Ugrás a tartalomhoz

Antall József (politikus, 1932–1993)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antall József
Antall József 1990-ben
Antall József 1990-ben
Született1932. április 8.
Pestújhely
Elhunyt1993. december 12. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFülepp Klára
GyermekeiGyörgy, Péter
SzüleiAntall József
Szücs Irén
Foglalkozásatanár, könyvtáros, muzeológus, politikus
Tisztségeminiszterelnök, országgyűlési képviselő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
KitüntetéseiMagyar Érdemrend nagykeresztje (1993)
Jelena királynő rendje
Osztrák Köztársaság Érdemjele
Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje
Halál okarák
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Magyar Demokrata Fórum 2. elnöke
Hivatali idő
1989. október 21. 1993. december 12.
ElődBíró Zoltán
UtódFür Lajos
A harmadik magyar köztársaság 1. miniszterelnöke
Hivatali idő
1990. május 23. 1993. december 12.
Köztársasági elnökSzűrös Mátyás (1990)
Göncz Árpád (1990–1993)
ElődNémeth Miklós
UtódBoross Péter
Politikai pályafutása
PártMagyar Demokrata Fórum
VálasztókerületBudapesti lista

A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ifjabb Antall József (Pestújhely, 1932. április 8.Budapest, 1993. december 12., születésekor: dörgicsei és kisjenei ifjabb Antall József Tihamér) magyar politikus, könyvtáros, orvostörténész, muzeológus, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke a rendszerváltás után 1990-től 1993-ig.

Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a szolgálatom hasznos.
– A pizsamás interjúból.

Családja

[szerkesztés]

Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKgP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a második világháború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.

Édesanyja Szücs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő, nyugdíjba vonulása előtt a népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1927–1935 között országgyűlési képviselő.

Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edit. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter.

Feleségétől, Fülepp Klárától (1934–2022), akivel 1952-ben a budapesti piarista kápolnában házasodtak össze, két gyereke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter.[1]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Az elemi iskolát Pestújhelyen végezte, ahol gyermekkorát töltötte, majd 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. 1948-ban a gimnáziumot államosították, így az ugyanott működő állami Ady Endre Gimnázium diákja lett, és ott érettségizett 1950-ben.[2]

Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karának 12 éven át volt hallgatója, 1950 és 1954 között nappali, majd kiegészítő szakon tanult. Történelem – magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Szakdolgozatát Eötvös József népiskolai politikájából, bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról valamint az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Néprajzi, antropológiai, jogi, közgazdasági és orientalisztikai tárgyakat is hallgatott.

Életút a miniszterelnökségig

[szerkesztés]

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalom leverését követően a szovjet és a kollaboráns magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene, ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1955 és 1957 között a budapesti Eötvös József Gimnáziumban magyar nyelvet tanított.[3] 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi eljárással, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.

Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig mb. főigazgatója, 1985-től főigazgatója volt az intézetnek (felettese, egyben segítője Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott. 1968 és 1990 között szerkesztője, illetve főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek. Kutatásai kapcsán számos alkalommal került kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.

Először 1974-ben kapott nyugati országokba való kiutazást lehetővé tevő, ún. kék útlevelet, ekkor előbb Svájcba hívták, majd az NSZK-ban tartott több egyetemen is előadást (Düsseldorf, Marburg, Köln, Bonn, München).

Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.

Miniszterelnöksége

[szerkesztés]
Az 1990-es önkormányzati választások előtt

Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.

Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként - lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.
   – Antall József beszéde az MDF III. országos gyűlésén, 1990. június 2.[4]

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett, megszerezve a mandátumok 42,49%-át (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta. Ezzel 1948 óta ő lett az első olyan miniszterelnök, aki nem volt kommunista. Nagy szenzációnak nevezte azt a kijelentést, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Ezt a kijelentést hamarosan sokan, köztük az ellenzék, sőt, még a párton belül is támadták, mivel a lélekben szót kihagyva úgy értelmezték, hogy ezzel megnyitotta a revíziót és vissza kívánja szerezni a trianoni békediktátum értelmében elvesztett magyar területeket. Ezzel kapcsolatban az MDF egyik alapító tagja, Kiss Gy. Csaba is támadta kijelentését és azzal érvelt, hogy ez rontja a szomszédos országokkal való kapcsolatot is.

Antall az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Független Kisgazdapárt (FKgP) koalícióját vezette, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

Antall Jacques Chirackal az Európai Demokrata Unió (EDU) konferenciáján (1993)

1989 őszén az ellenzéki pártokat még az motiválta, hogy ha mégis a régi pártállami erők jutnának hatalomra az első szabad választások után, akkor a parlament kétharmados törvényeken keresztül ellent tudjon állni a restaurációs törekvéseknek. Az MDF azonban a választáson, még a KDNP-vel és az FKgP-val kötött koalíciója révén sem jutott kétharmados többséghez. Ezért Antall az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött a legnagyobb ellenzéki párttal, a liberális a Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ), mely alapján a kétharmados törvények témakörét húszra csökkentették. Ez a megállapodás lefektette a magyar demokrácia parlamenti működésének alapjait, ugyanakkor hozzájárult Magyarország euroatlanti orientációjához. Cserébe az SZDSZ kívánta adni a köztársasági elnök személyét és Antall támogatta és elfogadhatónak tartotta a posztra az SZDSZ jelöltjét, Göncz Árpádot, akit az országgyűlés sikeresen megválasztott.[5]

Antall Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel Budapesten (1990)

1991. február 15-én ő írta alá Václav Havel csehszlovák és Lech Wałęsa lengyel elnökkel a Visegrádi Együttműködést. Nagy szerepet vállalt a Varsói Szerződés felbomlásában és a KGST megszüntetésében, valamint a megszálló szovjet csapatok 1991-es kivonásában. 1991-ben Strasbourgban Robert Schuman-díjjal tüntették ki Európa egyesítéséért és Magyarország európai kapcsolatainak bővítésért végzett tevékenységéért.

Miniszterelnökként Antall felügyelte a piacgazdaság előmozdítását és a külföldi befektetések vonzását célzó jogrendszer létrehozását. A kormánykoalíció a privatizáció és a piacgazdaság elemeinek megvalósítása közben próbálta stabilizálni a gazdaságot, míg az MDF populista jobboldala a „nemzeti kérdésről”, a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kérdésén dolgozott, és megpróbálta a kormány programjának középpontjába helyezni.[forrás?]

A kapitalista rendszerhez való visszatérés és az azt kísérő reformok azonban Antall hivatali ideje alatt társadalmi-gazdasági nehézségeket okozott az ország számára.[6] A munkanélküliség a nemlétezésről (vagyis a kozmetikázott, "kapun belüli munkanélküliségről") 14%-ra ugrott. Az infláció éves szinten 23-35%-kal nőtt (a bérek és a nyugdíjak indexálását nem beleszámítva). A lakosság több mint egyharmadának életszínvonala a létminimum alá csökkent. Időközben nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ami irritálta az embereket. A korrupció szélesebb körben elterjedt. A korábbi kommunista rendszerbeli mindenható rendőri erőkkel együtt az utcai biztonság is összeomlott 1990-ben. A bűnözési ráta – különösen Budapesten – öt év alatt háromszorosára nőtt.

A belpolitika területén Antallnak pályafutása során nehézségekkel kellett szembenéznie: mivel az egykori Szovjetunió csak az ország kőolajfogyasztása 80%-át szállította kedvezményes áron, ötödét így a világpiacon kellett beszereznünk, az Antall-kormány 65%-kal kénytelen volt a benzin árát rendeletileg megemelni. A miniszterelnök szeptemberben szerette volna az ország nehéz, de nem reménytelen helyzetét a lakosság tudomására hozni, de az elkészült műsor bemutatását a Magyar Televízió akkori elnöke letiltotta. Az spontán kialakuló taxisblokád[7] után az FKgP a koalíciós kormányból való kilépése arra kényszerítette, hogy 1992 februárjában átalakítsa kabinetjét,[8] ez az átszervezés végül megmentette kormányát attól, hogy megbukjon. Az MDF-en belül Antallt folyamatosan támadta Csurka István, aki később önálló mozgalmat indított, létrehozva a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP).

Betegsége, halála és temetése

[szerkesztés]
Síremléke a Fiumei Úti Sírkertben. Melocco Miklós szobrász műve

1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokrendszer rákja) állapítottak meg nála. A betegség az Egyesült Államokban jelent meg nála, amikor ősszel meglátogatta George H. W. Bush elnököt. Októberben, hazaérése után azonnal kórházba került, s két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték. Ezt követően a betegágyán közvetítették a pizsamás interjúját, ahol reagált a taxisblokád által okozott heves politikai helyzetre. A beavatkozás sikeres volt, a további kemoterápiás kezelés után a miniszterelnök leletei 1991 tavaszán negatívak voltak, állapota gyógyultnak tűnt. Átmeneti tünetmentesség után, november végére a betegsége kiújult.[9][10] 1993 októberében Kölnben transzplantációs műtétet hajtottak végre rajta, amely által eredményei ismét jók voltak.[10] Novemberi hazaérkezése után leukémiát diagnosztizáltak nála, bár belevetette magát a munkába, állapota folyamatosan romlott és ismét kórházba került.[11]

Halála előtt egy nappal Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki. A családján kívül csak kabinetfőnökét, Marinovich Endrét, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, Kajdi Józsefet és Boross Pétert fogadta, telefonon Tölgyessy Péterrel és Orbán Viktorral beszélt még.[12] Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.

Temetése 1993. december 18-án szombaton déli 12 órakor vette kezdetét, a koporsót a Kupolateremből az Országház előtt felállított ravatalhoz vitték ki. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Sütő András író és Bolberitz Pál címzetes apát búcsúztatták. Innen a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe indult a menet, ahol Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Hegedűs Loránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József izraelitarabbi és Tőkés László nagyváradi református püspök mondtak beszédet a sírnál.

Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter belügyminiszter lett.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Antall József mellszobra a Tabánban – Veres Gábor alkotása, 2003.
    Dr. Antall Józsefnek Magyarországon elsőként a Fejér megyei Mány községben állítottak szobrot – Domonkos Béla alkotását –, 1996-ban, id. Szabó Zoltán helyi lakos kezdeményezésére. Ezt az emlékművet a felállítása óta már restaurálni is kellett (2011-ben), mivel a gránitlapokkal burkolt talapzata a rossz ragasztási technológia miatt szétfagyott, és megrongálták a területet körülvevő kerítést is. [1]. A felújított szobrot a néhai miniszterelnök születésének 79. évfordulóján, 2011. április 8-án avatták. [2]
  • Mány után Csongrádon (2000. augusztus 13.), a Vas megyei Jánosházán (2001), majd 2002 márciusában a horvát fővárosban, Zágrábban állítottak szobrot Antall Józsefnek. [3] Csongrádon a piroskavárosi templomhoz került a politikus szobra, avatása előtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, szentbeszédében méltatva a néhai miniszterelnök érdemeit. A szentmise befejezésekor a templom plébánosa elmondta, hogy Antall József halála előtti napokban Bolberitz Pál, a miniszterelnök lelki vezetője éppen ebben a csongrádi templomban tartott lelkigyakorlatot, és innen vitte a betegek szentségét a miniszterelnöknek. A szobrot Dávid Ibolya igazságügyi miniszter leplezte le, és Gyulay Endre szentelte meg. A közadakozásból készült bronz mellszobor Varga István Luigi szobrászművész alkotása. [4]
  • Szombathelyen 2002. tavaszán állítottak emléket a néhai miniszterelnöknek, a Petőfi Sándor utca és a Kőszegi utca sarkán, a Berzsenyi Dániel Könyvtár előtti téren. Később az érintett kis teret is Antall Józsefről nevezték el.[13] A mellszobor Veres Gábor szobrászművész alkotása, és 2002. április 8-án, Antall József születésének 70. évfordulóján avatták fel.
  • Miskolci, bronzból készült portrészobra Jószay Zsolt alkotása, melyet 2003. december 5-én avattak fel a Miskolci Nemzeti Színház mögötti téren, amely azóta úgyszintén a néhai politikus nevét viseli. [5]
  • Szintén 2003-ban került felavatásra Antall József mellszobra a fővárosi (I. kerületi) Apród utcában is, a Szarvas csárda és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár épülete között, a vár déli feljárójának elején. A gránittalapzaton álló bronzszobor Veres Gábor és Pomsár András alkotása, felállítási helye pedig arra is utal, hogy Antall az 1964-ben megnyílt orvostörténeti intézmény munkatársa volt, előbb tudományos kutatóként, majd igazgatóhelyettesként, 1974–1990 közt pedig főigazgatóként. [6] Ez utóbbi szobrot a felállítása óta többször is megrongálták, vörös festékkel öntötték le. [7]
  • 2003-ban állítottak szobrot Antall József emlékére a fővárosi XV. kerületben, a Pestújhelyi téren is, a volt miniszterelnök ugyanis Pestújhelyen született, ott is járt iskolába, sőt családja a városrész alapítói közé tartozik. Ez utóbbi szobor sorsa szintén viszontagságosan alakult: 2007-ben két alkalommal is ellopták [8]. A bronzból készült fejszobor először 2007 májusában tűnt el, de négy nappal később rátaláltak egy XXI. kerületi családi ház előtt. Másodjára, 2007. november elején vélhetően fémgyűjtők lopták el a szobrot, Hajdu László kerületi polgármester akkori nyilatkozata szerint erre utalt, hogy az elkövetők a szobrot tartó két, másfél centis acélrudat is el tudták vágni.
  • Szintén 2003-ban emeltek emlékművet Antall József emlékére a balatonfüredi Tagore sétányon. Az emlékmű Balatonfüred Önkormányzata, a Demján Sándor Alapítvány, Kő Pál, illetve a veszprémi Reguly Alapítvány felajánlásából, illetve közadakozásból valósult meg, május 23-i avatásán részt vett Orbán Viktor és Dávid Ibolya is. [9]
  • 2004. április 30-án a Balaton-felvidéki Paloznak községben is szobrot állítottak dr. Antall József emlékére. A bronz fejszobor a falu templomkertjében áll. A község vélhetően azért tartotta fontosnak, hogy szobrot állítson a politikus emlékére, mert miniszterelnökként Antall József avatta fel a paloznaki Faluházat (amint erről egy, a Polgármesteri Hivatalra kihelyezett emléktábla is tanúskodik). A szobrot ugyancsak Jószay Zsolt szobrászművész készítette, öntését pedig Varga Imre szoboröntő mester végezte. [10]
  • 2009 márciusában avatták fel az Európai Parlament brüsszeli épületkomplexumának két új, Antall Józsefről és Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellárról elnevezett szárnyát. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke méltatta Antallt, amiért komoly szerepet vállalt az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítésében.[14]
  • 2013-ban Gödöllőn a Városi Könyvtár és Információs Központ belső udvarát róla nevezték el és itt egy domborműves emléktáblát is avattak tiszteletére.
  • A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon általános iskolát és szabadidő központot neveztek el róla. Tiszadobon a községi könyvtár szintén az ő nevét viseli.
  • 2019-ben posztumusz Budapest díszpolgárává választották.
  • 2022-ben bemutatott Blokád című film az életéről szól és neki állít emléket.

 

Művei

[szerkesztés]
Antall József szobra Miskolcon

Gyűjteményes kötetek

[szerkesztés]
  • Antall József országgyűlési beszédei, 1990–1993; szerk. Pálmány Béla; Athenaeum, Bp., 1994
  • A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet (bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is)
  • Antall József: Modell és valóság. 1–2. köt. Bp., 2007
  • Kapronczay Károly, Gazda István: Az orvostörténész, művelődéstörténész és tudományszervező Antall József írásaiból születése 80. évfordulója tiszteletére. Bp., 2012. Magyar Orvostörténelmi Társaság – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet. 500 old. https://web.archive.org/web/20170216054221/http://real.mtak.hu/21009/
  • Antall-breviárium; összeáll. Ódor László, fotó Antall Péter; Minerva, Bp., 2004
  • Antall József. Kései memoár. Publikálatlan interjúk; riporter Osskó Judit, jegyz. Buzinkay Géza; Corvina, Bp., 2013
  • Modell és valóság. Bővített díszkiadás az Antall-kormány megalakulásának 25. évfordulójára, 1-3.; szerk. Soós Kálmán; Antall József Tudásközpont., Bp., 2015
    • 1. Tanulmányok, cikkek, dokumentumok
    • 2. Politikai beszédek, interjúk itthon és külföldön
    • 3. Országgyűlési felszólalások. Esszék Antall Józsefről
  • Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk; vál., szerk., jegyz., tan. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2018 (Veritas füzetek)

Fontosabb szakkönyvek

[szerkesztés]
Szobra Paloznakon
  • Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566–1621. Szerk.: Antall József et alii. Bp., 1971. Medicina
  • Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851–1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina
  • Képek a gyógyítás múltjából.[15] Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina (több nyelven, több kiadásban)
  • Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi
  • Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestini. Red. Antall, József et alii. Budapest, 1976. SOMKL
  • Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina
  • Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina
  • Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina (több nyelven is megjelent)
  • Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat
  • Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI
  • Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina
  • Kosáry Domokos–Németh G. Béla (szerk.): 1848–1867. Írta: Antall József et alii. Bp., 1985. MTA
  • Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka
  • Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum – Magyar Tudománytörténeti Intézet (közli Antall József Semmelweis kutatásait)
  • Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et alii. Bp., 2002. Magyar Országgyűlés

Származása

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Elhunyt Antall Józsefné
  2. Csiffáry Gabriella, Magyar politikusok az iskolapadban, Budapest, 2021, 461.
  3. Antall József az Eötvös Gimnáziumban. Eötvös Gimnázium. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
  4. DR. JESZENSZKY GÉZA: Antall József, a nemzetpolitikus - Sóvidék, 2010.02.02.
  5. Az MDF–SZDSZ-paktum tanulságai (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. július 30.)
  6. WebCite query result. www.webcitation.org. [2024. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
  7. Zrt, HVG Kiadó: Mementó 1990: a taxisblokád története és következményei (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. október 25. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
  8. Borítékügye miatt lépett ki Torgyán az Antall-kormányból? (magyar nyelven). www.origo.hu. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
  9. Jeszenszky Géza: 75 éve született Antall József Archiválva 2008. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2007. április 6.
  10. a b Imre, Kónya: Antall József gyógykezelése - Antall József közelről. - Így történt.hu (brit angol nyelven). antalljozsef.igytortent.hu. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  11. Szolgált, amíg élt (magyar nyelven). Demokrata. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  12. Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. 98. old.
  13. Tamás, Pál: Dr. Antall József emlékműve (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  14. Brüsszelben felavatták az Antall József-épületszárnyat, Index.hu, 2009-03-31
  15. "A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiállításának néhány kiemelkedő darabján keresztül az orvostörténelem több évezredes fejlődésének útjelző mérföldköveit, megmaradt tárgyi emlékeit kívánjuk az olvasóval megismertetni. Még a mentegetőző szó sem illik e kötet elé, amikor az átfogó igényű művel szemben támasztható követelmények mellőzését kérjük az olvasótól, hiszen még az is szerénytelenségnek tűnik. Célunk csupán az volt, hogy a Múzeum "beszélő tárgyain" keresztül felidézzük a szenvedő ember és a gyógyító orvos, a gyógyszereket készítő patikus párhuzamos történelmének a múlt ködébe vesző időszakát. Elsősorban a Múzeum tárgyi emlékeit mutatjuk be, noha éppen így gyűjtőkörünkbe soroljuk az orvosi tudás őrzőit és megismertetőit, a régi könyveket és kéziratokat is."

Források

[szerkesztés]
  • Antall József élete képekben. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1994
  • Nemzeti gyász, 1993. december 12-18.; összeáll. Herényi Károly, Bakos Zoltán, fotók Toroczkay Csaba et al.; Temise, Bp., 1994
  • OSZK gyászjelentések
  • Antall József: A Pray-család magyarországi történetének összefoglaló ismertetése PDF
  • Gazda István, Kapronczay Katalin, Bodorné Sipos Ágnes: Antall József (1932–1993) történész, művelődéstörténész, muzeológus, pedagógiatörténész, orvostörténész, tudományszervező, miniszterelnök tudományos és ismeretterjesztő írásainak bibliográfiája http://real.mtak.hu/13892/

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Antall József témában.
  • Antall József In: Múzeumi Hírlevél 1994. jan. (XV. évf. 1. sz.), rendszeres beszámoló orvostörténészi munkájáról
  • A Magyar Televízió felvétele, Antall József-interjú 1990 szeptemberében, dailymotion.com
  • Dér András filmje az egykori miniszterelnökről
  • In memoriam Antall József
  • Antall József közelről
  • Képriport Antal Józsefről
  • Antall Józsefről nevezik el az EP épületének új szárnyát (Index, 2008. január 14.)
  • Antall József emlékezete a magyar politikusok körében
  • Antall József a kormánykoalícióról, 1990.10.10, nava.hu
  • Antall József beszédei. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
  • „Az egyetlen mérce" - Beszélgetés Dr. Forrai Istvánnal, Antall József miniszterelnök „politikai" titkárával. [2009. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  • Antall József tragédiája: Forradalmi kezdet- elmaradt nagytakarítás Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Pestisracok.hu
  • Antall József – Kis János vita (1990-04-04), youtube.com
  • Milyen ember Antall József?; összeáll. Horváth K. József, szerk. Henczi Lajos, Horváth K. József, Rozgonyi Zoltán; Brainman, Bp., 1991
  • Szabó Sándor: Nem a rendszert, hanem nemzetét szolgálta. Megemlékezés az egykori évfolyamtársról, Antall Józsefről; Reguly Alapítvány, Veszprém, 1995
  • Révész Sándor: Antall József távolról. 1932–1993; Sík, Bp., 1995
  • Az ismeretlen Antall József. Emlékezések, interjúk, dokumentumok; szerk. Rózsa Marianna, Jász László; Mundus, Bp., 1996 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)
  • Debreczeni József: A miniszterelnök. Antall József és a rendszerváltozás; Osiris, Bp., 1998
  • A személyiség történelemformáló szerepe: Antall József. Szakmai fórum, 1999. február 20.; szerk. Tóth András; Szt. Ignác Katolikus Szakkollégium–Faludi Ferenc Akadémia, Bp., 1999 (Kollégiumi füzetek)
  • Antall József; tan., szövegvál. Kapronczay Károly; OPKM, Bp., 2001 (Tudós tanárok, tanár tudósok)
  • Antall József emlékezete; szerk. Kuglics Gábor; Író Gergely Alapítvány, Bp., 2003 (Politikai elemzések)
  • Antall-emlékünnepség. 2003. április 6., Mány; szerk. Tolnai Eta; Szanyó Hűtő- és Klímatechnika Kft.–Szanyó Á.–Mediátor Kft., Bp.–Mány, 2003
  • Radics Péter: Antall József, ország és miniszterelnök, 1989–1990. Interjú és korrajz; Lexika, Székesfehérvár, 2003
  • Marinovich Endre: 1315 nap. Antall József naplója; Éghajlat, Bp., 2003
  • Tar Pál: In memoriam Antall József. Tanú és szereplő; Kairosz, Bp., 2003
  • A politikus Antall József – az európai úton. Tanulmányok, esszék, emlékezések a kortársaktól; szerk. Jeszenszky Géza, Kapronczay Károly, Biernaczky Szilárd; Mundus, Bp., 2006 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)
  • Antall József élete képekben. Emlékkönyv a miniszterelnök születésének 75. évfordulójára; összeáll. Antall Péter, Várkonyi Balázs; Alexandra, Pécs, 2007
  • Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957–1989; 1956-os Intézet, Bp., 2008
  • Balaskó Jenő: Miért Antall József?; Új Studio Libri, Bp., 2008
  • Erdődy Gábor: Tradicionális történelmi identitás, modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága; ELTE Eötvös, Bp., 2011
  • Koncz Éva: Antall József rendszerváltó miniszterelnök és a Hiúzok Társasága. Tényfeltáró újságírás; szerzői, Bp., 2015 (Az újságíró tollából sorozat)
  • Gesztusok nélkül. Antall József emlékezete a Modell és valóság előadássorozat tükrében, 2009–2015; szerk. Bozóky Tamás et al.; Collegium Pannonicum Alapítvány, Bp., 2016
  • Antall József, a rendszerváltoztató miniszterelnök; szerk. Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú; NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet–L'Harmattan, Bp., 2015
  • „A politikában és a szerelemben nincs mindig és nincs soha”, Antall József útja a miniszterelnökségig, 1932–1989. Dokumentumkötet. Válogatás; összeáll., jegyz., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2015 (Veritas könyvek)
  • Az emlékezet méltósága. Az Antall József Baráti Társaság előadásai, 1995–2001; szerk. Bozóky Tamás et al.; Antall József Baráti Társaság, Bp., 2016
  • Antall József és az állambiztonság, szerk., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2016 (Veritas könyvek)
  • A rendszerváltoztatás tükörreflexei. Politikustársak, közéleti szereplők emlékezései Antall József miniszterelnök és kormányának munkásságára; szerk., bev. Tóth Eszter Zsófia; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2018 (Veritas füzetek)
  • Kónya Imre: Antall József közelről. "Én köszönettel tartozom Magyarország népének"; sajtó alá rend. Mézes Flórián; Kortárs, Bp., 2019

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Elődje:
Németh Miklós
Utódja:
Boross Péter
Elődje:
Bíró Zoltán
A Magyar Demokrata Fórum elnöke
1989. okt. 21.1993. dec. 12.
(hivatalosan 1994. február 19-éig)
Utódja:
Für Lajos