Jacinda Ardern

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jacinda Ardern
New Zealand Prime Minister Jacinda Ardern in 2018.jpg
Új-Zéland 40. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. október 26.
Uralkodó / Főkormányzó II. Erzsébet /
Patsy Raddy
Előd Bill English
Új-zélandi Munkáspárt pártvezére
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. augusztus 1.
Előd Andrew Little

Született 1980. július 26. (40 éves)[1][2]
Hamilton[3][4]
Párt Új-zélandi Munkáspárt

Szülei Ross Ardern
Élettárs Clarke Gayford
Foglalkozás politikus
Iskolái
  • University of Waikato
  • Morrinsville College
Vallás agnoszticizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacinda Ardern témájú médiaállományokat.

Jacinda Kate Laurell Ardern (fonetikusan: [dʒəˈsɪndəˈ ɑrdɜrn], Hamilton, 1980. július 26.) új-zélandi politikus, az aucklandi Mount Albert választókerület parlamenti képviselője, a baloldali Új-zélandi Munkáspárt elnöke, 2017 októberétől Új-Zéland miniszterelnöke.[5][6]

Élete[szerkesztés]

Ardern az ország északi részén fekvő Hamiltonban született, egy kétgyermekes mormon család második lányaként. Apja, Ross Ardern rendőrtiszt volt, de később külügyi pályára lépett és 2014-ben Új-Zéland niuei nagykövete lett, 2018 óta pedig a Tokelau-szigetek kormányzója.[7] A későbbi miniszterelnök Morrinsville-ben nőtt föl, ahol elvégezte az általános és a középiskolát.[1] Ezután 1999-től a hamiltoni University of Waikato nevű egyetemen tanult. 2001-ben végzett, kommunikáció szakos alapdiplomával.[8]

Ardern az egyetemi évek alatt lett a Munkáspárt tagja. Miután megszerezte diplomáját egy munkáspárti képviselő stábjában dolgozott, majd Helen Clark miniszterelnök titkárságára került. 2005-ben azután Londonba utazott, ahol két és fél évig Tony Blair miniszterelnöki adminisztrációjában dolgozott. Eközben aktív volt a pártpolitikában, és 2007-ben a Szocialista Ifjúsági Internacionálé elnöke lett.[1]

Először a 2008-as választásokon került a parlamentbe a Munkáspárt listáján.[9] 2017. március 8. (egy időközi választás) óta az aucklandi Mount Albert választási körzet parlamenti képviselője.

2017 elején a Munkáspárt elnökhelyettesévé választották, és miután Andrew Little pártelnök júliusban lemondott, Ardernt választották a párt élére. Vezetésével a párt gyorsan megfordította addigi népszerűség-csökkenését, és a 2017 tavaszán tartott választáson 46 mandátumot szerzett. Hosszas koalíciós tárgyalások után a Munkáspárt a zöldekkel és a nacionalista Új-Zéland az Első párttal kormányt alakított, és így 37 évesen Jacinda Ardern lett az ország legfiatalabb miniszterelnöke.[1]

Családja[szerkesztés]

Ardern 2012-ben ismerkedett meg a nála három évvel idősebb Clarke Gayforddal, akivel élettársi kapcsolatban él. 2018. január 19-én bejelentette, hogy gyermeket vár.[10] Lányuk, Neve Te Aroha Ardern Gayford júniusban született meg. Gayford és Ardern jegyesek, de Ardern úgy nyilatkozott, a 2020-as választások előtt nem tartanak esküvőt.[11][12]

Politikai nézetei[szerkesztés]

Ardern haladó szociáldemokratának tartja magát ideológiailag.[13][14] A munkásmozgalom támogatója, ellenzi a magas jövedelműek adójának csökkentését, ami a jobboldali Új-zélandi Nemzeti Párt törekvése.[15] Támogatja a jóléti állam eszméjét és azt, hogy azok számára, akik képtelenek magukon segíteni, szociális biztonsági hálót kell kialakítani.[13] Támogatja az azonos neműek házasságát[16] és a világviszonylatban megengedő (a gyakorlatban a terhesség 20. hetéig bármilyen indokkal legális) új-zélandi abortusz-szabályozás további liberalizációját.[17]

Új-Zéland élén[szerkesztés]

A 2017. szeptember 23-án tartott parlamenti választáson Ardern és Munkáspártja a szavazatok 36,9%-át szerezte meg, második helyen végezve a Nemzeti Párt mögött.[18] Csaknem egyhavi tárgyalás után, október 19-én a Munkáspárt koalíciót kötött az Új-Zéland az Első párttal és megegyezett a Zöld Párttal, hogy az a koalíción kívülről támogatja az alakuló kisebbségi kormányt. Ardern a legnagyobb kormánypárt pártvezéreként miniszterelnöki megbízást kapott. Az új kormány a 120 parlamenti mandátumból így 63-at mondhat magáénak: 55 a Munkáspárt-Új Zéland az Első koalíció mandátumainak száma, ehhez jön még a zöldek 8 mandátuma.[19]

Az Ardern-kormány egyik első nemzetközi feladata a születő Transz-csendes-óceáni Partnerség, a Csendes-óceán körüli államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény újratárgyalása és véglegesítése volt. Ardern és Munkáspártja a 2017-es választási kampány során támogatta az egyezményt bizonyos módosítások mellett. Többek között azt szerették volna, hogy az egyezmény külföldiek ingatlanszerzésére és a beruházók és államok közötti vitarendezési mechanizmusra vonatkozó részeit szigorítsák.[20][21] Új-Zéland mindkét esetben engedményeket nyert a többi tárgyaló féltől, így a kormány elfogadta az egyezményt. A végleges egyezményt Új-Zéland és tíz másik állam 2018. március 18-án írta alá.[22]

2019. március 15-én egy ausztrál terrorista tömegmészárlást követett el két christchurchi mecsetben a déli istentisztelet idején. A lőfegyveres merényleteknek ötven halálos áldozata volt. Ardern reakciójával elismerést vívott ki az új-zélandiak körében: a miniszterelnök televíziós beszédében terrorcselekménynek nevezte és elítélte a gyilkosságokat, amelyeknek többnyire bevándorlók estek áldozatul. Kijelentette, Új-Zéland sokszínű, toleráns ország, amely tárt karokkal fogad mindenkit, aki az új-zélandi értékeket vallja, és menedéket ad mindenkinek, akinek arra szüksége van. A merénylet nyomán, Ardern kezdeményezésére, a parlament megszigorította a lőfegyvertartásra vonatkozó szabályokat, ami a lakosság egyetértésére talált.[1]

2020-ban az országot komoly megpróbáltatás elé állította a COVID–19-pandémia. A kormány rendkívül erőteljesen lépett föl a járvány megfékezésére: lezárták a határokat és rövid ideig tartó, de rendkívül szigorú karanténintézkedéseket hoztak. Ennek – valamint az ország földrajzi helyzetének – köszönhetően az ötmilliós Új-Zélandon kevesebb mint kétezer megbetegedés és mintegy 25 haláleset történt. Noha az élet visszatért a normális kerékvágásba, az ország határai 2020 októberében zárva maradnak, ami érzékenyen érinti az idegenforgalmat. Ennek, és a karanténintézkedéseknek az lett a gazdasági hatása, hogy az új-zélandi gazdaság éves szinten 12,2 százalékkal visszaesett. A munkanélküliség alacsony szinten maradt, de ehhez szükség volt a kormány gazdaságélinkítő és munkahelymegőrző intézkedéseire, ami viszont jelentősen megnövelte az ország eladósodottságát, a bruttó hazai termék 20 százalékáról a GDP 56 százalékára. A gazdasági nehézségek ellenére a választók pozitívan értékelték az Ardern-kormány reakcióját a világjárványra, és a miniszterelnök népszerűsége tovább nőtt.[23][24][25]

Az országban 2020. október 17-én általános választást tartottak, amelyen a Munkáspárt nagyarányú győzelmet aratott. A párt 64 mandátumot szerzett a 120 tagú parlamentben, és így abszolút többséget szerzett. A volt koalíciós partner Új-Zéland az Első párt nem jutott be a parlamentbe, a kormányt kívülről támogató zöldek viszont megerősödtek.[26]

Ardern 2020. november 2-án hozta nyilvánosságra új kormányának névsorát. Bár a Munkáspárt egyedül is alakíthatott volna kormányt, a zöldek is kaptak két miniszteri posztot, így a szigetországnak ismét koalíciós kormánya lett. A maori Nanaia Mahuta lett az ország első női külügyminisztere. A kormánytagok negyede maori, negyven százaléka nő, a miniszterelnök-helyettes és két miniszter homoszexuális.[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven)
  3. http://www.nzwomansweekly.co.nz/celebrity/jacinda-arderns-country-childhood/
  4. http://www.3news.co.nz/general/candidate-profile-jacinda-ardern-2011101914
  5. Deutsche Welle: Neuseelands Labour Party zieht die Notbremse. (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  6. http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=11936791
  7. PM's dad Ross Ardern to become Administrator of Tokelau (angol nyelven). Stuff, 2018. március 23. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  8. Jacinda Ardern: University of Waikato (angol nyelven). www.waikato.ac.nz. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  9. Election results Archiválva 2012. július 1-ji dátummal az Archive.is-en
  10. Jacinda Ardern: New Zealand PM reveals she is pregnant. BBC News
  11. Graham-McLay, Charlotte. „New Zealand’s Leader, Jacinda Ardern, Delivers a Baby Girl (Published 2018)”, The New York Times, 2018. június 21. (Hozzáférés ideje: 2020. október 18.) (en nyelvű) 
  12. Graham-McLay, Charlotte. „Jacinda Ardern Got Engaged. New Zealand Almost Didn’t Notice. (Published 2019)”, The New York Times, 2019. május 3. (Hozzáférés ideje: 2020. október 18.) (en nyelvű) 
  13. a b What Jacinda Ardern wants”, Newsroom, 2017. augusztus 1. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 15.) 
  14. Live: Jacinda Ardern answers NZ's questions”, Stuff, 2017. augusztus 3. 
  15. High earners don't want tax cuts – Ardern”, Newshub, 2017. július 14. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 15.) 
  16. Marriage equality bill: How MPs voted”, Waikato Times, 2013. április 18. 
  17. English, Little, Ardern on abortion laws”, Your NZ, 2017. március 13. 
  18. 2017 General Election - Official Result (angol nyelven). Electoral Commission New Zealand, 2017. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  19. Eleanor Ainge Roy. „Jacinda Ardern to be New Zealand’s next PM after Labour coalition deal”, Guardian News and Media Limited, 2017. október 19. (Hozzáférés ideje: 2018. április 22.) (angol nyelvű) 
  20. Jason Scott. „New Zealand's Ardern Wants to Balance Trade Pact With Housing Pledge”, Bloomberg Politics, 2017. október 21. (Hozzáférés ideje: 2018. április 25.) (angol nyelvű) 
  21. Audrey Young. „Jacinda Ardern hails breakthrough in revised TPP, Canada agrees to stay in”, New Zealand Herald, New Zealand Media and Entertainment Publishing, 2018. január 24. (Hozzáférés ideje: 2018. április 25.) (angol nyelvű) 
  22. Dave Sherwood, Felipe Iturrieta. „Asia-Pacific nations sign sweeping trade deal without U.S.”, Reuters, 2018. március 8. (Hozzáférés ideje: 2018. április 25.) (angol nyelvű) 
  23. Baker, Michael G., Andrew (2020. augusztus 20.). „Successful Elimination of Covid-19 Transmission in New Zealand”. New England Journal of Medicine 383 (8), e56. o. DOI:10.1056/NEJMc2025203. ISSN 0028-4793. PMID 32767891.  
  24. COVID-19 economic response measures (angol nyelven). www.treasury.govt.nz. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  25. Menon, Praveen. „New Zealand's Ardern wins 'historic' re-election for crushing COVID-19”, Reuters, 2020. október 18. (Hozzáférés ideje: 2020. október 18.) (angol nyelvű) 
  26. New Zealand election: Jacinda Ardern's Labour Party scores landslide win”, BBC News, 2020. október 17. (Hozzáférés ideje: 2020. október 18.) (en nyelvű) 
  27. Jacinda Ardern appoints most diverse cabinet in New Zealand history. Financial Times, 2020. november 2. (Hozzáférés: 2020. november 2.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]