Holland labdarúgó-válogatott

Hollandia
Holland labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Oranje (Narancssárgák)
Szövetség neve	Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond
Konföderáció	UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány	Frank de Boer
Csapatkapitány	Virgil van Dijk
Legtöbb válogatottság	Wesley Sneijder (134)
Legtöbb válogatott gól	Robin van Persie (50)
Stadion	Amsterdam ArenA, De Kuip, Philips Stadion
FIFA-kód	NED
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 15. +/- Legmagasabb FIFA-rang 1 (2011. augusztus–szeptember) Legalacsonyabb FIFA-rang 32 (2017. május) Élő-rang 14 Legmagasabb Élő-rang 1 (1920. október, 1978. június, 1988. június–1990. június, 1992. június 18., 2003. június–szeptember, 2008. június, 2010. július, 2014. június) Legalacsonyabb Élő-rang 57 (1954. október)
Első hivatalos mérkőzés
1905. április 30., Antwerpen, Belgium Belgium 1 – 4 Hollandia
Legnagyobb győzelem
2011. szeptember 2., Eindhoven, Hollandia Hollandia 11 – 0 San Marino
Legnagyobb vereség
1907. december 21., Darlington, Anglia Anglia (amatőr) 12 – 2 Hollandia
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 10 (Először: 1934) Legjobb eredmény Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 8 (Először: 1976) Legjobb eredmény Aranyérmes (1988)
Az infobox utoljára frissítve: 2021. április 7.

Szerzett érmek

Férfi labdarúgás bronz 1908 London Csapat bronz 1912 Stockholm Csapat bronz 1920 Antwerpen Csapat Világbajnokság ezüst Németország, 1974 ezüst Argentína, 1978 ezüst Dél-Afrika, 2010 bronz Brazília, 2014 Európa-bajnokság bronz Jugoszlávia, 1976 arany Németország, 1988 bronz Svédország, 1992 bronz Hollandia Belgium, 2000 bronz Portugália, 2004

A holland labdarúgó-válogatott Hollandia nemzeti csapata, amelyet a Holland Királyi Labdarúgó-szövetség (Hollandul: Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond) irányít.

Eddig három alkalommal (1974, 1978, 2010) játszottak világbajnoki döntőt, de mindháromszor vesztesen hagyták el a pályát. A válogatott eddigi egyetlen tornagyőzelme az 1988-as Európa-bajnokságon született Marco van Basten és Ruud Gullit vezérletével. A döntőben a Szovjetuniót győzték le 2–0-ra.

A holland válogatott 1907 óta viseli hazai mérkőzésein a holland királyi család hivatalos színének számító narancssárga mezt, innen ered becenevük az "Oranje" is.

2011 augusztusában vezették a FIFA-világranglistát, úgy, hogy soha nem voltak még világbajnokok. Ez korábban csak a magyar és spanyol válogatottnak sikerült, azóta pedig már a belgáknak is.

A válogatott története

A kezdetek

A holland válogatott első hivatalos mérkőzésén pályára lépő játékosok.

Az ország Nagy-Britanniához való közelsége miatt korán elkötelezte magát a labdarúgás mellett, és az 1900-as évek elején a kontinens legjobb amatőr csapatai közé tartozott. A válogatott első mérkőzésére 1905. április 30-án került sor Antwerpenben, Belgium ellen. Részt vettek az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon, de mindkét alkalommal már az első kör után kiestek. Ezután egy igen hosszú ideig tartó időszak következett az amatőr rendszerben, melynek alkalmazása miatt lemaradtak a fejlődésben. 1957-ben bevezették a professzionalizmust, létrehozták a nemzeti bajnokságot.

1970-es évek

Hollandia labdarúgása a világ elitjéhez az 1970-es években zárkózott fel, amikor is az úgynevezett "Totális Focinak" (Totaalvoetbal) köszönhetően érték el sikereiket, mind válogatott-mind klubszinten. A kiválóan képzett játékosok lehetővé tették, hogy a posztok tetszés szerint átrendezhetővé váltak. Ennek a játékrendszernek az úttörői az Ajax és a Feyenoord csapatai a válogatott élén pedig Rinus Michels voltak. A korszak legnagyobb és legismertebb holland játékosa pedig kétséget kizáróan az Ajax csapatkapitánya Johan Cruijff volt.

Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság döntője előtt a hollandok kezdőcsapata.

Az 1974-es világbajnokságon a csoportkörön túljutva a második fordulóban Argentínát és Brazíliát is maguk mögé utasítva történetük során először bejutottak a világbajnokság döntőjébe. Ott azonban kikaptak a házigazda Nyugat-Német válogatottól, annak ellenére, hogy már egész korán a 2. percben megszerezték a vezetést Johan Neeskens révén, aki tizenegyesből talált be. Ezt Paul Breitner egyenlítette ki szintén büntetőből, majd Gerd Müller biztosította be a győzelmet a németek számára. Cruyffék a vesztes döntő ellenére új oldalakat írtak a labdarúgás történetében.

Ezek után csalódást jelentett az 1976-os Európa-bajnokságon való szereplés, ahol az elődöntőben kiestek. A későbbi győztes Csehszlovákia jelentette a végállomást.

Az 1978-as világbajnokságon ismét bejutottak a torna döntőjébe. A Peru elleni döntetlennek és a Skóciától elszenvedett vereségnek köszönhetően csak a 2. helyen jutottak tovább a csoportból. A következő csoportkörben viszont már Olaszországot és az NSZK-t maguk mögött hagyva jutottak a fináléba. A házigazda argentinokat Mario Kempes juttatta vezetéshez. Ezt még Dick Nanninga kiegyenlítette, de a hosszabbításban a házigazdák kétszer is betaláltak. Az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság volt az utolsó tornája a totális focit megteremtő generációnak, viszont itt már a csoportkör után kiestek.

1982–86

Az 1982-es világbajnokságról és az 1984-es Európa-bajnokságról egyaránt lemaradtak. Utóbbin a selejtezőkben azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végeztek a spanyolokkal, de a több rúgott gólnak köszönhetően a spanyolok jutottak tovább. Az 1986-os vb-hez nagyon közel voltak. A pótselejtezőben Belgiummal találkoztak, ahol az első mérkőzésen 1–0-s vereséget szenvedtek Brüsszelben, a rotterdami visszavágón pedig már 2–0-ra is vezettek, de a vége előtt nem sokkal a belgák betaláltak. A 2–2-es összesítés a belgáknak kedvezett az idegenben szerzett gól miatt, ezért ők jutottak ki a világbajnokságra.

1988: Európa-bajnoki cím

Rinus Michels

Az Európa-bajnoki trófea Amszterdamban.

Az 1988-as Európa-bajnokságra Rinus Michels visszatért a válogatott élére. Miután az első mérkőzésen 1–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól egy sikeres menetelésbe kezdtek. Angliát -van Basten mesterhármasával- 3–1-re, Írországot pedig 1–0-ra győzték le. Az összes holland szurkoló álma akkor vált valóra, amikor az elődöntőben az NSZK gárdájával kerültek össze és lehetőségük nyílt visszavágni a 14 évvel korábbi vesztes vb-döntőért. A nyugat-németek ezúttal is házigazdaként léptek pályára, így nem túlzás azt állítani, hogy ez a mérkőzés volt ténylegesen az 1974-es világbajnokság döntőjének a visszavágója. A hollandok pedig éltek a lehetőséggel és elégtételt vettek. Akárcsak 74-ben ismét két tizenegyest ítélt a játékvezető. Előbbit Lothar Matthäus, utóbbit Ronald Koeman értékesítette. van Basten a 89. percben a németalföldiek javára fordította a találkozót és döntőbe juttatta csapatát. A fináléban azzal a Szovjetunióval találkoztak, aki ellen a nyitómérkőzésüket játszották. Ruud Gullit és van Basten góljával 2–0-ra győztek a narancsmezesek és ezzel a válogatott történetének első rangos tornagyőzelmét aratták.

Az 1990-es világbajnokság nem sikerült valami túl fényesre a hollandok számára. A csoportkört három döntetlennel zárták, a nyolcaddöntőben ismételten az ősi rivális NSZK várt rájuk. Ezúttal is 2–1 lett a végeredmény, de most a németek javára, akik mint később kiderült világbajnokok lettek. A mérkőzés emlékezetes maradt egy nem túl szép és nem futballpályára való jelenettől: ami arról szólt, hogy Frank Rijkaard és Rudi Völler leköpték egymást.

Az 1992-es kontinensviadalon címvédőként szerepelt Hollandia, de a későbbi győztes Dánia ellen az elődöntőben tizenegyesekkel kiestek. Minden játékos értékesítette a büntetőjét, kivéve van Basten, akinek a lövését Peter Schmeichel hárította. Ezen a tornán robbant be a köztudatba Dennis Bergkamp neve és ez volt Marco van Basten utolsó nagy tornája, ami után nem sokkal megsérült és 1995-ben 30 évesen befejezte játékos pályafutását.

Az 1994-es világbajnokságon a negyeddöntőig jutottak, ahol 3–2-es vereséget szenvedtek Brazília ellen.

1996–2004

Hollandia-Skócia mérkőzés az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságon.

Az 1996-os Eb-n a Skócia elleni 0–0-s döntetlent egy 2–0-s győzelem követte Svájc legjobbjai ellen. Az utolsó csoportmérkőzéseken 62 perc elteltével Skócia 1–0-ra vezetett Svájc ellen, Hollandia pedig 4–0-s vesztésre állt a házigazda angolok ellen. Ez azért volt fontos, mert ha minden így marad akkor a narancsosok csak a csoport harmadik helyén végeznek a gólkülönbségnek köszönhetően. Azonban nem maradt így, mivel Dennis Bergkamp passzát követően Patrick Kluivert betalált és továbbjuttatta csapatát. A legjobb nyolc között a franciákkal találkoztak és 0–0-s rendes játékidőt és a hosszabbítást követően büntetőpárbajban alul maradtak.

1998-ban Franciaország adott otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. Hollandia erős kerettel érkezett a tornára, a végső győzelemre is esélyesnek tartották őket. Tagja volt a keretnek Marc Overmars, Phillip Cocu, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Frank de Boer, Ronald de Boer, Dennis Bergkamp, Patrick Kluivert és még sok kiváló játékos. A csoportkört követően, ahol Mexikóval 2–2-t Belgiummal 0–0-t játszottak, Dél-Korea ellen pedig sima 5–0-s győzelmet arattak, a nyolcaddöntőben Jugoszláviát fektették két vállra. A negyeddöntőben Argentína várt rájuk. A találkozón két piros lap is villant. Előbbit Arthur Numan, utóbbit Ariel Ortega kapta. A 89. percben Bergkamp káprázatos gólt szerzett. Egy 60 méteres keresztlabdát tanári módon vett át és Roberto Ayala-t kicselezve külsővel az argentin kapuba lőtt. Az elődöntőben Brazíliától kaptak ki büntetőpárbajban 4–2 arányban. Maradt számukra a bronzmérkőzés, ahol a torna meglepetés csapatával Horvátországgal találkoztak. A bronzcsatát végül 2–1-re a horvátok nyerték. A világbajnokság után Guus Hiddinket a korábbi kiváló középpályás Frank Rijkaard váltotta a szövetségi kapitány posztján.

A 2000-es Európa-bajnokságot Hollandia társrendezőként Belgiummal rendezte. A csoportkört 3 győzelemmel zárták és a negyeddöntőben is magabiztosan gázolták el az ekkorra szétesett jugoszlávokat. A mérkőzés végeredménye 6–1 volt a hollandok javára, melyen Patrick Kluivert mesterhármast ért el. A legjobb négy között Olaszország jelentette a végállomást. Pontosabban egy személyben Francesco Toldo, aki két tizenegyest is hárított, majd a 0–0-s eredményt követően a büntetőpárbajban is brillírozott. Hollandiának tehát nem sikerült hazai földön megnyerni az Európa-bajnokságot, amitől nem kevésbé voltak csalódottak az ország futball fanatikusai. Frank Rijkaard-ot számos kritika érte a sajtó részéről, amiért a hollandok több alkalommal is eldönthették volna a találkozót. A nagy nyomás következtében lemondott és helyét Louis van Gaal vette át. Azonban van Gaal sem tudott csodát csinálni, mivel a 2002-es távol keleti világbajnokságra nem tudta kijuttatni csapatát. Portugália és Írország mögött mindössze a harmadik helyen végzett a selejtezőcsoportban Hollandia. A gyenge eredmények következtében van Gaalnak távoznia kellett és az a Dick Advocaat került a helyére, aki már korábban irányította a nemzeti csapatot. Az EURO 2004-en egészen az elődöntőig vezette a válogatottat, ahol azonban vereséget szenvedtek a házigazda Portugáliától. Ez a torna volt egy generáció több tagjának is az utolsó. Többek között Frank de Boer, Ronald de Boer, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Marc Overmars, Jaap Stam és Patrick Kluivert vagy visszavonult vagy egészen a 2006-os világbajnokságig nem kapott meghívót a korábbi sikeres holland támadótól Marco van Bastentől, aki ekkor már szövetségi kapitányként tevékenykedett.

Hollandia a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon.

2006–2010

Az Oranje sikeren vette a selejtezőket és kijutott a 2006-os vb-re. A C csoportba kaptak besorolást. Legyőzték Szerbia és Montenegrót (1–0), Elefántcsontpartot (2–1), míg Argentínával döntetlent játszottak (0–0). Ugyanannyi pontjuk volt, mint az argentinoknak, de a dél-amerikaiaknak jobb volt a gólkülönbségük, ezért ők végeztek a négyes első helyén. A nyolcaddöntőben Portugáliát kapták ellenfélül és vereséget szenvedtek (0–1). A mérkőzésen 16 sárga és 4 piros lapot osztott ki az orosz Valentyin Ivanov játékvezető. Ez mindmáig a világbajnokságok történetének e tekintetben leggazdagabb meccse. A sajtó egyszerűen csak "Nürnbergi ütközetnek" keresztelte el az eseményt. A nem túl acélos teljesítmény és számos kritika ellenére van Basten maradhatott a szövetségi kapitány pozíciójában. A bizalmat meghálálta és a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőinek akadályait sikerrel vette csapatával. A hollandok a kontinensviadal halálcsoportjába kerültek Franciaország, Olaszország és Románia társaságában. A tornát egy sima győzelemmel kezdték a világbajnok Olaszország ellen (3–0). Ez volt Hollandia első győzelme az olaszok ellen 1978 óta. A következő mérkőzésen Franciaország se bizonyult kellemetlen ellenfélnek, mivel a mérkőzés vége 4–1-es holland sikerrel zárult. Az utolsó csoportmeccsen, úgy mond kötelező jellegű volt a románok legyőzése, amit megtettek Robbenék (2–0). A csoportkört tehát százszázalékosan befejező Hollandia magabiztosan jutott a legjobb nyolc közé, ahol azonban egy korábbi ismerős Guus Hiddink várta őket. a holland szakember ekkor az Orosz válogatottat irányította és honfitársait legyőzve 3–1-gyel továbbjuttatta a szbornajat. A narancsosak egyetlen gólját Ruud van Nistelrooy szerezte a 86. percben.

Hollandia-Dánia mérkőzés a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon.

A holland válogatott a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit pontveszteség nélkül zárta és Európából elsőként jutott ki a világbajnokságra. A világbajnoki csoportok sorsolásánál, amit Fokvárosban rendeztek 2009. december 4-én, Hollandia az E csoportba kapott besorolást Dánia, Japán és Kamerun mellett. Június 14-én kezdték a tornát. Az ellenfél Dánia volt és ha nem is könnyedén, de 2–0-ra győztek. A következő összecsapásukon a japánokat verték Wesley Sneijder góljával 1–0-ra és az utolsó találkozó sem jelentett akadályt Kamerun ellen. (2–1). A nyolcaddöntőben Szlovákiát kapták ellenfélül és Arjen Robben illetve Wesley Sneijder góljaival 2–1 arányban megnyerték a párharcot. A legjobb 8 között a torna végső győzelmére is esélyes Brazíliát kapták. A dél-amerikaiak az első félidő után 1–0-ra vezettek, de a hollandok a második játékrészben hősiesen játszva megfordították a mérkőzés állását a maguk javára és legyőzték Brazíliát. Az elődöntőben Uruguayon át vezette az út a fináléba, a vége 3–2 a tulipánosok javára, így 1978 után először ismét világbajnoki döntőben találták magukat. Korábban már két alkalommal is vesztesen hagyták el a döntőt, így lehetőség nyílt arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket. Azonban ez ismét elmaradt, mivel Spanyolország a hosszabbításban szerzett góllal 1–0-ra győzött.

2010-2012

Hollandia a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének E csoportjába kapott helyet. A csoport sorsolását 2010. február 7-én tartották Lengyelország fővárosában, Varsóban. A hollandok Svédország, Magyarország, Finnország, Moldova és San Marino ellen játszottak és elsőként jutottak tovább 27 ponttal a második Svédország előtt. Az Oranje mérlege a 10 meccsből 9 győzelem és 1 vereség volt.

Az Európa-bajnokságon a holland csapatot a B csoportba sorsolták Dániával, Portugáliával, Németországgal. A sorsolás után ezt a csoportot illették a "halálcsoport" kifejezéssel. Az Eb-n Dánia ellen játszották első meccsüket. A játékosok rengeteg helyzetet puskáztak el a mérkőzésen (közel 30 kapura lövés), de a dánok Krohn-Dehli góljával a 24. percben vezetést szereztek és ezt a találkozó végéig meg is tartották. A második mérkőzésen az ellenfél Németország volt, a németek a 24. percben megszerezte a vezetést Gomez góljával. A hollandoknak nem jött ki a lépés és Gomez a 38. percben ismét betalált. A félidő után Marwijk csapata tartotta a tempót és a 78. percben Robin van Persie góljával megszerezte Hollandia az Eb-n az első gólját és 2-1-re változtatta az eredményt. A játék végén volt még néhány helyzet mindkét oldalról, de az eredmény nem változott. Az utolsó mérkőzés előtt a játékosok úgy mentek fel a pályára, hogy csak akkor jutnak tovább a csoportból, ha Portugália ellen minimum 2 góllal nyernek és a németek nyernek a dánok ellen. A mérkőzés elején letámadták a portugálokat és a 11. percben már Rafael van der Vaart góljával 1–0 arányban vezettek. A gól után leült a narancsosok játéka és a portugálok játéka lényegesen feljavult, olyannyira, hogy Cristiano Ronaldo egyenlített a 28. percben. A portugálok Ronaldo révén a 74. percben újabb gólt szereztek, így a hollandok kikaptak 2–1-re, és három vereséggel estek ki az Eb-ről.

2014-es világbajnokság

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Andorra, Észtország, Magyarország, Románia és Törökország mellett a D csoportba kerültek a sorsolás után. A csoportot nagy előnnyel, 9 ponttal a 2. helyezett Románia előtt, összesen 28 egységgel nyerték meg, csupán Észtország ellen csúszott be egy 2-2-es döntetlen idegenben, a többi mérkőzéseiket pedig megnyerték. A selejtezőket a második kapitányi korszakát kezdő Louis van Gaallal kezdte meg az Oranje.

A világbajnokságon a B csoportba kerültek Ausztrália, Chile és a címvédő Spanyolország válogatottjaival együtt. Az első mérkőzést pont a címvédők ellen játszották (emiatt is nevezték ezt a mérkőzést a 2010-es világbajnokság "visszavágójának" is). A mérkőzésen Spanyolország Xabi Alonso büntetőjével még vezettek 1-0-ra a 27. percben, azonban a félidő hosszabbításában van Persie közel 16 méteres fejesgóljával 1-1-es mérkőzésállással mentek szünetre a csapatok, a második félidőben pedig Robben duplájával, van Persie újabb, illetve de Vrij góljával alaposan visszavágtak a 4 évvel korábbi vereségért a hollandok. Második mérkőzésüket az ausztrálok ellen játszották, ahol viszont nagyon megizzadtak a győzelemért, mert bár Robben góljával vezettek 1-0-ra, de az ellenfél Cahill és Jedinak góljaival fordított. Az Oranje végül van Persie, illetve Depay góljaival megnyerte 3-2 arányban a mérkőzést. Mindeközben a spanyolok vereséget szenvedtek a chileiek ellen, így az utolsó mérkőzésen a dél-amerikai válogatott ellen már úgy léptek pályára, hogy csak a csoportelsőségért kellett küzdeniük, a továbbjutásuk már biztos volt. Végül 2-0-ra meg is nyerték a mérkőzést, így hibátlan mérleggel lettek csoportelsők.

A nyolcaddöntőben a csapat Mexikó válogatottját kapta meg, amely a második helyen végzett az A csoportban a házigazda Brazília mögött. A mérkőzést az Oranje uralta, ennek ellenére a második félidő elején Giovanni Dos Santos megszerezte a vezetést az észak-amerikai országnak. Ezt követően fokozódott a hollandok nyomása, de Ochoa, a mexikóiak kapusa meccsben tartotta csapatát. A 88. percben megtört a jég, Sneijder bombagóljával ugyanis egyenlített Hollandia. A rendes játékidőben pedig megszerezték a győzelmet is, miután a 90+4. percben Huntelaar értékesítette a megítélt büntetőt. A negyeddöntőben az addig erőn felül teljesítő és a futballtársadalom szimpátiáját kivívó Costa Ricával kerültek össze. A mérkőzésen nem született gól sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban, így büntetőpárbaj döntött, ahol van Persie, Robben, Sneijder valamint Kuyt nem hibáztak, a Costa Rica-iaktól azonban Ruiz és Umana büntetőjét védte a 120. percben becserélt Tim Krul, így végül az Oranje jutott az elődöntőbe 4-3-as összesítéssel. Ott egy dél-amerikai válogatottal, Argentínával játszott a csapat. A negyeddöntőhöz hasonlóan ez a mérkőzés is 0-0-val ért véget 120 perc után, azonban a büntetőpárbajban a hollandok kétszer is hibáztak, az argentinok ellenben egyszer sem, így végül csak a bronzéremért játszhattak a Németország ellen súlyos vereséget szenvedő Brazíliával. Azon a mérkőzésen az Oranje már a 17. percben 2-0-ra vezetett van Persie büntetőjével, valamint Blind góljával. A brazilok becsülettel támadtak a szépítésért, akár egy esetleges egyenlítésért, de a becsületgól sem sikerült nekik, Wijnaldum pedig a második félidő hosszabbításában eldöntötte a mérkőzést, így Hollandia bronzéremmel fejezte be a világbajnokságot. Louis van Gall ennek ellenére nem hosszabbította meg szerződését (amelyet már tudni lehetett a világbajnokság előtt is), és elhagyta a válogatottat.

2016-os Európa-bajnoki selejtezők

A 2016-os Európa-bajnoki selejtezőknél a friss bronzérmes Hollandia az A csoporba került Csehország, Izland, Kazahsztán, Lettország, valamint Törökországgal együtt. A szövetségi kapitányi posztra Guus Hiddink került. Első mérkőzésükön Csehországgal játszottak Prágában, és kisebb meglepetésre 2-1-es vereséget szenvedtek a hosszabbításban. Ezt követően hazai pályán javíthattak Kazahsztán ellen, bár ez se sikerült annyira könnyen, ugyanis a vendégek a 17. percben megszerezték a vezetést, amelyet a 62. percig meg is tartottak; a hazaiak végül 3-1-re megnyerték a mérkőzést Huntellar, Afellay és van Persie góljaival. Ezt követően azonban kikaptak idegenben 2-0-ra Izlandtól, a végeredmény már az első félidőben kialakult. A negyedik mérkőzésükön azonban súlyos vereséget mértek Lettország legjobbjai ellen hazai pályán, az eredmény 6-0 lett. A folytatás azonban nem sikerült jól, mert ismét hazai pályán 1-1-es döntetlent sikerült kiszenvedniük Törökország ellen: Yilmaz 37. percben szerzett góljára csak a második félidő hosszabbításában tudott válaszolni Huntelaar góljával az Oranje. Lettország ellen azonban sikeresen nyertek idegenben is 2-0 arányban. Viszont ez volt Guus Hiddink utolsó mérkőzése szövetségi kapitányként, aki távozott a kispadról. A helyére Danny Blind került. Az új kapitány első mérkőzésén otthon fogadták Izlandot, ahol meglepetésre kikaptak 1-0-ra. A következő mérkőzésen azzal a tudattal léptek már pályára a hollandok Törökország ellen idegenben, hogy egy esetleges vereséggel még a pótselejtezőt érő 3. helyről is lecsúszhatnak. Ennek ellenére a hazai csapat a 26. percben már 2-0 arányban vezetett, a meccset végül 3-0-ra nyerte meg Törökország. A selejtezősorozat végéhez közeledve a hollandok már csak a szerencsében bízhattak, mert bár idegenben megverték Kazahsztánt 2-1 arányban, de ugyanakkor Törökország megverte idegenben Csehországot, így az utolsó fordulóban csak abban az esetben jutott volna tovább a válogatott, ha otthon megverik a cseheket, míg a tét nélkül pályára lépő izlandiak megverik idegenben a törököket. Egyik feltétel sem teljesült: a hollandok 3-2-es vereséget szenvedtek a csehektől (akik 3-0-ra is vezettek a 70. percig), míg a törökök az utolsó pillanatban gyűrték le Izlandot. Hollandia így a világbajnoki bronzérem után az Európa-bajnoki selejtezőcsoportjában csak a 4. helyet tudta megszerezni, így hosszú idő után nem jutott ki világeseményre.

Nemzetközi eredmények

Világbajnokság

• Ezüstérmes: 3 alkalommal (1974, 1978, 2010)
• Bronzérmes: 1 alkalommal (2014)
• 4. helyezett: 1 alkalommal (1998)

Európa-bajnokság

• Győztes: 1 alkalommal (1988)
• Bronzérmes: 4 alkalommal (1976, 1992, 2000, 2004)

Olimpiai játékok

• Bronzérmes: 3 alkalommal (1908, 1912, 1920)

Nemzetek Ligája

• Ezüstérmes: 1 alkalommal (2019)

Világbajnoki-, Európa-bajnoki-, Olimpiai- és Nemzetek Ligája szereplés

Világbajnoki szereplés VILÁGBAJNOKSÁG Év Eredmény Helyezés M GY D V Rg Kg 1930 Nem indult 1934 1. forduló 9. 1 0 0 1 2 3 1938 1. forduló 14. 1 0 0 1 0 3 1950 Nem indult 1954 1958 Nem jutott be 1962 1966 1970 1974 Ezüstérmes 2. 7 5 1 1 15 3 1978 Ezüstérmes 2. 7 3 2 2 15 10 1982 Nem jutott be 1986 1990 Nyolcaddöntő 15. 4 0 3 1 3 4 1994 Negyeddöntő 7. 5 3 0 2 8 6 1998 Elődöntő 4. 7 3 3* 1 13 7 2002 Nem jutott be 2006 Nyolcaddöntő 11. 4 2 1 1 3 2 2010 Ezüstérmes 2. 7 6 0 1 12 6 2014 Bronzérmes 3. 7 5 2 0 15 4 2018 Nem jutott be 2022 Összesen Döntő 10/21 50 27 12 11 86 48

Európa-bajnoki szereplés EURÓPA BAJNOKSÁG Év Eredmény Helyezés M GY D V Rg Kg 1960 Nem indult 1964 Nem jutott be 1968 1972 1976 Bronzérmes 3. 2 1 0 1 4 5 1980 Csoportkör 5. 3 1 1 1 4 4 1984 Nem jutott be 1988 Európa-Bajnok 1. 5 4 0 1 8 3 1992 Elődöntő 3. 4 2 2 0 6 3 1996 Negyeddöntő - 4 1 2* 1 3 4 2000 Elődöntő 3. 5 4 1* 0 13 3 2004 Elődöntő 3. 5 1 2* 2 7 6 2008 Negyeddöntő 6. 4 3 0 1 10 4 2012 Csoportkör 15. 3 0 0 3 2 5 2016 Nem jutott be 2020 kijutott Összesen Európa-Bajnok 9/15 35 17 8 10 57 37

Olimpiai szereplés OLIMPIA Év Eredmény M GY D V Rg Kg 1908 Bronzérmes 2 1 0 1 2 4 1912 Bronzérmes 4 3 0 1 17 8 1920 Bronzérmes 4 2 0 2 9 10 1924 4. hely 5 2 1 2 11 7 1928 Első forduló 1 0 0 1 0 2 1948 Első forduló 2 1 0 1 6 5 1952 Selejtezőkör 1 0 0 1 1 5 2008 Negyeddöntő 4 1 2 1 4 4 2012 Nem jutott be 2016 Nem jutott be Összesen 8/31 23 10 3 10 50 45 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon Nemzetek Ligája szereplés NEMZETEK LIGÁJA Év Eredmény M GY D V Rg Kg 2018-19 Ezüstérmes 6 3 1 2 11 6 Összesen 1/1 6 3 1 2 11 6

Mezek a válogatott története során

Holland szurkolók a tradicionális narancsszínű mezekben a 2006-os világbajnokságon a Gottlieb-Daimler-Stadionban, Stuttgartban.

A holland labdarúgó-válogatott híres arról, hogy az első számú mezük narancs színű. Ennek történelmi háttere van. Egykor a jelenleg használatos nemzeti lobogón a piros színű sáv helyett, az Orániai Vilmos által használt narancssárga volt a hivatalos nemzeti szín. A váltómez általában fehér, de készítették már fekete és kék színekből is.

1997 óta a Nike a hivatalos mezszponzor és támogató is egyben, mely egyelőre 2018-ig látja el a hollandokat sportszerekkel.

Hazai mezek

1934	1934-es vb	1974	1974 (alt.)	1978-1980	1978 (alt.)	1988	1988 (alt.)
1990	1994	1998	2000	2002	2002 (alt.)	2004	2004 (alt.)
2006	2006	2008	2008 (alt.)	2010	2010 (alt.)	2012	2014	2016

Idegenbeli mezek

1990	1994	1994	1996	2000	2002	2004
2006	2008	2010	2010 (alt.)	2012	2013	2014	2016

A válogatott jelenlegi vezetői

2020. szeptember 5.

Poszt	Név
Megbízott szövetségi kapitány	Dwight Lodeweges
Segédedzők	Ruud van Nistelrooy
Kapusedző	Patrick Lodewijks
Erőnléti edző	Jan Kluitenberg
	Martin Cruijff
Csapat menedzser	Fernando Arrabal
Orvosok	Edwin Goedhart
	Rien Heijboer
Masszőr	Rob Koster
Gyógytornász(ok)	Ricardo de Sanders
	Gert-Jan Goudswaard
	Luc van Agt
Elemző(k)	Cees Lok
	Gert Aandewiel
	Dennis Demmers

Játékosok

Jelenlegi keret

A holland válogatott kerete a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire.

2021. március 30-i Gibraltár elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám	Poszt	Név	Születési dátum (kor)	Válogatottság	Gólok	Klub
Kapusok
1	kapus	Jasper Cillessen	1989. április 22. (35 éves)	60	-	Valencia CF
13	kapus	Maarten Stekelenburg	1982. szeptember 22. (41 éves)	58	-	AFC Ajax
23	kapus	Tim Krul	1988. április 3. (36 éves)	14	-	Norwich City FC
Védők
2	hátvéd	Joël Veltman	1992. január 15. (32 éves)	27	2	Brighton & Hove Albion FC
3	hátvéd	Matthijs de Ligt	1999. augusztus 12. (24 éves)	26	2	Juventus FC
4	hátvéd	Nathan Aké	1995. február 18. (29 éves)	19	2	Manchester City FC
5	hátvéd	Owen Wijndal	1999. november 28. (24 éves)	7	-	AZ Alkmaar
6	hátvéd	Stefan de Vrij	1992. február 5. (32 éves)	43	3	FC Internazionale
12	hátvéd	Patrick van Aanholt	1990. augusztus 29. (33 éves)	13	-	Crystal Palace FC
17	hátvéd	Daley Blind	1990. március 9. (34 éves)	77	2	AFC Ajax
22	hátvéd	Denzel Dumfries	1996. április 18. (28 éves)	17	-	PSV Eindhoven
26	hátvéd	Jurrien Timber	2001. június 17. (22 éves)	-	-	AFC Ajax
Középpályások
8	középpályás	Georginio Wijnaldum	1990. november 11. (33 éves)	73	22	Liverpool FC
14	középpályás	Ryan Gravenberch	2002. május 16. (21 éves)	3	-	AFC Ajax
15	középpályás	Marten de Roon	1991. március 29. (33 éves)	21	-	Atalanta BC
16	középpályás	Davy Klaassen	1993. február 21. (31 éves)	22	5	AFC Ajax
20	középpályás	Donny van de Beek	1997. április 18. (27 éves)	19	3	Manchester United FC
21	középpályás	Frenkie de Jong	1997. május 12. (26 éves)	25	1	FC Barcelona
24	középpályás	Teun Koopmeiners	1998. február 28. (26 éves)	1	-	AZ Alkmaar
Támadók
7	csatár	Steven Berghuis	1991. december 19. (32 éves)	24	2	Feyenoord
9	csatár	Wout Weghorst	1992. augusztus 7. (31 éves)	4	-	VfL Wolfsburg
10	csatár	Memphis Depay	1994. február 13. (30 éves)	62	23	Olympique Lyonnais
11	csatár	Quincy Promes	1992. január 4. (32 éves)	47	7	FK Szpartak Moszkva
18	csatár	Donyell Malen	1999. január 19. (25 éves)	8	2	PSV Eindhoven
19	csatár	Luuk de Jong	1990. augusztus 27. (33 éves)	35	8	Sevilla FC
25	csatár	Cody Gakpo	1999. május 7. (24 éves)	-	-	PSV Eindhoven
Bő keret tagjai
-	kapus	Marco Bizot	1991. március 10. (33 éves)	1	-	AZ Alkmaar
-	kapus	Joël Drommel	1996. november 16. (27 éves)	-	-	FC Twente
-	hátvéd	Virgil van Dijk	1991. július 8. (32 éves)	38	4	Liverpool FC
-	hátvéd	Kenny Tete	1995. október 9. (28 éves)	14	-	Fulham FC
-	hátvéd	Sven Botman	2000. január 12. (24 éves)	-	-	Lille OSC
-	hátvéd	Jeremiah St. Juste	1996. október 19. (27 éves)	-	-	1. FSV Mainz 05
-	hátvéd	Perr Schuurs	1999. november 26. (24 éves)	-	-	AFC Ajax
-	hátvéd	Hans Hateboer	1994. január 9. (30 éves)	11	-	Atalanta BC
-	középpályás	Leroy Fer	1990. január 5. (34 éves)	11	1	Feyenoord
-	középpályás	Kevin Strootman	1990. február 13. (34 éves)	46	3	Genoa CFC (kölcsönben)
-	középpályás	Mohamed Ihattaren	2002. február 12. (22 éves)	-	-	PSV Eindhoven
-	csatár	Steven Bergwijn	1997. október 8. (26 éves)	12	1	Tottenham Hotspur FC
-	csatár	Ryan Babel	1986. december 19. (37 éves)	69	10	Galatasaray SK
-	csatár	Calvin Stengs	1998. december 18. (25 éves)	7	-	AZ Alkmaar

Az utolsó 2 évben lejátszott mérkőzések

Íme az Oranje utolsó két évben - 2018-ban és 2019-ben - lejátszott összes mérkőzése.

   Holland-győzelem

   Döntetlen

   Holland-vereség

   Barátságos mérkőzés

2018

Típus	Mérkőzés	Végeredmény	Dátum	Helyszín	Holland gólok szerzői	Szövetségi kapitány
Barátságos	Hollandia - Anglia	0ː1 (0ː0)	március 23.	Amszterdam	-	Ronald Koeman
Barátságos	Portugália - Hollandia	0ː3 (0ː3)	március 26.	Genf	Memphis Depay, Ryan Babel és Virgil van Dijk
Barátságos	Szlovákia - Hollandia	1ː1 (1ː0)	május 31.	Trnava	Quincy Promes
Barátságos	Olaszország - Hollandia	1ː1 (0ː0)	június 4.	Torino	Nathan Aké
Barátságos	Hollandia - Peru	2ː1 (0ː1)	szeptember 6.	Amszterdam	Memphis Depay (2x)
Nemzetek Ligája (A)	Franciaország - Hollandia	2ː1 (1ː0)	szeptember 9.	Saint-Denis	Ryan Babel
Nemzetek Ligája (A)	Hollandia - Németország	3ː0 (1ː0)	október 13.	Amszterdam	Virgil van Dijk, Memphis Depay, Georginio Wijnaldum
Barátságos	Belgium - Hollandia	1ː1 (1ː1)	október 16.	Brüsszel	Arnaut Groeneveld
Nemzetek Ligája (A)	Hollandia - Franciaország	2ː0 (1ː0)	november 16.	Rotterdam	Georginio Wijnaldum, Memphis Depay
Nemzetek Ligája (A)	Németország - Hollandia	2ː2 (2ː0)	november 19.	Gelsenkirchen	Quincy Promes, Virgil van Dijk

2019

Típus	Mérkőzés	Végeredmény	Dátum	Helyszín	Holland gólok szerzői	Szövetségi kapitány
EB-selejtező	Hollandia - Fehéroroszország	4ː0 (2ː0)	március 21.	Rotterdam	Memphis Depay (2x), Georginio Wijnaldum, Virgil van Dijk	Ronald Koeman
EB-selejtező	Hollandia - Németország	2ː3 (0ː2)	március 24.	Amszterdam	Matthijs de Ligt, Memphis Depay
Nemz.Ligája - elődöntő	Hollandia - Anglia	3ː1 (h.u.) (0ː1)	június 6.	Guimarães	Matthijs de Ligt, Kyle Walker (öngól), Quincy Promes
Nemz.Ligája - döntő	Hollandia - Portugália	0ː1 (0ː0)	június 9.	Porto	-
EB-selejtező	Németország - Hollandia	2ː4 (1ː0)	szeptember 6.	Hamburg	Frenkie de Jong, Jonathan Tah (öngól), Donyell Malen, Georginio Wijnaldum
EB-selejtező	Észtország - Hollandia	0ː4 (0ː1)	szeptember 9.	Tallinn	Ryan Babel (2x), Memphis Depay, Georginio Wijnaldum
EB-selejtező	Hollandia - Észak-Írország	3ː1 (0ː0)	október 10.	Rotterdam	Memphis Depay (2x), Luuk de Jong
EB-selejtező	Fehéroroszország - Hollandia	1ː2 (0ː2)	október 13.	Minszk	Georginio Wijnaldum (2x)
EB-selejtező	Észak-Írország - Hollandia		november 16.	???
EB-selejtező	Hollandia - Észtország		november 19.	???

Válogatottsági rekordok

Az adatok 2021. április 7. állapotoknak felelnek meg.

• A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

#	Játékos	Időszak	Mérkőzések száma	Gólok
1.	Wesley Sneijder	2003 – 2017	134	30
2.	Edwin van der Sar	1995 – 2008	130	0
3.	Frank de Boer	1990 – 2004	112	13
4.	Rafael van der Vaart	2001 – 2013	109	25
5.	Giovanni van Bronckhorst	1996 – 2010	106	6
6.	Dirk Kuijt	2004 – 2014	104	24
7.	Robin van Persie	2005 – 2017	102	50
8.	Phillip Cocu	1996 – 2006	101	10
9.	Arjen Robben	2003–0000	96	37
10.	Clarence Seedorf	1994 – 2008	88	11

Legtöbb gólt szerző játékosok

#	Játékos	Időszak	Gólok	Mérkőzések száma	Átlag
1.	Robin van Persie	2005 – 2017	50	102	0,49
2.	Klaas-Jan Huntelaar	2006 –0000	42	76	0,55
3.	Patrick Kluivert	1994 – 2004	40	79	0,51
4.	Arjen Robben	2003 –0000	37	96	0,39
	Dennis Bergkamp	1990 – 2000		79	0,47
6.	Faas Wilkes	1946 – 1961	35	38	0,92
	Ruud van Nistelrooy	1998 – 2008	35	70	0,50
8.	Abe Lenstra	1940 – 1959	33	47	0,70
	Johan Cruijff	1966 – 1977	33	48	0.69
10.	Wesley Sneijder	2003 – 2017	30	134	0,22

Néhány ismert játékos

• Beb Bakhuys
• Leen Vente
• Marco van Basten
• Dennis Bergkamp
• Jan van Beveren
• Frank de Boer
• Ronald de Boer
• Johan Cruijff
• Ruud Gullit
• Arie Haan
• Willem van Hanegem
• Sonny Silooy
• Jan Jongbloed
• Hugo Hovenkamp
• Jan Boskamp
• Ulrich van Gobbel
• John de Wolf
• René van der Gijp
• Wim Jansen
• Wim Jonk
• Piet Keizer
• Piet Wildschut
• Adri van Tiggelen
• Hans van Breukelen
• René van de Kerkhof
• Willy van de Kerkhof
• Patrick Kluivert
• Ronald Koeman
• Ruud Krol
• Willy van der Kuijlen
• Abe Lenstra
• Ruud van Nistelrooy
• Peter van Vossen
• Wim Kieft
• Wesley Sneijder
• Roy Makaay
• Arnold Mühren
• Johan Neeskens
• Arthur Numan
• Marc Overmars
• Rob Rensenbrink
• Johnny Rep
• Frank Rijkaard
• Edwin van der Sar
• Clarence Seedorf
• Jaap Stam
• Wim Suurbier
• Dick Nanninga
• Piet Schrijvers
• Rob Witschge
• Richard Witschge
• Stan Valckx
• Danny Blind
• Gerald Vanenburg
• Faas Wilkes
• Aron Winter
• Jan Wouters
• John van 't Schip
• Bennie Wijnstekers
• Ronald Spelbos
• Kees Kist
• Michel van de Korput
• Simon Tahamata
• Tschen La Ling
• Huub Stevens
• Kees van Kooten
• Stanley Menzo
• Joop Hiele
• Bryan Roy
• John Bosman
• Arjen Robben
• John Metgod
• Ernie Brandts
• Rafael van der Vaart
• Dirk Kuijt
• Robin van Persie
• Klaas-Jan Huntelaar
• Edgar Davids

Szövetségi kapitányok

Cees van Hasselt 1905–1908 Edgar Chadwick 1908–1913 Jimmy Hogan 1910 Tom Bradshaw 1913 Billy Hunter 1914 Jack Reynolds 1919 Fred Warburton 1919–1923 Jim Waites 1921 Bob Glendenning 1923 Billy Townley 1924 J.E. Bollington 1924 Bob Glendenning 1925–1940 Karel Kaufman 1946

Jesse Carver 1947–1948 Tom Sneddon 1948 Karel Kaufman 1949 Jaap van der Leck 1949–1954 Karel Kaufman 1954–1955 Friedrich Donenfeld 1955 Max Merkel 1955–1956 Heinrich Müller 1956 Friedrich Donenfeld 1956–1957 George Hardwick 1957 Schwartz Elek 1957–1964 Denis Neville 1964–1966 Georg Keßler 1966–1970

František Fadrhonc 1970–1974 Rinus Michels 1974 George Knobel 1974–1976 Jan Zwartkruis 1976–1977 Ernst Happel 1977–1978 Jan Zwartkruis 1978–1981 Kees Rijvers 1981–1984 Rinus Michels 1984–1985 Leo Beenhakker 1985–1986 Rinus Michels 1986–1988 Thijs Libregts 1988–1990 Leo Beenhakker 1990 Rinus Michels 1990–1992

Dick Advocaat 1992–1995 Guus Hiddink 1995–1998 Frank Rijkaard 1998–2000 Louis van Gaal 2000–2002 Dick Advocaat 2002–2004 Marco van Basten 2004–2008 Bert van Marwijk 2008–2012 Louis van Gaal 2012–2014 Guus Hiddink 2014–2015 Danny Blind 2015–2017 Dick Advocaat 2017 Ronald Koeman 2018–2020 Dwight Lodeweges 2020 Frank de Boer 2020–

Lásd még

• Holland U21-es labdarúgó-válogatott
• Holland női labdarúgó-válogatott
• Holland labdarúgó-szövetség

További információk

• Hivatalos honlap (hollandul)
• Az Oranje statisztikái.
• Statisztikák az RSSSF honlapján
• Szövetségi kapitányok sorrendben az RSSSF honlapján
• A holland válogatott történelme
• A holland válogatott nemzetközi mérkőzéseinek listája.
• Hollandia az UEFA honlapján.
• Hollandia a FIFA honlapján.

Kapcsolódó szócikkek

• A holland labdarúgó-válogatott profi mérkőzései