Óvíz
Óvíz (Stará Voda) | |
Óvíz - viadukt | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Gölnicbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1828 |
Polgármester | Ján Jarábek |
Irányítószám | 053 34 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | GL |
Népesség | |
Teljes népesség | 190 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 68 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 521 m |
Terület | 3,28 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Óvíz weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Óvíz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Óvíz (szlovákul: Stará Voda, németül: Altwasser) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 224 lakosából 222 szlovák volt.
Fekvése
Óvíz a Szepesség déli részén, a Gömör–Szepesi-érchegységben, Gölnicbányától 26 km-re délnyugatra a Gölnic jobb parti mellékágával az Óvízi-patakkal (szk. Stará voda) való találkozásánál fekszik.
Története
A 18. században bányász és kohászfaluként keletkezett egy helyi hámor közelében, Szomolnok bányakamarai uradalom területén. Ide tartozott 1787-ben is amikor 27 háza és 223 lakosa volt. Ekkor majorként említik.[2] 1828-ban "Ó Víz" alakban említik először, ekkor 61 ház és 585 lakos volt a településen. Később hengerlőüzemet hoztak létre, mely rézbádoggal látta el a szomolnoki pénzverdét. 1858-ban Szomolnokhutához tartozó kohó működött a településen. 1865-ben új kohó kezdett itt üzemelni 32 munkással, közülük 17 gyerek volt. A kohóban főként szegeket gyártottak. 1881-től Szepes vármegye része.
1851-tól a helyi önkormányzatiság szerve saját pecsétet használt. Körirata: Sigel der Altwasser Gemeinde * 1851. A 19. század 70-es éveitől újabb pecsétet használtak, melyben Magyarország címere babérágakkal szegélyezve kapott helyet. Felette keresztbetett bányászkalapácsok szalaggal átfonva, körirata: Ó WIZI KOZSÉG. Ma ezen bányászkalapácsok használatosak a község címerében.
Fényes Elek szerint "Altvasser, vagy Óviz, puszta, Szepes vgyében, Svedlér fiókja. 604 lakossal, kik az ide való vashámorokban, s olvasztó házakban dolgoznak."[3]
1910-ben 336, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. 1960-ig a Kelet-Szlovákiai kerület Iglói járásához tartozott, 1960-tól a Kasai kerület Gölnicbányai járásának része.
2001-ben 233 lakosából 232 szlovák volt.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Alt Vasser - Vetera Aqua (Stará Voda)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.