suu Kyi detained as military seizes control”, BBC News, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) (en-GB nyelvű) 
    93. Myanmar junta defends crackdown, accuses Suu Kyi of graft. AP News , 2021. március 23.
    94. Myanmar blocks Facebook as resistance grows to military coup (english nyelven). ABC News (Australia) , 2021. február 5. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    95. #MilkTeaAlliance has a new target brewing: Myanmar's military (angol nyelven). South China Morning Post , 2021. február 4. [2021. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    96. Songwriter Who Provided 'Theme Song' to 8888 Uprising Finally Honored (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2018. augusztus 9. [2021. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    97. Myanmar coup: army blocks Facebook access as civil disobedience grows (angol nyelven). the Guardian , 2021. február 4. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    98. Anti-coup protests ring out in Myanmar's main city. Reuters , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    99. Myanmar coup latest: UN Security Council stops short of issuing statement (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    100. Myanmar doctors stop work to protest coup as UN considers response. Financial Review , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    101. Nay Pyi Taw, Mandalay healthcare staff to join 'Civil Disobedience Campaign'. The Myanmar Times , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    102. Myanmar Medics Prepare Civil Disobedience Against Military Rule (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    103. a b Teachers, students join anti-coup campaign as hospital staff stop work (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 3. [2021. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    104. (2021. február 3.) „Myanmar's Suu Kyi charged as calls to oppose coup grow” (en nyelven). (Hozzáférés ideje: 2021. március 8.)  
    105. Myanmar's Medics Launch Civil Disobedience Campaign Against Coup (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 3. [2021. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    106. UN Security Council calls for release of Myanmar's Suu Kyi, Biden tells generals to go (angol nyelven). Eleven Media Group Co., Ltd . [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
    107. Myanmar medics lead sprouting civil disobedience calls after coup (angol nyelven). CNA , 2021. február 3. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    108. "ဖဲကြိုးနီ လှုပ်ရှားမှု"ကို ထောက်ခံကြောင်း ပြသခဲ့တဲ့ နီနီခင်ဇော် (burmai nyelven). ဧရာဝတီ , 2021. február 3. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    109. NLD backs anti-coup campaign as civil servants rally in Nay Pyi Taw (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 5. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    110. a b Myanmar calls for boycott of Tatmadaw linked products and services. The Myanmar Times , 2021. február 3. [2021. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    111. Military Chief's Family Members Spend Big on Blockbuster Movies, Beauty Pageants (angol nyelven). Myanmar NOW . [2020. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
    112. စစ်အာဏာသိမ်းမှုကို အနုနည်းအာဏာဖီဆန်မှု တချို့ရှိလာခြင်း (burmai nyelven). ဗွီအိုအေ . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    113. Mandalay citizens protest against Tatmadaw rule. The Myanmar Times , 2021. február 4. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    114. Four arrested in Mandalay after street protest against military coup (angol nyelven). Myanmar NOW . (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    115. Thousands of Myanmar protesters in standoff with police in Yangon”, 2021. február 6. (Hozzáférés ideje: 2021. február 6.) 
    116. Thousands Take to Streets of Myanmar to Protest Military Takeover”, 2021. február 6. (Hozzáférés ideje: 2021. február 6.) 
    117. Six Protesters Injured After Myanmar Police Fire on Protest (amerikai angol nyelven). The Irrawaddy , 2021. február 9. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    118. Protest crackdown begins in Myanmar, over 100 nabbed in Mandalay. The Myanmar Times , 2021. február 9. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    119. Arrested protesters released in Mandalay. The Myanmar Times , 2021. február 10. [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    120. Myanmar coup: 'My ex is bad but military is worse'”, BBC News, 2021. február 8. (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) (en-GB nyelvű) 
    121. Princesses and bodybuilders: The new generation of Myanmar protesters (angol nyelven). The Independent , 2021. február 11. [2021. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
    122. Limited, Bangkok Post Public Company. „Protesters defy Myanmar junta, shots fired in Mawlamyine”, Bangkok Post (Hozzáférés ideje: 2021. február 12.) 
    123. Myanmar coup: Troops on the streets as internet cut off”, BBC News, 2021. február 14. (Hozzáférés ideje: 2021. február 15.) (en-GB nyelvű) 
    124. Myanmar: troops and police forcefully disperse marchers in Mandalay (angol nyelven). the Guardian , 2021. február 15. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
    125. a b c Reuters Staff. „Myanmar internet providers block Facebook services after government order”, Reuters, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) (en nyelvű) 
    126. Directive to block social media service (angol nyelven). Telenor Group , 2021. február 3. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    127. Potkin, Fanny. „After Facebook ban, thousands in Myanmar take to Twitter to plead #RespectOurVotes”, Reuters, 2021. február 5. (Hozzáférés ideje: 2021. február 6.) (en nyelvű) 
    128. Myanmar's new military government is now blocking Twitter and Instagram (amerikai angol nyelven). TechCrunch . (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    129. Directive to block social media services Twitter and Instagram in Myanmar (angol nyelven). Telenor Group , 2021. február 5. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    130. Myanmar junta blocks internet access as coup protests expand. AP NEWS , 2021. február 6. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
    131. Myanmar: tanks roll into cities as internet shut down (angol nyelven). the Guardian , 2021. február 14. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
    132. Beech, Hannah. „Military Imposes Full Grip on Myanmar in Overnight Crackdown”, The New York Times, 2021. február 14. (Hozzáférés ideje: 2021. február 15.) (en-US nyelvű) 
    133. Hackers target Myanmar government websites in coup protest (amerikai angol nyelven). Frontier Myanmar , 2021. február 18. [2021. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
    134. a b Cole, Freya Post BBC. „Young people in Myanmar are using social media to raise their voice” (Hozzáférés ideje: 2021. március 5.) 
    135. Archived copy. [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    136. Archived copy. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    137. Archived copy. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    138. Archived copy. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    139. Archived copy. [2021. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    140. a b Archived copy. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 6.)
    141. a b c Thailand's Amata halts $1bn Myanmar property project after coup (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    142. Thai developer invests $1bn to put Myanmar industry on global map (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    143. Myanmar's real estate sector crashes. The Myanmar Times , 2021. február 5. [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    144. Reuters Staff. „Total assessing impact of Myanmar coup on its projects”, Reuters, 2021. február 4. (Hozzáférés ideje: 2021. február 7.) (en nyelvű) 
    145. Kirin, parent company of Australian beer company Lion, cuts ties with Myanmar military after coup (english nyelven). ABC (Australian Broadcasting Network) , 2021. február 5. [2021. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    146. Kirin beer company cuts brewery ties with Myanmar military over coup (english nyelven). The Guardian , 2021. február 5. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
    147. a b c Japan's Kirin ends Myanmar beer tie-up with army-owned partner after coup. Thomson Reuters Foundation . [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
    148. Razer co-founder and director Lim Kaling pulls out of Myanmar joint venture (angol nyelven). The Straits Times , 2021. február 9. [2021. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
    149. Businesses start to rethink Myanmar as coup ignites protests. AP NEWS , 2021. február 9. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
    150. Myanmar junta chief Min Aung Hlaing says this coup is 'different' (brit angol nyelven). Nikkei Asia . [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
    151. Times, The New York. „Video: Biden Imposes New Sanctions on Leaders of Myanmar Military Coup”, The New York Times (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) (en-US nyelvű) 
    152. Facebook removes main page of Myanmar military for 'incitement of violence'”, ABC, 2021. február 22. (Hozzáférés ideje: 2021. február 25.) 
    153. Myanmar anti-coup protesters defy military junta warning, go on strike”, ABC, 2021. február 23. (Hozzáférés ideje: 2021. február 25.) 
    154. Facebook bans Myanmar military accounts from its platforms, citing coup. France 24 . [2021. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
    155. YouTube removes channels run by Myanmar's military as violence escalates”, CNN, 2021. március 6. (Hozzáférés ideje: 2021. március 8.) 
    156. Archived copy. [2021. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    157. Myanmar coup: India asked to return police officers who crossed border, 2021. március 7. [2021. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    158. Myanmar protest: '19 Myanmar cops take shelter in Mizoram' | World News - Times of India. The Times of India . [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    159. Ghoshal, Devjyot: 'Shoot till they are dead': Some Myanmar police flee to India after refusing orders. The Japan Times , 2021. március 10. [2021. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    160. Myanmar coup: 'We were told to shoot protesters', say police who fled, 2021. március 10. [2021. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    161. India, Press Trust of: Mizoram is waiting for govt's direction on Myanmar refugees: state minister, 2021. március 8. [2021. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    162. IANS: India orders Assam Rifles to prevent influx from Myanmar (amerikai angol nyelven). Telangana Today . [2021. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
    163. User, Super: India in diplomatic spot as Myanmar urges return of cops who fled. The Federal , 2021. március 7. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
    164. 3,000 Myanmar protesters rally in Tokyo for Suu Kyi's release. The Asahi Shimbun . [2021. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    165. Bangladesh wants democratic process upheld in Myanmar”, Dhaka Tribune, 2A Media Limited., 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    166. China 'notes' Myanmar coup, hopes for stability, 2021. február 1. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    167. Deeply concerned by developments in Myanmar, says India. The Times of India , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    168. Indonesia Urges All Parties in Myanmar to Exercise Self-Restraint. Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Indonesia. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    169. Japan urges Myanmar military to free Suu Kyi, restore democracy”, Manila Bulletin, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) 
    170. Press Release: Latest Situation in Myanmar. Ministry of Foreign Affairs (Malaysia). [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    171. Pakistan hopes from all sides in Myanmar to be restraint, work for peace: Zahid Hafeez. www.radio.gov.pk . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    172. Philippines following Myanmar situation with deep concern”, Philstar.com, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) 
    173. S. Korea expresses concerns over Myanmar coup. Yonhap News Agency , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    174. MFA Spokesperson's Comments in Response to Media Queries on the Detention of Myanmar Leaders and Officials. Ministry of Foreign Affairs Singapore , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    175. Australia joins global condemnation of Myanmar generals. Financial Review , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    176. Statement on Myanmar. Minister for Foreign Affairs – Minister for Women – Senator the Hon Marise Payne . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
    177. Justin Trudeau on Myanmar: "The democratic process must be respected". Cult MTL , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    178. France calls on Myanmar military to release Suu Kyi, respect election results. uk.sports.yahoo.com . [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    179. Germany condemns Myanmar coup 'in strongest terms'. Aa.com.tr, 2020. november 8. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    180. Press Release regarding the recent developments in Myanmar - Ministry of Foreign Affairs Nepal MOFA. mofa.gov.np . [2021. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
    181. Mahuta, Nanaia: New Zealand statement on Myanmar. via beehive.gov.nz , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    182. South Korea condemns Myanmar violence, urges release of Aung San Suu Kyi”, The Straits Times, 2021. március 6. (Hozzáférés ideje: 2021. március 6.) 
    183. Sánchez condena el golpe de Estado en Myanmar y pide vuelta a la democracia (spanyol nyelven). La Vanguardia , 2021. február 1. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    184. Foreign Minister condemns military coup in Myanmar. sverigesradio.se . Sveriges Radio. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    185. Turkey condemns, 'deeply concerned' by coup in Myanmar”, Anadolu Agency, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    186. UK condemns military coup in Myanmar. Anadolu Agency, 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    187. Statement by White House Spokesperson Jen Psaki on Burma. The White House , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    188. Myanmar coup: Joe Biden threatens to resume sanctions. The Guardian , 2021. február 2. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
    189. 'Serious blow to democracy': World condemns Myanmar military coup”, Al Jazeera, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    190. Cherni, Hajer. „La Maison Blanche menace les auteurs du coup d'État militaire du Myanmar de sanctions”, Anadolu Agency, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) (French nyelvű) 
    191. Reuters Staff. „Biden approves order for sanctions on Myanmar generals, businesses”, Reuters, 2021. február 11. (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) (en nyelvű) 
    192. Biden orders sanctions against Myanmar after military coup. AP NEWS , 2021. február 10. [2021. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
    193. New Zealand suspends ties with Myanmar; to ban visits from military leaders. CNA . [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
    194. West condemns Myanmar coup but Thailand, Cambodia shrug”, Bangkok Post, Bangkok Post Public Company Ltd., 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    195. Myanmar's army seizes power, detains Aung San Suu Kyi”, National Post, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) (en-CA nyelvű) 
    196. Myanmar military coup: Nordic and Asian reactions”, ScandAsia, 2021. február 2. (Hozzáférés ideje: 2021. február 2.) 
    197. New Zealand suspends ties with Myanmar; to ban visits from military leaders, 2021. február 9. [2021. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
    198. Archived copy. [2021. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
    199. Myanmar foreign minister visits Thailand, first trip since coup”, Bangkok Post (Hozzáférés ideje: 2021. március 9.) 
    200. Archived copy. [2021. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    201. Army denies supplying rice to Myanmar troops”, Bangkok Post (Hozzáférés ideje: 2021. március 22.) 
    202. Statement attributable to the Spokesperson for the Secretary General – on Myanmar. United Nations Secretary-General , 2021. január 31. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    203. ASEAN calls for "return to normalcy" in Myanmar after coup. Reuters, 2021. február 1. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    204. Christiastuti, Novi: Negara-negara ASEAN Bahas Kudeta Militer di Myanmar (indonéz nyelven), 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    205. Adkins, William. „EU leaders condemn military coup in Myanmar”, Politico, 2021. február 1. (Hozzáférés ideje: 2021. február 1.) 
    206. UNSC takes no action on coup in Myanmar”, Gulf Today, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 3.) 
    207. UN Security Council searches for unity on Myanmar. CNA , 2021. február 2. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    208. Security Council fails to agree statement condemning Myanmar coup. Al Jazeera , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.) „The UN Security Council has failed to agree on a joint statement condemning Monday’s coup in Myanmar, after a two hour long emergency meeting failed to secure the support of China, a key Myanmar ally and a veto-holding permanent member of the council.”
    209. UN Security Council takes no action on Myanmar coup. Euronews , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    210. Myanmar coup: China blocks UN condemnation as protest grows. BBC News , 2021. február 3. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
    211. Aung San Suu Kyi could face two years in jail over 'illegal' walkie-talkies”, The Guardian, 2021. február 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 4.) 
    212. National Assembly passes resolution condemning Myanmar military coup”, The Korea Times, 2021. február 26. (Hozzáférés ideje: 2021. március 2.) (en nyelvű) 
    213. Archived copy. [2021. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
    214. Archived copy. [2021. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
    215. UPDATE 1-S.Korea to suspend defence exchanges with Myanmar, reconsider aid”, Reuters, 2021. március 12. (Hozzáférés ideje: 2021. március 12.) 
    216. On Bloodiest Day for Myanmar Civilians, India Attends Military Parade by Coup Leaders”, The Wire, 2021. március 28. 
    217. ด่วน! ชาว 'เมียนมา' ชู 3 นิ้วบุกประท้วงหน้าสถานทูต ต้านรัฐประหารในประเทศ (thai nyelven). Bangkok Biz News , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    218. Myanmar's military stages coup d'etat: Live news. Al Jazeera . [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    219. Myanmar workers in Japan protest against Tatmadaw's actions. The Myanmar Times , 2021. február 1. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
    220. ဝါရှင်တန်ဒီစီက မြန်မာစစ်သံရုံးရှေ့မှာ အမေရိကန်ရောက် မြန်မာတွေဆန္ဒပြ (burmai nyelven). Radio Free Asia . [2021. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
    221. Police issues warning against plans to protest in Singapore over current situation in Myanmar. The Online Citizen , 2021. február 5. [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    222. Police warn against plans to protest in Singapore over situation in Myanmar. CNA , 2021. február 5. [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
    223. 3 men being investigated by police for allegedly protesting outside Myanmar embassy in Singapore. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
    224. https://macaonews.org/only-residents-have-the-right-to-protest-psp/[halott link]
    225. Archived copy. [2021. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
    226. Teng, Sylvia. „First evacuation flight from Myanmar to Taipei scheduled for Feb. 21”, Taiwan News, 2021. február 17. (Hozzáférés ideje: 2021. március 7.) 
    227. Woo, Yi Hwan. „Gov't to run chartered flight Saturday to bring home Koreans in Myanmar”, The Korea Times, 2021. március 5. (Hozzáférés ideje: 2021. március 7.) 
    228. Indonesia, Singapore urge citizens in Myanmar to return”, Anadolu Agency (Hozzáférés ideje: 2021. március 7.) 
    229. Archived copy. [2021. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
    230. a b Archived copy. [2021. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)