Jerikó
| Jerikó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Palesztina |
| Kormányzóság | Jerikó |
| Alapítás éve | i. e. 10. évezred |
| Körzethívószám | 02 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 220 fő (2016) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | -250 m |
| Terület | 45 km² |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 31° 51′ 22″, k. h. 35° 27′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 51′ 22″, k. h. 35° 27′ 47″ | |
| Jerikó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jerikó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jerikó (arabul أريحا [Aríhá], héberül יְרִיחוֹ [Yeriho] (ⓘ), latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.
Népesség
Népességének változása
| Lakosok száma | 20 416 | 22 006 | 23 220 |
| 2006 | 2014 | 2016 |
Története
Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10. évezred). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos kereskedelmi gócpont volt. A Holt-tengerről való só és bitumen (szurok) cserélhetett itt gazdát türkizért, a porceláncsiga kagylójáért és obszidiánért (ebből a vulkáni üvegből szerszám készült). A város lakói meggazdagodtak és fallal vették körül városukat, védelmül a szomszédok és a vadállatok ellen. Napjainkban is látható a nyugati oldalon az 5,75 m magas kőfal, a világ legkorábbi ilyen építménye. A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen ekkor közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) leghíresebb leletei azok az emberi koponyák voltak, amelyeken fehér agyagból rekonstruálták az arcvonásokat. A koponyák talán az ősök kultuszát jelzik. A városi civilizáció a korai bronzkorban alakult ki. I. e. 2300 körül új betelepülők, az amurrú törzsek érkeztek a területre.
Az izraelita Jerikó
Jerikó i. e. 1500 körül elpusztult. Ezt a bibliai hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. Józsué könyve (5,6) írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a (város) kőfala leomlott.”
A Bibliában a királyok első könyve 16. fejezetében említik, hogy a Kr. e. 9. században Acháb uralkodása idején a bétheli Hiél építette újjá Jerikót.
Próféta "fiak" (tanítványok) voltak Jerikó vidékén Illéssel és Elizeus prófétával együtt. Illés elragadtatása a közelben történt a Jordán folyónál. A város története a babiloni fogság kezdetéig tartott.
A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt - mely balzsamfái (Commiphora) nagy bevételt jelentettek - Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig Heródesnek adta el.
Jézus korában
A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban és székhelye volt egy vámbiztosnak is.
Jézus után
A várost a zsidó felkelés után a rómaiak lerombolták Kr. u. 70-ben. Hadrianus császár idejében azonban újjáépült.
Nagy Konstantin idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely, püspöke részt vett a niceai zsinaton is 325-ben.
A bizánci korban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.
A középkori keresztesek egy újabb települést a mai város helyén építettek fel, de a latin királyság pusztulásával sorsa újra megpecsételődött. Ezután a 19. századig szinte lakatlan volt a terület. Egy szegényes arab település csak a jordániai vezetés idején indult fejlődésnek. A 20. század közepén a zsidók elől menekülő arabok megsokszorozták a lakosainak számát, majd a legtöbb arab 1967-ben továbbmenekült.
A mai város
Izrael 1967-ben, az ún. hatnapos háborúban Jerikót is elfoglalta, majd ez volt az első város, melyet az 1994-ben, Oslóban kötött egyezmény alapján átadott a Palesztin Hatóságnak. Így Jerikó 2005. március 16-án került újra palesztin ellenőrzés alá a 2005. februárjában, Sarm es-Sejkben megkötött egyezmény - amely lezárta a második intifádát – szerint is. Az izraeli hadsereg azonban továbbra is fenntart ellenőrző pontokat a stratégiailag fontos útkereszteződésekben.
Jerikóban található az a börtön, ahol egy izraeli-palesztin egyezmény alapján 2002 óta Ahmad Saadat, a Palesztin Felszabadítási Népfront vezetője ül, akit az izraeli kormány Rechavam Ze'evi turisztikai miniszter megöléséért tett felelőssé. Az egyezmény betartását brit és amerikai megfigyelők felügyelték, akik azonban 2006. március 14-én eltávoztak. Röviddel ezután az izraeli hadsereg megostromolta a börtönt, ennek következtében megújultak a palesztin tiltakozó megmozdulások és a nyugati államok polgáraival szembeni túlkapások.
Régészeti feltárások
|
Képek a régészeti feltárásról           |
Az első ásatásokat Charles Warren végezte 1868-ban. Ernst Sellin és Carl Watzinger ásta ki Tell es-Szultánt 1907 és 1909 között, Túlul Abu el-Alajikot 1911-ben. 1930 és 1936 között John Garstang vezetett ásatásokat, majd 1952 és 1958 között Kathleen Kenyon végzett nagyszabású feltárást modern technikával.
Hellenisztikus, illetve római kori története a Abu el-Alajikon nevű lelőhelyen követhető nyomon, ahol Hasmoneus és Nagy Heródes kori paloták, fürdők és kertek kerültek elő.
Gazdaság
A város lakosainak száma napjainkban kb. 25.000 fő. Környékén banán-, narancs-, citrom-, grépfrút-, gránátalma-, datolya- és zöldségtermesztés folyik. Turisztikai központ.
Turizmus
Turistaorientált város, a Palesztin Hatóság komoly lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy Jerikó biztonságos hely maradjon. A városban állandó turisztikai rendőrség van jelen, és sokan beszélnek angolul.
|
Képek  _(5365276382).jpg)       |
Nevezetességei:
- Tell es-Szultán (az Elisá-forrás melletti 21 m magas domb mélyén 23 – egymás fölé épült – település maradványait tárták fel),
- Tulul Abu el-'Alajik, a hasmoneusok és Heródes téli palotájának romjai
- Hisám-palota (8. sz.) maradványai.
- A megkísértés hegye (Mountain of Temptation) egy görög ortodox kolostorral (Deir el-Qarantal Monastery)
A hagyomány alapján ezen hegy egyik barlangjában tartózkodott Jézus hosszú böjtjének ideje alatt és utána a hegy tetején kísértette meg a Sátán.[1] Jézus böjtjének barlangját már a 4. században kápolnává alakították át. Szent Khariton remeteséget (laurát) építtetett itt, amelyben néhány szent élt. 1895-ben görög szerzetesek építettek kolostort itt.[2]
A környéken:
- Jézus megkeresztelkedésének helye a Jordán folyónál (Qasr al Yahoud / Jesus' Baptismal site)
- Szt. György (ortodox) kolostor (St. George's Monastery) a Qelt-vádi mentén
- Nabi Musa , Mózes feltételezett sírja
- Monastery of Gerasimus of the Jordan (görög ortodox kolostor)
- A kumráni barlangok, ahol a Holt-tengeri tekercseket megtalálták és Kumrán ókori, esszénusok lakta romterülete (archeológiai terület).
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 20,6 | 24,4 | 29,5 | 34,4 | 37,0 | 38,6 | 38,0 | 35,8 | 32,7 | 28,0 | 21,4 | 30,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,4 | 6,0 | 9,6 | 13,6 | 18,2 | 20,2 | 21,9 | 21,1 | 20,5 | 17,6 | 16,6 | 11,6 | 15,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 59 | 44 | 20 | 4 | 1 | 0 | 0 | 1 | 2 | 3 | 5 | 65 | 204 |
| Forrás: [Arab Meteorology Book] | |||||||||||||
Panorámák
Jegyzetek
Források
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 273. o. ISBN 963-9257-02-8
- Usborne képes világtörténelem. Az ókori Kelet. Park Könyvkiadó 1994.
- Biblia. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 2004.
- Gyürki László: A Biblia földjén, 1989
