Kreol nyelvek listája
Megjelenés
A kreol nyelvek többsége pidzsinekből keletkezett, amelyek rendszerint két nyelv között alakultak ki, esetleg egyéb nyelvekből való elemekkel is.[1] Sokkal kevesebbeknek szabir típusú nyelv az alapja, amely több nyelv elemeinek keveredésével jött létre, esetleg az egyik fontosabb hozzájárulásával.[2][3]
Kreol nyelvek (dőlt betűkkel a saját nevük):
- pidzsin alapúak:
-
- újlatin szupersztrátumúak:
- francia szupersztrátumúak:
- brazíliai (lanc-patuá);[4]
- Chagos-szigeteki;[4]
- dominikai (kweyol);[5]
- Francia Guyana-i;[6]
- grenadai;[7]
- haiti (kreyòl ayisyen);[8]
- louisianai;[9]
- mauritiusi (morisyen);[10]
- réunioni;[6]
- Rodriguez-szigeti;[7]
- Saint-Barthélemy-i;[4]
- Saint Lucia-i;[4]
- Seychelle-szigeteki;[7]
- Trinidad és Tobagó-i;[7]
- új-kaledóniai (tayo);[11]
- portugál szupersztrátumúak:
- bissau-guineai;[12]
- egyenlítői-guineai (fa d'ambu);[4]
- gambiai;[4]
- indiai (goai);[12]
- kínai (makaói);[12]
- malajziai és szingapúri (papia kristang);[12]
- São Tomé és Príncipe-i:
- spanyol szupersztrátumúak:
- arubai, bonaire-i és curaçaói (papiamento) – portugálnak is tekintett;[14]
- Fülöp-szigeteki:
- germán szupersztrátumúak:
- angol szupersztrátumúak:
-
- Kimberley régióbeli és északi területi (kriol);[19]
- York-félszigeti és a Torres-szorosban levő szigeteki;[19]
- Bahama-szigeteki;[4]
- barbadosi (bajan);[6]
- belizei (bileez kriol);[20]
- Brit Virgin-szigetek-i;[4]
- Costa Rica-i (mekatelyu);[4]
- dél-karolinai és partjai mentén található szigeteki (gullah);[21]
- egyenlítői-guineai;[18]
- gambiai (aku);[18]
- ghánai;[20]
- grenadai;[4]
- guyanai;[10]
- hawaii;[22]
- jamaicai (patois);[11]
- kameruni;[4]
- kolumbiai:[4]
- angol-jamaicai;
- San Andrés-szigeti;
- libériai (kreyol);[18]
- montszerrati;[4]
- nigériai;[23]
- nicaraguai és hondurasi (Mískito Creole English);[4]
- Norfolk-szigeti (norfuk);[18]
- Pápua Új-Guinea-i (tok pisin);[24]
- Pitcairn-szigeteki (pitkern);[18]
- Saint Kitts és Nevis-i;[4]
- Saint Vincent-i;[4]
- Sierra Leone-i (krio);[25]
- suriname-i:
- német szupersztrátumú: Pápua Új-Guinea-i unserdeutsch (kihalófélben);[27]
- holland szupersztrátumúak:[4]
-
- petjoh vagy pecok (ismeretlen számú beszélők);
- javindo (ismeretlen számú beszélők);
- guyanai:
- berbice (kihalt);
- skepi (kihalt);
- Virgin-szigeteki negerhollands (kihalt);
- nem európai szupersztrátumúak:
- szabir alapú kreol nyelvek:
- afro-szeminol – szeminol indiánok és afrikaiak közötti meszticek nyelve az Amerikai Egyesült Államokban (Oklahomában és Texasban), valamint Mexikóban, amerikai indián nyelvek és afrikai nyelvek közötti szabir;[31]
- fanagalo – dél-afrikai bantu nyelvek közötti, főleg zulu;[32]
- kituba – kongói demokratikus köztársaságbeli bantu nyelvek közötti, főleg kikongo;[33]
- michif – kanadai és Egyesült Államok-beli amerikai indián nyelvek közötti, francia elemekkel;[34]
- sango – közép-afrikai, a ngbandi nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közötti, francia elemekkel;[35]
- yanito vagy llanito – gibraltári, angol és spanyol közötti, portugál, olasz, arab, máltai és héber elemekkel.[36]
Jegyzetek
- ↑ Crystal 2008, 369. o.
- ↑ Dubois 2002, 415. o.
- ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Leclerc 2015.
- ↑ A Virtual Dominica honlap Kweyol Language oldala.
- ↑ a b c CELW 2009, 865. o.
- ↑ a b c d Sala 1989, 84. o.
- ↑ CELW 2009, 859. o.
- ↑ CELW 2009, 1127. o.
- ↑ a b CELW 2009, 861. o.
- ↑ a b c d CELW 2009, 858. o.
- ↑ a b c d e f g h i j Sala 1989, 84. o.
- ↑ CELW 2009, 182. o.
- ↑ CELW 2009, 835. o.
- ↑ CELW 2009, 197. o.
- ↑ CELW 2009, 828. o.
- ↑ CELW 2009, 548. o.
- ↑ a b c d e f g h i j Sala și Vintilă-Rădulescu 1981, 65. o.
- ↑ a b CELW 2009, 91. o.
- ↑ a b CELW 2009, 867. o.
- ↑ CELW 2009, 469. o.
- ↑ CELW 2009, 481. o.
- ↑ CELW 2009, 862. o.
- ↑ CELW 2009, 1076. o.
- ↑ CELW 2009, 617. o.
- ↑ CELW 2009, 161. o.
- ↑ CELW 2009, 444. o.
- ↑ Ethnologue, Nubi oldal.
- ↑ a b c CELW 2009, 678. o.
- ↑ CELW 2009 501.
- ↑ CELW 2009, 470. o.
- ↑ CELW 2009, 249. o.
- ↑ Jarceva 1990, Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek) szócikk.
- ↑ CELW 2009, 709. o.
- ↑ CELW 2009 917. o.
- ↑ CELW 2009, 1202. o.
Források
- (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2019. november 7.)
- (angolul) Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). Concise Encyclopedia of Languages of the World (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. ISBN 978-0-08-087774-7 (CELW)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2019. november 7.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
- (angolul) Eberhard, David M. – Gary F. Simons – Charles D. Fennig (szerk.). Ethnologue: Languages of the World (Ethnologue. A világ nyelvei). 22. kiadás. Dallas (Texas): SIL International. 2019; az interneten: Ethnologue: Languages of the World (Hozzáférés: 2019. november 7.)
- (oroszul) Jarceva, V. N. (szerk.) Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019. november 7.)
- (franciául) Leclerc, Jacques. Créole – kréol – kréyol – kreyòl. Legutóbbi változat: 2015. december 17. Leclerc, Jacques. L’aménagement linguistique dans le monde (A világ nyelvi berendezése). Québec: Laval Egyetem. 2019 (Hozzáférés: 2019. november 7.)
- (románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1
- (románul) Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana. Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1981