Ószelec
| Ószelec (Hozelec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1243 |
| Polgármester | Jozef Pavligovský |
| Irányítószám | 059 11 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 766 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 217 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 683 m |
| Terület | 4,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 58″, k. h. 20° 20′ 43″49.032778°N 20.345278°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 58″, k. h. 20° 20′ 43″49.032778°N 20.345278°E | |
| Ószelec weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ószelec (1899-ig Hozelecz, szlovákul: Hozelec, németül: Hohesalz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban, Poprádtól 4 km-re délkeletre. 2011-ben 867 lakosából 806 szlovák volt.
Története
A falu a 13. században már létezett, az úgynevezett lándzsásfalvak közé tartozott. 1280-ban említik először, 1429-ben "Hozulcz", 1505-ben "Wezelcz" néven szerepel. A Horváth, az Okolicsányi és 1848-ig a Máriássy család birtoka. 1693-ban 100 lakosa volt. 1787-ben 28 házában 227 lakos élt. 1828-ban 31 háza és 221 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "HOZOLECZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Poprádhoz fél mértföldnyire, Gánócznak filiája, ’s az Uraságoknak kastéllyaival, ’s gazdasági épűlettyeikkel jelesítetik, határjának 1/4 része sovány; de más javai jelesek."[2]
Fényes Elek szerint "Hozelecz, tót falu, Szepes vmegyében, Ganoczhoz közel: 51 kath., 170 evang. lak., kik gyolcsot készitenek. Vizimalom. Kastély. F. u. Szirmay, Marjássy s m. Ut. p. Horka."[3]
1910-ben 202, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
2001-ben 791 lakosából 784 szlovák volt.
Nevezetességei
19. század elején épített klasszicista kúriája, melyet a 20. században újjáépítettek.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
