„Ilosvay Lajos” változatai közötti eltérés

	Ilosvay Lajos
Született	1851. október 31.; Dés
Elhunyt	1936. szeptember 30. (84 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	kémikus, ; egyetemi tanár, ; politikus
Tisztsége	államtitkár; rektor; magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1914. január 12.); magyarországi parlamenti képviselő (1914. január 30. – 1918. november 16.);
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosvay Lajos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. szeptember 9., 11:32-kori változata

Fájl:Dr. Ilosvay Lajos szobra a Műegyetemen.jpg

Szobra a Műegyetemen

Ilosvay Lajos (Dés, 1851. október 31. – Budapest, 1936. szeptember 30.) kémikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, országgyűlési képviselő és államtitkár. 1914-től 1936-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.

Életrajzírója, Szőkefalvy-Nagy Zoltán szerint:

„Lehet, hogy a magyar kémikusok közül volt, aki nagyobb világhírnevet szerzett magának, mint Ilosvay Lajos, nem volt azonban egyetlenegy sem, aki sokoldalúbb lett volna, s aki nagyobb, s főleg hosszabban tartó befolyást gyakorolt volna a kémiai ismeretek hazai terjedésére, a kutatások megszervezésére és a magyar vegyészet fejlődésére.”

Élete

Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát, majd bölcsészeti doktorátust, később középiskolai tanári oklevelet szerzett.

1875-76 között Lengyel Béla, 1876-80 között Than Károly mellett volt tanársegéd. Kiváló tudományos munkája miatt 1880-ban hosszabb külföldi tanulmányútra küldték, melynek során Heidelbergben Bunsen, Münchenben Baeyer, Párizsban pedig Berthelot mellett dolgozott. 1882-ben a József Műegyetem meghívta az általános kémiai tanszék élére, Nendtvich Károly utódjául. 1882-től az általános kémia helyettes, 1883-tól nyilvános rendes tanára. 1886-93-ig a kar dékánja, 1900-tól 1903-ig a Műegyetem rektora volt.

1917-ben nyugdíjba vonult, de megbízott vezetőként tovább vezette a tanszéket 1934-ig (tehát összesen 52 éven keresztül).

1891-től az MTA levelező, 1905-től rendes tagja, 1916–19 és 1925–28 között alelnöke, 1914-től haláláig a Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnöke volt. 1932-ben a Társulat tiszteletbeli tagjává választották és Szily-éremmel tüntették ki.

Jelentős szerepet játszott a kémiai oktatás fejlesztésében. 1910-től 1914-ig kormánypárti országgyűlési képviselő, 1914-17 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, 1927-től a felsőház tagja volt. Református vallású.

Tudományos munkássága

Kutatói tevékenysége főleg a szervetlen és az analitikai kémia terén volt jelentős. Kimutatta, hogy a levegőben a villámlás hatására nem ózon, hanem nitrogén-oxidok keletkeznek. Megállapította, hogy a vas katalizálja a nitrogén és az oxigén egyesülését. Több szerves gyök kimutatására is ajánlott új reagenseket. A salétromossav kimutatására szolgáló Griess-féle kémszer érzékenységét nagymértékben fokozva megalkotta a Griess–Ilosvay-reagenst. Behatóan foglalkozott vízkémiával, vízelemzéssel is.

Számos tudományos és ismeretterjesztő könyvet és cikket írt, köztük az első magyar nyelvű könyvet a szerves kémiáról. Szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). Számos elhunyt kortársáról írt megemlékezést, többek között Nendtvichről, Than Károlyról, Szily Kálmánról, Eötvös Lorándról és másokról.

A Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnökeként 1927-es nyitóbeszédben a kémiai és biológiai fegyverek szerepét elemezte. A beszéd szerkesztett változata ezután megjelent a Természettudományi Közlönyben. Ez adta az első lökést a magyar biológiai fegyverek kutatásának és fejlesztésének.

Fontosabb munkái

A chemia alapelvei (1888)
Levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása (1893)
Bevezetés a szerves chemiába (1905)

Források

150 éves a BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke, Magyar Kémikusok Lapja, 53. évfolyam, 8–9. szám, 1998.
Ilosvay Lajos életrajza a KFKI honlapján
A kémia tudományának kialakulása Magyarországon a 18–19. században és a 20. század elején. in: Magyarország a XX. században IV.: Tudomány – Műszaki és természettudományok. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 773. o.
Magyar Országgyűlési Almanachban - 1931-1936
Magyar Országgyűlési Almanachban - 1935-1940

Külső hivatkozások

Az interneten elérhető írásai

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 -ben nyugdíjba vonult, de megbízott vezetőként tovább vezette a tanszéket 1934-ig (tehát összesen 52 éven keresztül).
--től az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező,  1905-től rendes tagja, 1916–19 és 1925–28 között alelnöke, 1914-től haláláig a [[Magyar Királyi Természettudományi Társulat]] elnöke volt. 1932-ben a Társulat tiszteletbeli tagjává választották és [[Szily-érem]]mel tüntették ki.
+-től az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező,  1905-től rendes tagja, 1916–19 és 1925–28 között alelnöke, 1914-től haláláig a [[Magyar Királyi Természettudományi Társulat]] elnöke volt. 1932-ben a Társulat tiszteletbeli tagjává választották és [[Szily Kálmán|Szily-érem]]mel tüntették ki.
 Jelentős szerepet játszott a kémiai oktatás fejlesztésében. 1910-től 1914-ig kormánypárti országgyűlési képviselő, 1914-17 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, 1927-től a [[felsőház]] tagja volt. [[Református]] vallású.

Ilosvay Lajos

Született	1851. október 31. Dés
Elhunyt	1936. szeptember 30. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	kémikus, egyetemi tanár, politikus
Tisztsége	államtitkár rektor magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1914. január 12.) magyarországi parlamenti képviselő (1914. január 30. – 1918. november 16.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosvay Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)