Kiss Gy. Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiss Gy. Csaba
Könyvhét 2011 0049.JPG
Született 1945április 2. (74 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Benkő Andrea (2004–)[1]
Reimann Éva (1975–?)
Gyermekei Eszter (1980)
SzüleiKiss György, Velics Vilma
Foglalkozása irodalomtörténész, művelődéstörténész
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK
Kitüntetései Kodály Zoltán-díj (1997)
Szolidaritás-emlékérem (lengyel, 2005)[2]
József Attila-díj (2008)
a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011) Szlovák és Magyar Külügyminisztérium Jószomszédság díja, Lengyíel Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011), Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016), Polgári Magyarországért Díj (2017), horvát Háromfonat-rend, (2018), Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (2018)

Kiss Gy. Csaba (Budapest, 1945. április 2.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, Dunapataj nagyközség díszpolgára.

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar–német szakon szerzett diplomát 1968-ban. 19741980 között a Nagyvilág című lap rovatvezetője, 19881992 között pedig a Hitel munkatársa volt. 1995-ben az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense lett. Dolgozik a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságban és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságban is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról.

Német, lengyel, francia, szlovák és horvát nyelven beszél.

Vendégtanárságai külföldi egyetemeken[2][szerkesztés]

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

Felszólalás közben a Szárszó 1993 konferencián

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1988–1989 között az ideiglenes elnökség, 1989–1993 között a választmány, 1990. június–december között az elnökség tagja volt. 1993-ban kilépett a pártból.

Főbb munkái[2][szerkesztés]

Önálló művek[szerkesztés]

  • Magyarország itt marad (1993)
  • Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek (1993)
  • Nálunk és szomszéd nemzeteknél (1994)
  • Lengyel napló (1997)
  • A szabadság kísértése (1999)
  • Nyugaton innen, Keleten túl (2000)
  • A haza mint kert (Esszék, tanulmányok). Nap Kiadó, Budapest, 2005
  • Ariadné avagy bolyongások könyve (Tárcák, esszék). Ráció Kiadó, Budapest, 2007
  • A morva himnusz (Tárcák, esszék). Ráció Kiadó, Budapest, 2009
  • Lekcja Europy Środkowej (válogatott tanulmányok – lengyelül) Nemzetközi Kulturális Központ, Krakkó, 2009
  • Hol vagy, hazám? Kelet-Közép-Európa himnuszai. Egy nemzeti jelkép történetéhez; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)
  • Nemzetek és előítéletek. Esszék, tanulmányok az Adriától a Balti-tengerig; Nap, Bp., 2013 (Magyar esszék)
  • Understanding Central Europe. Nations and stereotypes. Essays from the Adriatic to Baltic Sea; angolra ford. Kató Eszter; Sun [Nap], Bp., 2013 (Hungarian essays)
  • Budimpešta-Zagreb s povratnom kartom (Budapest-Zágráb. Oda-vissza); horvátra ford. Kristina Katalinić; Srednja Europa, Zagreb, 2014
  • Budapest – Zágráb. Oda-vissza; Nap, Bp., 2015 (Magyar esszék)
  • Hogy állunk a számvetéssel? Közéleti írások, 1994-2015; Nap, Bp., 2015 (Magyar esszék)
  • Powinowactwa wyszehradzkie. Wspominenia, szkice, eseje; Studio Emka, Warszawa, 2016
  • Harminc év után: 1987. Személyes történelem; kronológia, névmutató Marschal Adrienn; Nap, Bp., 2017 (Magyar esszék)
  • Közép-európai találkozásaim. 18 év – 41 arckép; Nap, Bp., 2018 (Magyar esszék)

Válogatás, szerkesztés[szerkesztés]

  • Keleti Golf-áram (társszerkesztő, 1976)
  • Hungaro-Polonica (társszerkesztő, 1986)
  • Croato-Hungarica (Évkönyv: a magyar-horvát államközösség 900 éve alkalmából). Szerk. Milka Jauk-Pinhakkal és Nyomárkay Istvánnal. Zágráb, 2002
  • Fiume és a magyar kultúra (tanulmányok). ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2004
  • Magyar írók az Adrián. Új Palatinus Kiadó, Budapest, 2007
  • Adriai képek (útirajzok). Új Palatinus Kiadó, Budapest, 2008
  • „...Egyenesen szembenézni a sorssal...” (Magyar írók Zbigniew Herbertről). Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2008
  • „Ott, Északon...” (Magyarok a lengyel szeptemberről). Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2009
  • Közép-Európa jegyében. Írószövetségek a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért; szerk. Kiss Gy. Csaba, Pápay György; Magyar Írószövetség. Arany János Alapítványa–Kortárs, Bp., 2011 (Tanácskozások az Írószövetségben)
  • A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről; vál., összeáll. Kiss Gy. Csaba és Szilcz Eszter; Antológia, Lakitelek, 2016 (Retörki könyvek)
  • Nemzeti irodalom, kánon, iskola; szerk. Erős Kinga, Kiss Gy. Csaba; Orpheusz, Bp., 2017

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2010081810005688 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. a b c Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2010081910003661 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kiss Gy. Csaba témában.

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 8–15)
  • Varietas Europica Centralis. Tanulmányok a 70 éves Kiss Gy. Csaba tiszteletére; szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Mészáros Andor; ELTE Eötvös, Bp., 2015