Baldóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 01:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Baldóc
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
PolgármesterVladimír Chovanec
Irányítószám053 04 (pošta Spišské Podhradie)
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség172 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület2,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 31″, k. h. 20° 42′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 31″, k. h. 20° 42′ 49″
Baldóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baldóc (szlovákul: Baldovce németül: Eckersdorf, Baldowitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Lőcsétől 10 km-re délkeletre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 20° 42′ 52″

Története

A falut a 13. században a német jog alapján alapították, egykori birtokosának a 13. század végén élt Bald ispánnak a nevét viseli. 1272-ben "Villa Henrici et Echardi" néven említik először, a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1274-ben "villa Heydenrici", 1344-ben "Baldfalva", 1438-ban "Baldfalwa" alakban szerepel az írott forrásokban. 1314-ben Henrik későbbi szepesi bíró és testvére Eckhard vásárolták meg. Később a szepesi vár uradalmához tartozott. A 18. században üveggyárat alapítottak a területén. 1787-ben Csáky György birtoka 11 házzal és 124 lakossal. 1828-ban 22 házában 174 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, seprűkészítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BALDOTZ. Baldovetz. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Várallyátol fél, Lötsétöl pedig más fél mértföldnyire. Nevezetsíti e’ helységet jó saványú vize, melly kivált a’ Kút főnél kedves ízű, tsípős, és tagokat erőssítő; de nem igen állandó erejében, ha meszsze vitetik. Határja ugyan sovány, és tavas, negyed része réttyének vizes, és sovány fűvet terem; de ezt az Uraság jó legelővel helyre hozza, a’ ki fát is ád; mivel szántó földgyeinek három része közép termékenységűnél jobb, ’s piatzozása is közel van, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Baldócz, tót falu, Szepes vármegyében, Szepesváraljához nyugotra 1/4 mfdnyire: 174 kath. lak. Savanyuvize a legjobbak közé tartozik a megyében, s a fürdőhöz elegendő épületek vannak. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 159, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 216 szlovák lakosa volt.

2011-ben 179 lakosából 177 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A falu ásványvízforrásairól és gyógyfürdőjéről nevezetes.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1761-ben épült barokk stílusban. 1798-ban bővítették.

Források

További információk