„Montenegró” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tt:Монтенегро |
|||
131. sor: | 131. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
[[Fájl:Montenegro territory expanded (1830-1944).png|bélyegkép|jobbra|250px|Montenegró területi változásai a 18. századtól kezdve]] |
|||
A [[Szláv népek|szláv]] törzsek a helyi [[romanizáció|romanizált]] [[illírek|illír]] lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget [[Duklja]] néven a [[10. század]]ban, amit [[1077]]-ben [[VII. Gergely pápa]] független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a [[Bizánci Császárság]] elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű [[provincia|provinciát]]. |
A [[Szláv népek|szláv]] törzsek a helyi [[romanizáció|romanizált]] [[illírek|illír]] lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget [[Duklja]] néven a [[10. század]]ban, amit [[1077]]-ben [[VII. Gergely pápa]] független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a [[Bizánci Császárság]] elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű [[provincia|provinciát]]. |
||
A lap 2010. július 21., 00:22-kori változata
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.
A Crna Gora elnevezés „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. A legtöbb nem-szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: „Kara Dag”. Ugyanakkor a „gora” szó a délszláv nyelvekben „erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni.
Földrajz
Néhány általános földrajzi adat:
- A határok hossza: 614 km,
- Horvátország felé: 14 km,
- Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
- Szerbia felé: 203 km,
- Albánia felé: 172 km.
- Tengerpart hossza: 293,5 km,
- a strandok hossza: 73 km,
- a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
- a legmagasabb hegycsúcs: Bobotov kuk (Durmitor hegység) 2522 m,
- a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
- a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
- a legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Domborzat
Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Központi masszívuma a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2523 m) csúccsal.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Niksići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Vízrajz
A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.
Éghajlat
Éghajlati zónák:
- Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana-folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a közép hőmérséklet júliusban 25,4 °C - 27,6 °C körül alakul. A nyarak hosszúak, szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26 - 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad október közepéig.
- Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana-folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári közép hőmérsékletek 5 °C körül van, a legkevesebb -10 °C. Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
- A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 – -30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
Nemzeti parkjai
Négy nemzeti park található az országban:
- Skadarsko jezero Nemzeti Park
- Lovćen Nemzeti Park
- Biogradska Gora Nemzeti Park
- Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)
A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
Természeti világörökségei
Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Történelem
A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát.
A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Raška) részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica körüli kb. 200 km2-nyi terület tartozott.
Montenegrót 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.
A II. világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.
Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.
2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el. Montenegró ezzel a világ 194. államává vált.
Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát és Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását. Szerbia ekkor nem tett semmit Montenegró függetlenségének megakadályozására, tudomásul vette az államszövetség megszűnését.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Montenegró elnökei:
- Momir Bulatović (1990-1998)
- Milo Đukanović (1998-2002)
- Filip Vujanović (2002-…)
Montenegró miniszterelnökei:
- Milo Đukanović (1991-1997)
- Filip Vujanović (1998-2002)
- Milo Đukanović (2002-2006)
- Željko Šturanović (2006-2008)
- Milo Đukanović (2008-…)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Közigazgatási felosztás
Montenegró 21 községre (opština), és két községi jogú városra van felosztva:
Politikai pártok
- Szocialista Demokrata Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
- Szocialista Néppárt (SNP – Socijalistička narodna partija)
- Néppárt (NS – Narodna stranka)
- Szerb Néppárt (SNS – Srpska narodna stranka)
Szimbólumok
A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Montenegró legjelentősebb nemzetisége a montenegrói: 267.229 fő, az ország lakosságának mintegy 43%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (198.414 fő, 32%), és bosnyák (48.184 fő, 7,77%) kisebbség. A fennmaradó 18%-ot főként albánok és cigányok alkotják.
A montenegrói emberek 70%-a ortodox vallású, 25% muszlim, 4,2% római katolikus, 1%-a ateista.
A lakosság 60%-a a szerb, 21,5%-a a montenegrói, 7,4%-a az albán és 4%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. 2003-ban 620.145 fő volt a lakosa, 2007 júliusában (becslés) 684.736 fő volt a lakossága.
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
Gazdasági ágazatok
Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.
Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.
Közlekedés
Közúti forgalom
A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai fõútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac- Podgorica- Kolašin- Bijelo Polje- Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje - Nikšić - Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi - Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Légi közlekedés
Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgorica(á)tól 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszeinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Tengeri közlekedés
Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következõ vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).
Montenegróban több kikötő van: Bar, Budva, Kotor és Zelenika.
Vasúti közlekedés
A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
Kultúra és művészet
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic és a Petrovic dinasztiáknak.
A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A XV. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyv nyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a XVIII. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661 – 1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a XIX. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságáért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy - szinte mágikus - hatással van a poétika. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos (1813 – 1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és haza szeretet jelenik meg.[3]
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
A világörökség része Kotor és környékének természeti és kulturtörténeti értékei.
Művészetek
Hagyományok
Gasztronómia
A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.[4]
Ételek
A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "Pljeskavica" hasonló mint a "čevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal.
- Ražnjiča: Rablóhús
- Vješalica: Roston sült szűzpecsenye
- Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
- A hal ételek közül népszerű a bordettó, halleves.
- Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
- A burek: A déli népek, a Balkán nemzeti eledelének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós - túró vagy darált hús, de árulnak sonkás -sajtos, sajtos - gombás, pizzás , meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán.
Sport
Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, ha csak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk. Montenegró eddigi legnagyobb sikerét Malagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólós csapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot. Montenegrónak a pekingi olimpia az első olimpiája mióta független lett.
Ünnepek
A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.
Állami ünnepek:
- január 1. – Újév
- május 1. – A munka nemzetközi ünnepnapja
- július 13. – Montenegró Köztársaság állami ünnepe
Külső hivatkozások
- Montenegró hivatalos weboldala
- Montenegró kormányának hivatalos weboldala
- Montenegró Parlamentjének hivatalos weboldala
- Montenegró elnökének hivatalos weboldala
- Montenegró alkotmánya (szerbül)
- A montenegrói királyi ház
- Montenegróról angolul
- Montenegró történelme
- Hivatalos turisztikai weboldal
- Montenegró kerékpárral
- Montenegró térképe
- himnusz letöltés (zip)
- Montenegró látnivalók
- Montenegró fényképekben
Források
- Sebestyén Árpád: Montenegró. medicina Budapest, 2005.
- Montenegró Információs Portál