Ugrás a tartalomhoz

Járabánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Járabánya (Băișoara)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségJárabánya
Rangközségközpont
Irányítószám407065
SIRUTA-kód55927
Népesség
Népesség809 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 (2011)[1]
Népsűrűség7,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1200-1500 m
Terület111,4 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″46.575556°N 23.467500°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″46.575556°N 23.467500°E
SablonWikidataSegítség

Járabánya, más néven Kisbánya (románul Băișoara, németül Kleingrub) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól délnyugatra 50 km, Tordától nyugati irányban szintén 50 km távolságra, 1200-1500 méter magasan a Gyalui-havasok keleti lábánál a Jára patak völgyében fekszik. A község közigazgatási területén található Bányahavas (Muntele Băișorii), más néven Kisbányahavas vagy Kisbánya, amely a megye kedvelt üdülőhelye, sícentruma. A sajtóban és a köznyelvben a Kisbánya név gyakran csak a sípályára és környékére vonatkozik. A síszezon decembertől márciusig tart, a sípálya 1,2 km hosszú.

Története

[szerkesztés]

A községtől nyugatra található Ércpatak völgyében római kori aranybányász település nyomait tárták fel. (A leletek a nagyenyedi múzeumban találhatók.)[2] A község első említése 1426-ból származik.

1764-ben Hadik András, Erdély főhadiparancsnoka és a Gubernium vezetője szakértőkkel végeztetett vizsgálat után újranyittatta a bányát.[3]

1945 után Diamandi repülőszázados a környékbeli hegyek között szervezett fegyveres ellenállást a kommunista hatalom ellen. Csoportját 1949. szeptember 12-13-án számolták fel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA' Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1] Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Erdély története, szerk. Köpeczi Béla et al., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963-05-4203-X [2]
  4. Asztalos Lajos: Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. Kapu, 1996/9.[]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]