Klagenfurt

Klagenfurt címere

Közigazgatás

Ország

Ausztria

Tartomány

Karintia

Rang

önálló tartományi város

Polgármester

Christian Scheider

Irányítószám

9020

Testvértelepülései

Zalaegerszeg

Népesség

Teljes népesség

94 303 fő (2011. jan 1.)^[1] +/-

Népsűrűség

750 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

446 m

Terület

120,11 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Klagenfurt

Pozíció Ausztria térképén

Koordináták: é. sz. 46° 37′ 4″, k. h. 14° 18′ 20″

é. sz. 46° 37′ 4″, k. h. 14° 18′ 20″

Klagenfurt weboldala

Klagenfurt (szlovénül Celovec) város Ausztriában. Karintia tartomány fővárosa. Nevezik a virágok városának is.

Fekvése [szerkesztés]

Klagenfurt Karintia 90 000 lakosú fővárosa a Wörthi-tó (Wörthersee) keleti végében. A Klagenfurt-medence közepében durván 15 km hosszan terül el észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt. A város 445 méter tengerszintfeletti magasságban fekszik. A környék legmagasabb pontja az 1022 m magas Ulrichsberg, a legalacsonyabb pedig a Gurkerbrücke a maga 420 méteres tengerszint feletti magasságával. A tópartig csak az utóbbi időkben nyújtózkodott ki. Magába foglalja a Wörthi-tó (Wörthersee) teljes keleti partját, északi területei a Feldkirchen-Moosburger dombvidék és a Glantaler felvidék részeit képezik, déli része pedig a Sattnitz-hegység lábánál fekszik. Fontos vasúti és közúti csomópont. Északkeleti részét a Glan folyó szeli át, amely 8 km-rel keletebbre a Gurkba ömlik. A nagyjából 120 km²-es közigazgatási terület egyharmada mezőgazdasági célú (33.4%) és újabb egyharmada erdő (32.9%). 19.3%-a építési terület, 2.2%-a víz és 1.3%-a kert. A fennmaradó 10.9% az egyéb kategóriába esik, amelybe többek között utak, bányák és szeméttelepek tartoznak.^[2]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Éghajlata [szerkesztés]

Virágossá, kertessé kedvezővé tette éghajlata . A nyár nagyon meleg, a tél nagyon hideg, de a meleg nyár a környező tavak idegenforgalmára kedvező hatással van.

Története [szerkesztés]

A város az évszázadok során többször leégett, és mindig korszerűen épült újjá, ezért ma is egy modern város benyomását kelti. A város falait 1809-ben a franciák lerombolták, s a várfalak helyén keletkezett a körút. A város ismert jelképe egy hatalmas sárkány (Lindwurm).
A monda szerint a mai város helyén elterülő mocsárvidéken egy óriási sárkány lakott, mely emberekkel táplálkozott. A monda történelmi alapja, hogy a Glan mocsaras gázlója sok emberéletet követelt. A sárkány már 1287-ben került a város címerébe. A másik hagyomány, amely szerint Klagenfurt nevének első tagja a Klagen - panasz szóból ered, a panasz pedig a sárkány vérengzéséből ered.

Klagenfurt alapításának éve 1161-1181. Az alapító főúr II. Sponheimi Ulrich herceg volt. Városi jogokat 1338-ban II. Albert hercegtől kapott. A városi polgárok sokat küzdöttek a hatalmaskodó nemesség ellen. 1476-ban a törökök támadták meg a várost, részben felégették, majd 1514-ben újra leégett. I. Miksa a karantán nemességnek adta azzal, hogy újjáépítik, és megerősítik várát. Még mielőtt hozzákezdhettek volna, 1519-ben újra leégett, de ekkor a város már Karintia fővárosa volt. Az akkor épített városfalak a franciák 1809-es betörésig kitartottak. Az ellenreformáció idején sok szerzetesrend költözött ide, s ekkor kapta a város barokk arculatát. Klagenfurt nagyarányú fejlődése Trieszt szabadkikötővé nyilvánítása után (1719) kezdődött meg, kiépítették a tenger felé a Loibl hágót.

1789-ben a gurki püspök is ide költözött, s ma is itt van a székhelye. 1919-ben néhány hónapig szerb csapatok tartották megszállva. Harcok törtek ki, amelyeknek az 1920. október 10-ei népszavazás vetett véget. A főváros újra felvirágzott, élénk, jól szervezett idegenforgalma jelentős.