Ártánd
| Ártánd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Benkő Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4115 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 497 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 46′ | |||
 Ártánd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Ártánd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ártánd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ártánd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
A Bihari-síkon fekszik, a 42-es főút mellett; a legközelebbi város a szomszédos Biharkeresztes. Síkvidéki, többutcás útifalu. Az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Románia felé.
Története
Árpád-kori település, első írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
2007-től kezdődően Nagyvárad agglomerációja fokozatosan átnyúlt a határon, számos nagyváradi kezdett telket vásárolni és házat építeni Ártándon (valamint több környező településen is), a határmenti ingatlanárak ugyanis rendkívül kedvezőek a határ túloldalán, Nagyvárad külvárosaiban vagy a környező falvakban tapasztalható árakhoz képest. Ennek köszönhetően 2011-ben már a lakosság 8%-át alkották románok.
Nevezetességei
- 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó, spártai emlékeket is tartalmazó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll, melyek a Budapesti Történeti Múzeumban találhatóak.
- Platthy-kúria
- Hodossy-kastély
- Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)
Jegyzetek
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 178.
- ↑ Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
