Split

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Darinko (vitalap | szerkesztései) 2021. május 8., 19:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Látnivalók)
A split jelenthet egy Unix parancsot, mely állományokat vág szét több részre.
Split
Fájl:Split Collage.jpg
Split címere
Split címere		 Split zászlaja
Split zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
Jogállásváros
PolgármesterIvo Baldasar (SDP)
Irányítószám21000
Körzethívószám(+385) 021
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség160 577 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 30′ 36″, k. h. 16° 26′ 24″Koordináták: é. sz. 43° 30′ 36″, k. h. 16° 26′ 24″
Split weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Split témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Split (magyarul: Spalató, latinul: Spalatum, olaszul: Spalato) Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja.

Fekvése

A város Közép-Dalmáciában a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál, a Kaštelai-öböl és a Spliti csatorna által határolt félszigeten fekszik. Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Közlekedési csomópont, vasútvonal köti össze Zágrábbal.

Éghajlata

Split átlagos (Marjan, 1971–2000) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)10,411,213,817,222,726,830,029,724,919,914,711,419,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,65,77,810,615,418,921,721,718,014,19,66,713,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)7461636262472645698210291783
Havi napsütéses órák száma1331531862102733063473192461921351302631
Forrás: Croatian Meteorological and Hydrological Service[2][3]


Split extrém (1948–2017) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,422,324,327,733,238,138,638,534,227,925,818,638,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−9,0−8,1−6,60,34,89,113,011,28,83,8−4,5−6,3−9,0
Forrás: Croatian Meteorological and Hydrological Service[2][3]


Nevének eredete

Neve a görög aszpalathosz (= tüskebokor) főnévből ered, de lehet, hogy illír eredetű, és a latin palatium (= palota) főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus római császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza. A város hivatalos neve 1918-ig az olaszban használatos Spalato maradt, ezt követően vezették be a ma ismert szláv változatot: Split.

Története

Ókor

Lásd még: Diocletianus palotája

A város helyén eredetileg görög kolónia volt, majd római uralom alá került. A település első lakója Diocletianus császár volt, aki 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza és itt, ebben a 38700 négyzetméteres (180 x 215 méteres) luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit. A népvándorlás során a 7. században a közeli Salona lakossága a hódítók elől a palota biztonságos falai közé menekült.

Középkor

A palota körül alakult ki a későbbi város, majd horvát uralom alá került. A 9. században elterjedt a kereszténység is és felépítették a város első templomát. A városi kikötőtől nyugatra lévő félszigeten a 10. században kezdték el építeni a bencés rendhez tartozó monostort, amelyet a vértanú Szent István tiszteletére szenteltek fel. Ezt a félszigetet később Sustipan-félszigetnek nevezték el. Split városa 1105-ben magyar uralom alá került, amikor Kálmán király hadjárata során, katonai beavatkozás nélkül diplomáciai úton megegyezett a várossal. Split elfogadta a magyar uralmat, az uralkodó esküt tett a város előtti gyűlésen Split szabadságainak a megtartásáról, majd pedig a város polgárai esküdtek hűséget a magyar uralkodónak. Ezt követően Kálmán ünnepélyes bevonulást (adventus) tartott Splitben, amelyekhez hasonlóra került sor más dalmáciai városokban az 1105. évi hadjárat során.[4] kölcsönös eskütételt követően bevonult a városba. Könyves Kálmán halálát követően, 1116-ban Velence foglalta el a várost. 1124-ben II. István rövid időre ismét elfoglalta, de 1125-ben újra Velencéé lett, egészen 1136-ig, amikor II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. 1167-ben Bizánc szerezte meg a III. István magyar királlyal folytatott harcok során. Miután Manuel bizánci császár elhunyt, 1180-ban III. Béla magyar uralkodó visszafoglalta a korábban magyar fennhatóság alatt lévő dalmáciai területeket.[5] 1200 körül a város érseke Imre király korábbi nevelője, Perugiai Bernát lett. Itt szállt tengerre 1217-ben Szentföldre menvén II. András király. Ide menekült 1242-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai, Katalin és Margit.[4] Az Árpád-korban Split fontos szerepet töltött be a magyar uralkodók számára. Ez a város volt Dalmácia egyházi központja, a magyar királyok számára pedig fontos volt, hogy a város egyházi és világi életében is vezető szerepet betöltő érsek magyar származású, vagy a magyar királyhoz közel álló személy legyen. 1113 és 1294 között néhány kivételtől ez meg is valósult. Ezeknek a magyar kötődésű érsekeknek sorát Manasses nyitotta (1113-1116), őt követte Gaudius (1136-1158), Absalom (1159–1161), Lombardiai Péter (1161-1166), Kán nembeli Péter (1185-1190), Péter korábbi pannonhalmi apát (1191-1196), Perugiai Bernát (1200–1217), Guncel (1219-1242), István választott érsek és zágrábi püspök (1242–1243), Csák nembeli Ugrin (1244-1248), Rogerius (1249–1266), Buzád nembeli János (1266–1294).[6]

1322-ben a város Velencéhez pártolt, de 1357. július 8-án a magyarok visszafoglalták. 1420-ban azonban végleg Velence birtoka lett és a városállam uralma csak 1797-ben ért véget. Ekkor előbb osztrák, majd 1806 és 1813 között francia, végül ismét osztrák uralom alá került.

A 19-20. században

1805 - 1813 között Dalmácia és ezzel együtt Split is Napóleon uralma alá került. Ezt az uralmat ma egy utca a Marmontova utca őrzi. 1813-ban a Habsburg Birodalom része lett, azonban a városban erős belső konfliktus volt az olaszok és nem olaszok között.

1912-ben megépítették a vasutat, így Dalmácia összeköttetésbe került Horvátországgal.

A Monarchia felbomlásával a független Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben olasz megszállás alá került, de 1943-ban az olasz kapitulációval megszűnt az olasz uralom is. 1979-ben az UNESCO a belvárost a világörökség részévé nyilvánította.

Lakosság

A 2011-es népszámlálás szerint a város lakossága 178.102 fő volt, ebből 96,24% horvát, 1,42% szerb, 0,37% bosnyák és 1,97% egyéb nemzetiségű volt, köztük montenegróiak, macedónok, albánok, szlovének, olaszok és magyarok. A népszámláláskor a város lakosságából 108-an vallották magukat magyarnak (0,06%). A népszámláláskor a város lakosságának 98,27%-a horvát anyanyelvűnek vallotta magát.

Vallási szempontból a lakosság túlnyomó többsége római katolikusnak vallotta magát (86,15%), emellett jelentős felekezetnek számítanak az ortodox keresztények (1,18%), a protestánsok (0,2%), a muszlimok (0,54%). A fentiek mellett egyéb keresztény vallások, a zsidó vallás és különböző keleti vallások voltak még jelen a városban. A lakosság 1,61%-a agnosztikusnak, míg 6,56%-a ateistának vallotta magát.[7]

Politika

A város központja

Konzulátusok

Látnivalók

A székesegyház híres harangtornya
  • Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros.
    Bővebben: Diocletianus palotája
  • A Szent Doimus székesegyház 13. századi, eredetileg Diocletianus mauzóleuma volt.
  • A Papalić-palota 15. századi, a város legjelentősebb gótikus emléke. Ma a városi múzeum van benne.
  • Az Agubio-palota.
  • A Cindro-palota, a város legszebb barokk épülete.
  • A Szentháromság templom és a reneszánsz kolostor a város patrícius családjainak síremlékével.
  • A püspöki palota neoreneszánsz stílusú.
  • A Szent Arnir-kápolna, Juraj Dalmatinac alkotása.
  • A Miasszonyunk templom barokk oltárral, 11. századi bizánci ikonnal és Mengello 1412-ben készített freskóival.
  • A Szent Ferenc templom és kolostor a 13. századból.
  • A Gripe erőd 17. század.
    Bővebben: Gripe-erőd
  • Az „Ad basilicas pictas” régészeti lelőhely jelentős ókori, ókeresztény és középkori leletekkel. A régészeti lelőhelyen három építési fázist azonosítottak: Az elsőt az 1. és a 2. századból egy kör alaprajzú építmény maradványaival, a másodikat az 5. és 6. századból két kora keresztény templommal és egy keresztelőkápolnával, a harmadikat pedig egy középkori temetővel a korabeli dokumentumokban Szent András templomként említett szakrális épület maradványaival, ahol 1185-ben egyházi zsinatot tartottak.[8]
  • A Špinut-öbölben, a spliti Marjan-félsziget északi oldalán egy ősi kikötői komplexum maradványait fedezték fel, melyet az i. e. 2. századtól a 4. századig használtak. Egy használt amforákból és kőből épített töltésből, valamint fából készült oszlopokból, gerendákból, deszkákból, karókból és nádból álló komplex tengerparti struktúrát azonosítottak. Egy falazott kőépület véletlenszerű megtalálása megerősíti, hogy ősi maradványok húzódnak a Špinut-öböl mentén, melyek egy tengerparti gazdasági komplexum részét képezik, kikötői létesítményekkel és gazdasági épületekkel ellátva.[9]
  • 2011-ben Željko Kerum akkori polgármester, az ország egyik leggazdagabb embere bejelentette, hogy 39 méter magas Krisztus-szobrot állítanak a város fölött magasodó Marjan-dombon. Elkészítésének és felállításának költségeit magánvagyonából fizeti. A heves tiltakozás hatására elállt tervétől; a szobor nem készült el.[10]

Múzeumok

Római falak Splitben
Mestrovic Galéria parkja

Templomok

Római katolikus templomok

A városban 20 római katolikus templom van:

Szt. Doimus Szt. Péter-apostol Mária szűzi anyasága - Brda
Szt. Rok - Manuš Segítő Szűz Mária - Kman Szűz Mária "od Zdravlja" - Dobri
Szt. Pál - Pujanke Szűz Mária "od Milosrđa" - Žnjan Szűz Mária "od Ružarija" - Lučac
Szt. Megváltó - Mejaši Szt. István - Meje Gospe od Pojišana - Pojišan
Szentháromság - Poljud Szűz Mária "od Pohođenja" - Špinut Szent család - Sukoišan
Fatima asszonyai - Škrape Szt. kereszt - Veli Varoš Jézus szíve - Visoka
Szt. Lipót Bogdan Mandić - Sirobuja Szt. András apostol - Sućidar Szt. József - Mertojak
Szt. Keresztelő János - Trstenik Sz. Máté - Ravne njive Szt. Márk - Neslanovac
Szt. Lukács evangélista - Kocunar Szt. Mihály arkangyal - Šine, Kamen

Protestáns templomok

Közlekedés

Vasútállomása

Split fontos közlekedési csomópont. Dalmácia hajóközlekedésének egyik központja, Anconával és Pescarával közvetlen nemzetközi hajójárat köti össze, amelyen három hajótársaság a SNAV, a Jadrolinija és a Blueline Ferry üzemeltet járatokat. Emellett menetrend szerinti hajójárat köti össze a főbb tengerparti városok közül Dubrovnikkal, Trogirral, Fiuméval, és a közép-dalmáciai szigetekkel: Brač, Hvar, Šolta, Korčula de távolabb Vis és Lastovo úticélok felé is. Repülőtere 20 kilométerre nyugatra Trogir mellett fekszik, és nemzetközi járatokat fogadását szolgálja. Splitben végződik a Dalmáciai vasútvonal déli ága, amelynek részeként 1874 és 1877 között Siverić és Split viszonylatban a vasút kiépült. 1888-ban átadták a Knin - Siverić közötti szakaszt. A Lika vasútvonal a Szerb-Horvát Királyság idején 1925-ben készült el, és csatlakozott a Zágráb felé menő vasúti hálózathoz. Az autóbusz közlekedés egyik központja, menetrend szerinti járatok közlekednek valamennyi fontosabb horvátországi városba.

2006. december 10-én kezdte működését a Spliti Helyiérdekű Vasút 17,8 km-es vonalával és 7 megállójával. Tervezik a vonal meghosszabbítását Trogirig.

2005 júliusában adták át az A1-es autópályán várost elérő szakaszát. A város és az autópálya között a 2x2 sávos autóútként átépített 1-es főút szolgál kapcsolatként. A belvárosi negyedet és a kikötőt 2x2 sávos és 2x3 sávos jól kiépített főútvonalak tárják fel. A történelmi óváros gyalogos zóna része, amelyben az árufeltöltést villamos meghajtású kézikocsikról biztosítják.

Parkolásai rendszere fizető parkolós.

Sport

A splitiek sokszor hangoztatják, hogy Split a legsportosabb város a világon.

Több sportrendezvény is volt a városban: VIII. Mediterrán játékok (1979), úszás és vízilabda Európa-bajnokság (1981) és atlétikai Európa-bajnokság (1990)

Prokurative

Híres emberek

Zenészek, zeneszerzők, énekesek

Festők, szobrászok

Irodalmárok

Színészek, rendezők

Sportolók

Labdarúgók

Kosárlabdázók

Egyéb sportolók

Politikusok

Oktatás

A városban működik a Spliti Egyetem, amelyet 1974-ben alapítottak. Rektora prof. dr. sc. Ivan Pavić, aki a közgazdasági kar dékánja is egyben.

Az egyetemen az alábbi karok működnek:

  • Elektrotechnikai, hajóépítési kar (FESB)
  • Közgazdasági kar
  • Természettudományi-matematikai ismeretek és kinezológiai kar (PMF)
  • Építészeti kar
  • Katolikus Kar
  • Kémiai-technológiai kar
  • Orvostudományi kar
  • Tengerészeti kar
  • Jogi kar
  • Művészeti akadémia
  • Filozófiai kar

Testvérvárosok

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Split című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ a b Split Marjan Climate Normals. Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2017)
  3. ↑ a b Mjesečne vrijednosti za Križevci u razdoblju1948−2016 (croatian nyelven). Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2017)
  4. ↑ a b Gál Judit: Az Árpád-házi királyok és hercegek ünnepélyes bevonulásai a dalmáciai városokba. In: Micae Mediaevales IV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Budapest, 2015.
  5. ↑ Makk Ferenc: The Árpáds and the Comneni. Political relations between Hungary and Byzantium in 12th century. Budapest, 2015.
  6. ↑ Gál Judit: "Qui erat gratiosus aput eum" A spliti érsekek szerepe az Árpádok királyságában. In: Magister historiae. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. Budapest 2014.
  7. ↑ A 2011. évi népszámlálás hivatalos adatai: http://www.dzs.hr/default_e.htm
  8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4541.
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4576.
  10. ↑ Kovács M. Dávid: A város szégyene lett a világ legnagyobb Jézus-szobra
  11. ↑ HK Split. [2008. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Split
A Wikimédia Commons tartalmaz Split témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Split&oldid=23850697”