Kőszárhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőszárhegy
Lakóház a főutcán
Lakóház a főutcán
Kőszárhegy címere
Kőszárhegy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterBorján Péter (független)[1]
Irányítószám8152
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1555 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség251,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159[3] m
Terület5,9 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 18° 20′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 18° 20′ 26″
Kőszárhegy (Fejér vármegye)
Kőszárhegy
Kőszárhegy
Pozíció Fejér vármegye térképén
Kőszárhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszárhegy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kőszárhegy község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszárhegy a Mezőföld északnyugati peremén, a Bakony szomszédságában, a Szárhegy déli lábánál, a régi balatoni út mentén helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegye a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.

Napjainkban a község fejlődését alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg.

Története[szerkesztés]

Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott, régészeti leletekben gazdag hely. A községben bukkantak a Seuso-kincs („SEVSO”-kincs) néven elhíresült ókori ezüstedényleletre. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja. A Seuso név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa feltehetően a császár közeli környezetéhez tartozó előkelő személy volt, aki a császártól kaphatta ajándékba az ezüst étkészletet. A 4. században Pannónia tartományban, a Balaton térségében élhetett, ezt bizonyíthatja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a Pelso felirat, a Balaton római kori neve. A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg az 1980-as években rejtélyes körülmények között felbukkant a nemzetközi műkincspiacon.

A Seuso-kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszár-hegy oldalában rejtették el a kincset. Az egyik ilyen bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb), amelyet az 1870-es években találtak a Kőszár-hegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt.[6]

A falunak nevet adó Szár-hegy jelentése ’kopár, sziklás hegy’, legelső írásos említése Zaarhegy alakban 1211-ből ismert. Magát a települést 1864-ben említették először Szárhegy-Szőlőhegy alakban. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól.

Geológia[szerkesztés]

A településen olyan különleges „kristályos mészkövek” találhatóak, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegességük abban rejlik, hogy nem találhatók bennük ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekély vizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.

A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora 6 000 000 évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.

Élővilága[szerkesztés]

Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6–10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mély fekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad és védett növény, tilos letépni. A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-1,5 méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Forray Béla (független)[7]
  • 1994–1998: Forray Béla (független)[8]
  • 1998–2002: Forray Béla (független)[9]
  • 2002–2006: Borján Péter (független)[10]
  • 2006–2010: Borján Péter József (független)[11]
  • 2010–2014: Borján Péter József (független)[12]
  • 2014–2019: Borján Péter József (független)[13]
  • 2019-től: Borján Péter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1524
1511
1475
1481
1466
1446
1523
1576
1555
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 8,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 19,3% (36,3% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A 705 milliméter széles és 8873 gramm súlyú „Vadásztál” a Seuso-kincs névadó darabja az országházi kiállításon

A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal.

Kőszárhegyen található Fejér vármegye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrossz pályája.[15] A pálya az ország 36 motokrossz pályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán az országban is a legjobb, 80%. Évente áprilisban és szeptemberben tartanak – igény szerint nyáron is – kétnapos versenyt. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet. A rangos eseményen évente több ezer látogató vesz részt, a versenyzők pedig szinte egész Európát képviselik. A Kőszárhegyi Motocross Club az ország harmadik legnépesebb klubja, ahol gyermekek is motoroznak.[15]

A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. Helyben a fazekasmester munkái megvásárolhatók.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kőszárhegy, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése, library.hungaricana.hu
  7. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  12. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. ↑ Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  14. ↑ Kőszárhegy Helységnévtár
  15. ↑ a b http://www.csillagvolgy.hu/ [halott link]
  16. ↑ A község honlapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kőszárhegy&oldid=26557412”