Vita:Montenegró

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Zsboldi (vita), értékelés dátuma: 2012. július 9.

„Tegnap esti nem hivatalos részeredmények szerint Montenegró elszakad a Szerbiával alkotott államközösségtől, mivel a választók több mint 55 százaléka a függetlenségre szavazott.” [1]

--- Függetlenség dátumára forrás: [2] Villy 2006. június 3., 23:18 (CEST)

Idegennyelvű szöveg

A Növény- és állatvilág menüpontban mit keres egy idegen nyelvű szöveg?--Dani 2007. június 26., 22:07 (CEST)

Remek kérdés, és lehet, hogy néhány kolléga érti, de mi sajnos nem. Mivel a magyar Wikipédiában csak magyar szövegű cikkek lehetnek, ki vele onnan. De akinek kell, íme:

Biljni svet u Crnoj Gori je predstavljen sa preko 3000 biljnih vrsti i podvrsti. Preko 200 vrsti se mogu naći samo na Balkanu (endemiti), a 22 vrste samo u Crnoj Gori. U primorju su uglavnom zastupljeni žbunovi i zakržljalo drveće (makija) sa vrlo malo vrsti jednogodišnjih i višegodišnjih zeljastih biljki, a u kontinentalnom dijelu su velike šume i planinski pašnjaci. Samo u Biogradskoj gori,koja je tipičan predstavnik ostataka evropskih prašuma,raste preko 80 vrsti drveća. Zeljaste biljke su zastupljene raznim vrstama cvetnica i travama tipičnim za planinske pašnjake na severu i vrstama koje podnose duge sušne periode na primorju (kaktusi i druge vrste sa bodljikama umesto ili uz liske). Mnoge od njih su lekovite (žalfija,lincura,timijan...) Drvne vrste : Na primorju rastu primorski bor,primorski hrast,nešto jasena, od voćaka masline i agrumi kao i druge mediteranske vrste. U brdima iznad Risna raste samonikli oleander, koji je na svim drugim lokacijama kultivisan. U kontinentalnom dijelu rastu hrastove,bukove i grabove šume u kojima se mjestimićno pojavljuju ostale drvne vrste (javor, lipa, breza, kun ).U dolinama rijeka su vrbe,jovei topole, a u planinama četinari (bor,jela,smrča...)Takođe se u kontinentalnom dijelu mogu naći skoro sve vrste srednjeevropskog voća (jabuka, šljiva, kruška, orah...). Crnogorske šume su takođe bogate i raznim vrstama šumskog voća i bobica (dren,oskoruša,lešnik,maginje...). Skadarsko jezero je poseban eko - sistem sa raznim vrstama trske,barskih trava, lokvanja i algi. Rijetke vrste : Alpski runolist, planinski različak i dvije nove vrste ljubičice (jedna nosi ime kralja Nikole). Životinjski svet u Crnoj Gori predstavlja skoro sve vrste faune tipične za Balkansko poluostrvo. Krupna divljač : Jeleni, srne, divlje svinje, medvedi i divokoze. Sitna divljač : Zec, jazavac, puh, veverica, jež, tekunica... Predatori : Vuk, lisica, ris, kuna zlatica, lasica i vidra. Zmije : Poskok i šarka (otrovnice) i bjelouške. Tu su još i razne vrste guštera,daždevnjaka,žaba,kornjača i drugih gmizavaca i vodozemaca. Ptice : Razne vrste ptica pjevačica, grabljivice (orao krstaš, suri orao,jastreb, kobac, sove...). U Crnoj Gori živi tri četvrtine vrsta evropske ornito faune, a Skadarsko jezero je najveći rezervat ptica u Evropi. Ribe : Crnogorske rijeke su zbog svoje čiste vode bogate velikim ribljim fondom, uglavnom brzorečnih riba šaranske vrste,pastrmke,mladice i drugih brzorečnih riba,mada se nerijetko u doba mrijesta pojave i jegulje. Skadarsko jezero takođe obiluje ribom a najtipičnij predstavnici su krap i ukljeva. Rijetke vrste : Gušter iz Bukumirske pećine, ris,suri orao... --Cserlajos ^{(vita) (szerkesztések)} 2007. július 4., 16:22 (CEST)

Sziasztok! Ezt nem így kell csinálni. Én elrejtettem és majd a haveroknak szólok és majd ők lefordítják, vagy én is lefordítom, de most nincs időm. Szerintem felesleges, hogy ide ki van rakva a vitalapra. üdv Szajci 2007. július 6., 08:51 (CEST)

Hivatalos nyelv

Helló, látom, hogy itt gondot okoz az ország hivatalos nyelve. Én a következő beírást javaslom: "szerbhorvát nyelv montenegrói tájszólással" vagy "szerb nyelv montenegró tájszólással" - a többi wiki egyébként szerb nyelvet jelöl (jekavicával, ami egy tájszólás). Mi a véleményetek? --Dzsivan 2007. szeptember 13., 19:02 (CEST)

Montenegróban a nyelv tulajdonképpen szerb,de hangtani és nyelvtani külömbségek is vannak a montenegrói és szerb nyelv között,szóval szerintem inkább montenegrói a nyelv!Egy külön nemzetnek joga,hogy külön nyelve legyen!– Bence01993 ^vita 2008. május 19., 13:42 (CEST)

A legszebb meghatározás talán a régi lenne, a crnagorac. Ezer helyen, nyelvészektől elhangzott, hogy olyan nyelv nincs, hogy szerbhorvát. Esetleg a szerb-horvát meghatározás még ráhúzható, erős erőlködéssel. Nálunk sem írják a palócra, hogy felső-magyarországi nyelv, és más tájszólásokat sem neveznek pl. somogy-országi nyelvnek vagy szegedi nyelvnek. A crnagorac legalább a területre is jellemző, közel van az alap szerb kiejtéshez is, és a régebbi hagyományos magyar megnevezés is egyértelmű. Miért az olasz nyelvű Monte Negro az alap? Miért nem a crnagorac Crna Gora? Vagy akkor már inkább nevezzük feketehegyi nyelvnek! 2016. VII. 1, 21:42 (CEST) D.A. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.99.127 (vitalap | szerkesztései)

Közigazgatási felosztás

Sziasztok! A felsorolásban a Kotor járás a horvátországi Kotor településsel (Kotoriba, Kottori (hun)) van összekapcsolva. Ami ebben a formában félrevezető. Egyrészt nem egyezik a jelzett montenegrói járással, másrészt a településsel sem. Próbáltam javítani de nem sikerült. Tegye meg légyszi valaki, aki tudja. – blackmamba ^vita 2008. augusztus 15., 16:23 (CEST)

Szerb is hivatalos, vagy nem?

A szerb is hivatalos nyelv az országban, vagy tévedek? [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. december 22., 17:22 (CET)

A népesség eloszlása

Elnézést, de az etnikai, vallási szakasznál két egymás alatt található bekezdésben egymásnak teljesen ellentmondó adatok szerepelnek. Egyik szerint legtöbben a szerbek, másik szerint a montenegróiak vannak a legtöbben. stb.

Miért lenne ellentmondás? Egyik a nemzetiségi, a másik az anyanyelvi megoszlást mutatja. --Peyerk ^vita 2011. július 11., 00:15 (CEST)

Azért van gond a nemzetiségi eloszlás térképénél. Olyan nemzetiség nincs, hogy muzulmán. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy vallásként pedig muszlim a helyes megnevezés. A muzulmán nemzetiség tehát egy komoly hiba. 2016. VII. 1, 21:30 (CEST) D.A. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.99.127 (vitalap | szerkesztései)