Gizella magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lálálá9999 (vitalap | szerkesztései) 2020. május 7., 23:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó  változtatást (Dorina xn), visszaállítva KMBot szerkesztésére)
Liudolf Gizella
Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási paláston
Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási paláston
RagadványneveBajor, Magyarországi
Magyar fejedelemasszony
Uralkodási ideje
997 – 1001. január 1.
ElődjeSarolt
Utódjanem volt
Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1001. január 1. – 1038. augusztus 15.
Elődjenem volt
UtódjaSchweinfurti Judit
Életrajzi adatok
UralkodóházLiudolf-ház
Született984 (?)
Bad Abbach
Elhunyt1065. május 7.
Passau
(81 évesen)
NyughelyeNiedernburg-kolostor, Passau
ÉdesapjaII. Henrik bajor herceg
ÉdesanyjaGizella bajor hercegné
Testvére(i)
HázastársaI. István magyar király
GyermekeiOttó, Imre
Sablon • Wikidata • Segítség

Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemasszony és az első magyar királyné. Férje mellett a katolikus egyház támogatója, templomok, várak építtetője. Nevéhez fűződik a magyar koronázási palást elkészítése is. 1911-ben avatták boldoggá.[1]

Élete

II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella(wd) (Izabella) hercegné lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a magyarországi melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Vajk felesége, Magyarország fejedelemasszonya, később első keresztény királynéja.

995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban[2] az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.

Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, adományokat juttatott el templomoknak, támogatta az egyházat.

Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázótemplommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen található István király, Imre herceg és a királyné egyetlen hiteles portréja, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.

Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templomig.

A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg érte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Halála

Mivel Sámuel király halála után az özvegy királyné helyzete megrendült, 1044-ben menekülni kényszerült az országból. Passauban telepedett le, belépett a helyi apácakolostorba, melynek később rendfőnök-asszonyaként tevékenykedett, egészen 1065-ben bekövetkező haláláig. A királynét a kolostorban temették el. Sírja később népszerű zarándokhellyé vált, imádságai során használt keresztjét és csontját később Münchenben ereklyeként őrizték.

Sírja ma is búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére. Régóta boldogként tisztelték, hivatalosan azonban csak 1911-ben, X. Piusz pápa avatta boldoggá.[1]

Galéria


Jegyzetek

  1. ↑ a b Rubicon Történelmi Magazin - Gizella magyar királyné halála
  2. ↑ Pierre Riché: II. Szilveszter, az ezredik év pápája. Fordította Somorjai Gabi. Bp.: Balassi Kiadó, 1999. p.248.

Források

Commons:Category:Giselle of Bavaria
A Wikimédia Commons tartalmaz Gizella magyar királyné témájú médiaállományokat.
  • Képes krónika (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
  • Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967)
  • Szántó Konrád: Boldog Gizella első magyar királyné élete. (Ecclesia, Budapest, 1988)
  • Boldog Gizella királyné. Szerk.: Csiszár Miklósné. (Veszprémi Szeminárium Alapítvány, Veszprém, 1996)
  • Óbuda évszázadai (Better Kiadó, Budapest, 2005)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Előző
Sarolt fejedelemasszony 		Magyarország uralkodónéja
997–1038 		Következő
Schweinfurti Judit királyné
Gizella magyar királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Henrik német király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Henrik bajor herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Ringelheimi Matilda
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Civakodó Henrik bajor herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10. I. Gonosz Arnulf bajor herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Judit bajor hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Liudolf Gizella
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Rudolf felső-burgund király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Békés Konrád burgund király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
13. Berta sváb hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Welfi Gizella burgundiai hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gizella_magyar_királyné&oldid=22606212”