Közép-Magyarország

From the Hungarian Wikipedia
Közép-Magyarország
KözpontBudapest
VármegyékPest vármegye
Budapest
Népesség
Teljes népesség2 925 500 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség423 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6919 km²
Legmagasabb pontCsóványos, 938 m
Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése

Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike. Pest vármegye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország. A régió korábban (2018 előtt) NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a megye.[2] A NUTS osztályozás 2016-ban elfogadott módosítását követően 2018 január 1-től a régió már csak NUTS 1 szinten értelmezett.

Közigazgatás[edit]

Közép-Magyarország járásai:

Budapest

Pest vármegye

Legnépesebb települések[edit]

Város Lélekszám
Budapest 1 752 286 fő (2019. jan 1.)[3] +/-
Érd 66 892 fő (2018. jan 1.)[4] +/-
Dunakeszi 43 490 fő (2018. jan 1.)[5] +/-
Szigetszentmiklós 38 591 fő (2018. jan 1.)[6] +/-
Cegléd 35 523 fő (2018. jan 1.)[7] +/-
Vác 32 728 fő (2018. jan 1.)[8] +/-
Gödöllő 32 131 fő (2018. jan 1.)[9] +/-
Budaörs 28 844 fő (2018. jan 1.)[10] +/-
Szentendre 26 447 fő (2018. jan 1.)[11] +/-
Gyál 23 628 fő (2018. jan 1.)[12] +/-
Nagykőrös 23 605 fő (2018. jan 1.)[13] +/-
Dunaharaszti 21 901 fő (2018. jan 1.)[14] +/-
Vecsés 20 935 fő (2018. jan 1.)[15] +/-

Népesség[edit]

  • Lakosság: 2 925 500 fő (2009)
  • 14 éves kor alatti lakosság: 14%
  • 15 és 64 éves kor közötti lakosság: 69%
  • 65 éves kor feletti lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[edit]

Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.

Budapest

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje, Rudas fürdő), Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai), a Budai-hegyekben pedig a Libegő, a Gyermekvasút és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén kívül az Országház, a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum.

Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő és az Állatkert) és a Duna parkosított szigete, a Margit-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé).

Lásd még:

Pest vármegye

Pest vármegye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély), Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota). A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

Lásd még:

Jegyzetek[edit]

  1. ↑ Központi Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Pest megye kikiáltotta a függetlenségét. origo.hu, 2016. január 29. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. ksh.hu (2019. január 1.) (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  14. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  15. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

További információk[edit]

Retrieved from "https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közép-Magyarország&oldid=27040312"