Tok piszin nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
tok piszin nyelv
Tok Pisin
Beszélik Pápua Új-Guinea
Terület Óceánia, Ázsia
Beszélők száma 5-6 millió, 1 millió anyanyelvi beszélő fő
Nyelvcsalád Pidzsin nyelvek
   Angol alapú pidzsin nyelvek
    Óceániai
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Pápua Új-Guinea
Nyelvkódok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-2 tpi

A tok piszin Pápua Új-Guineában beszélt angol alapú pidzsin nyelv. A nyelv Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve és szerte az országban ismerik.

A nyelv elnevezése az angol talk (tok) "beszélni" és az angol pidgin (pisin) "pidzsin nyelv" jelentésű szavak összetételéből áll, de ebben az esetben a tok "beszédet", "nyelvet" is jelent.

Beszélőinek száma 5 és 6 millió közé van téve, közülük 1-2 millióra teszik azok számát, akiknek első nyelve a tok piszin, beleértve azokat a gyerekeket is, akiknek a szüleik elsősorban tok piszin nyelven beszélnek velük. Körülbelül egy millió lehet azok száma, akiknek a tok piszin az anyanyelvük.

A tok piszint az angol szakirodalomban gyakran új-guineai pidzsinnek, vagy akadémiai körökben melanéziai pidzsin-angolnak vagy újmelanéziainak is nevezik.

Hivatalos státusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol és a hiri motu mellett a tok piszin Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve. A parlament munkanyelveként funkcionál elsősorban a hivatalos életben. Bár a legtöbb országgyűlési dokumentum angolul van, de a publikus iratok gyakran részben vagy egészben tok piszin nyelven is elérhetők. Amíg az angol az oktatás nyelve, néhány általános iskola első három évfolyamán a tok piszinül történik az oktatás.

Hangrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tok piszinben 16 mássalhangzó és 5 magánhangzó található.

Ajakhang Koronális Palatális Veláris Glottális
Zárhang p b t d k g
Réshang v s h
Orrhang m n ŋ
Laterális l
Közelítő hang w j
Pergő hang r
Első Középső Hátsó
Zárt i u
Közepes e o
Nyílt a

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igéknek egy végződése lehet: -im, ha tranzitivitást akarunk kifejezni (luk ’lát’, lukim ’néz’). Néhány ige, mint például a kaikai ’eszik’ enélkül is lehet tárgyas ige. Az idő kifejezésére partikulákat használnak, mint például bai (jövő idő), bin (múlt idő - az angol been szóból). A névszói igenév képzésekor a stap szót használják, például kaikai stap ’evés’.

Névszó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névszók nem fejeznek ki nemet, számot.

Melléknév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb melléknevet a -pela (ang. fellow) szuffixummal fejezik ki. Kivétel például a liklik ’kis, kicsi’.

Névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névmások személyt, számot és „belefoglalást” is kifejeznek.

Egyes szám Kettes szám Hármas szám Többes szám
1. nem bennefoglalt mi
(én)
mitupela
(ő és én)
mitripela
(mindkettőjük és én)
mipela
(mindegyikük és én)
1. bennefoglalt - yumitupela
(te és én)
yumitripela
(mindkettőtök és én)
yumipela vagy yumi
(mindegyikőtök és én)
2. yu
(ti)
yutupela
(ti ketten)
yutripela
(ti hárman)
yupela
(ti négyen vagy többen)
3. em
(ő)
tupela
(ők ketten)
tripela
(ők hárman)
ol
(ők négyen vagy többen)

Hasznos linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]