Tok piszin nyelv
| tok piszin nyelv Tok Pisin |
|
| Beszélik | Pápua Új-Guinea |
| Terület | Óceánia, Ázsia |
| Beszélők száma | 5-6 millió, 1 millió anyanyelvi beszélő fő |
| Nyelvcsalád | Pidzsin nyelvek Angol alapú pidzsin nyelvek Óceániai |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Pápua Új-Guinea |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | nincs |
| ISO 639-2 | tpi |
A tok piszin Pápua Új-Guineában beszélt angol alapú pidzsin nyelv. A nyelv Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve és szerte az országban ismerik.
A nyelv elnevezése az angol talk (tok) "beszélni" és az angol pidgin (pisin) "pidzsin nyelv" jelentésű szavak összetételéből áll, de ebben az esetben a tok "beszédet", "nyelvet" is jelent.
Beszélőinek száma 5 és 6 millió közé van téve, közülük 1-2 millióra teszik azok számát, akiknek első nyelve a tok piszin, beleértve azokat a gyerekeket is, akiknek a szüleik elsősorban tok piszin nyelven beszélnek velük. Körülbelül egy millió lehet azok száma, akiknek a tok piszin az anyanyelvük.
A tok piszint az angol szakirodalomban gyakran új-guineai pidzsinnek, vagy akadémiai körökben melanéziai pidzsin-angolnak vagy újmelanéziainak is nevezik.
Tartalomjegyzék |
Hivatalos státusza [szerkesztés]
Az angol és a hiri motu mellett a tok piszin Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve. A parlament munkanyelveként funkcionál elsősorban a hivatalos életben. Bár a legtöbb országgyűlési dokumentum angolul van, de a publikus iratok gyakran részben vagy egészben tok piszin nyelven is elérhetők. Amíg az angol az oktatás nyelve, néhány általános iskola első három évfolyamán a tok piszinül történik az oktatás.
Hangrendszer [szerkesztés]
A tok piszinben 16 mássalhangzó és 5 magánhangzó található.
| Ajakhang | Koronális | Palatális | Veláris | Glottális | |
|---|---|---|---|---|---|
| Zárhang | p b | t d | k g | ||
| Réshang | v | s | h | ||
| Orrhang | m | n | ŋ | ||
| Laterális | l | ||||
| Közelítő hang | w | j | |||
| Pergő hang | r |
| Első | Középső | Hátsó | |
|---|---|---|---|
| Zárt | i | u | |
| Közepes | e | o | |
| Nyílt | a | ||
Nyelvtan [szerkesztés]
Ige [szerkesztés]
Az igéknek egy végződése lehet: -im, ha tranzitivitást akarunk kifejezni (luk ’lát’, lukim ’néz’). Néhány ige, mint például a kaikai ’eszik’ enélkül is lehet tárgyas ige. Az idő kifejezésére partikulákat használnak, mint például bai (jövő idő), bin (múlt idő - az angol been szóból). A névszói igenév képzésekor a stap szót használják, például kaikai stap ’evés’.
Névszó [szerkesztés]
A névszók nem fejeznek ki nemet, számot.
Melléknév [szerkesztés]
A legtöbb melléknevet a -pela (ang. fellow) szuffixummal fejezik ki. Kivétel például a liklik ’kis, kicsi’.
Névmás [szerkesztés]
A névmások személyt, számot és „belefoglalást” is kifejeznek.
| Egyes szám | Kettes szám | Hármas szám | Többes szám | |
|---|---|---|---|---|
| 1. nem bennefoglalt | mi (én) |
mitupela (ő és én) |
mitripela (mindkettőjük és én) |
mipela (mindegyikük és én) |
| 1. bennefoglalt | - | yumitupela (te és én) |
yumitripela (mindkettőtök és én) |
yumipela vagy yumi (mindegyikőtök és én) |
| 2. | yu (ti) |
yutupela (ti ketten) |
yutripela (ti hárman) |
yupela (ti négyen vagy többen) |
| 3. | em (ő) |
tupela (ők ketten) |
tripela (ők hárman) |
ol (ők négyen vagy többen) |
