Temesberény
Temesberény (Berini) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Törökszákos |
Rang | falu |
Községközpont | Törökszákos |
Irányítószám | 307356 |
SIRUTA-kód | 158467 |
Népesség | |
Népesség | 513 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 105 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 34′ 57″, k. h. 21° 25′ 44″45.582454°N 21.428885°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 57″, k. h. 21° 25′ 44″45.582454°N 21.428885°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Temesberény település Romániában, Temes megyében, Temesvártól délkeletre, Buziásfürdőtől délnyugatra, Ötvösd és Végvár között.
Története
[szerkesztés]Temesberény (Berény) nevét 1333-ban említette először oklevél, Beren néven. Berennek már ekkor egyháza is volt, és lakossága is magyar volt, mivel a korabeli oklevélben mint magyar lakosságú templomos hely volt említve.
1403-ban Zsigmond király egyik oklevele tett említést Berényről és birtokosáról, Berényi Han(c)kófi Mihályról, kinek a király ekkor megkegyelmezett.
1407-ben Zsigmond király az utód nélkül elhalt Berényi Hankófi Mihály birtokát Ozorai Pipónak adta, kit ezenkívül még 19 népes és 5 néptelen falu birtokábais beiktatott 1408-ban.
1473-1507 között Berény Cseri vára tartozékai közé tartozott. Beren már mint mezőváros volt említve, tehát népes és fontos helység lehetett. Ekkor egy 1473. VIII. 30-án kelt oklevélben Nádasdi n. Ungor János birtokának írták.
Egy 1502. XII. 13-án kelt oklevél Beren mezővárost már Nádasdi n. Ungor János fiainak: Jánosnak és Miklósnak a birtokaként írta le. Egy 1554 I. 16-i oklevél Beremy Bársony Benedeket, mint Jakcs Mihály familiárisaként említi. 1851-ben 942 óhitű lakosa volt. a határszélen folyik a Bogonis (Pogányos) patak, mely ekkor 3 malmot is hajtott. Ekkor királyi birtoknak írják.
A 20. század elején nevét Temesberény formában írták, és Temes vármegye Csáki járásához tartozott. 1910-ben 1171 lakosa volt, melyből 63 magyar, 21 német, 1035 román, 48 cigány volt. Ebből 62 római katolikus, 14 református 1077 görögkeleti ortodox volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.