Klagenfurt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klagenfurt
Klagenfurt Landhaus 31072008 01.jpg
Klagenfurt címere
Klagenfurt címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Rang önálló tartományi város
Polgármester Christian Scheider
Irányítószám 9020
Körzethívószám 0463
Testvértelepülései Zalaegerszeg
Népesség
Teljes népesség 94 303 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 750 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 446 m
Terület 120,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klagenfurt  (Ausztria)
Klagenfurt
Klagenfurt
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 37′ 04″, k. h. 14° 18′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 04″, k. h. 14° 18′ 20″
Klagenfurt weboldala

Klagenfurt (szlovénül Celovec) város Ausztriában. Karintia tartomány fővárosa. Nevezik a virágok városának is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klagenfurt Karintia 90 000 lakosú fővárosa a Wörthi-tó (Wörthersee) keleti végében. A Klagenfurti-medence közepén durván 15 km hosszan terül el észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt. A város 445 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A környék legmagasabb pontja az 1022 m magas Ulrichsberg, a legalacsonyabb pedig a Gurkerbrücke a maga 420 méteres tengerszint feletti magasságával. A tópartig csak az utóbbi időkben nyújtózkodott ki. Magába foglalja a Wörthi-tó (Wörthersee) teljes keleti partját, északi területei a Feldkirchen-Moosburger dombvidék és a Glantaler felvidék részeit képezik, déli része pedig a Sattnitz-hegység lábánál fekszik. Fontos vasúti és közúti csomópont. Északkeleti részét a Glan folyó szeli át, amely 8 km-rel keletebbre a Gurkba ömlik. A nagyjából 120 km2-es közigazgatási terület egyharmada mezőgazdasági célú (33,4%) és újabb egyharmada erdő (32,9%). 19,3%-a építési terület, 2,2%-a víz és 1,3%-a kert. A fennmaradó 10,9% az egyéb kategóriába esik, amelybe többek között utak, bányák és szeméttelepek tartoznak.[2]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágossá, kertessé kedvezővé tette éghajlata . A nyár nagyon meleg, a tél nagyon hideg, de a meleg nyár a környező tavak idegenforgalmára kedvező hatással van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város az évszázadok során többször leégett, és mindig korszerűen épült újjá, ezért ma is egy modern város benyomását kelti. A város falait 1809-ben a franciák lerombolták, s a várfalak helyén keletkezett a körút. A város ismert jelképe egy hatalmas sárkány (Lindwurm).
  • A monda szerint a mai város helyén elterülő mocsárvidéken egy óriási sárkány lakott, mely emberekkel táplálkozott. A monda történelmi alapja, hogy a Glan mocsaras gázlója sok emberéletet követelt. A sárkány már 1287-ben került a város címerébe. A másik hagyomány, amely szerint Klagenfurt nevének első tagja a Klagen - panasz szóból ered, a panasz pedig a sárkány vérengzéséből ered.

Klagenfurt alapításának éve 1161-1181. Az alapító főúr II. Sponheimi Ulrich herceg volt. Városi jogokat 1338-ban II. Albert hercegtől kapott. A városi polgárok sokat küzdöttek a hatalmaskodó nemesség ellen. 1476-ban a törökök támadták meg a várost, részben felégették, majd 1514-ben újra leégett. I. Miksa a karantán nemességnek adta azzal, hogy újjáépítik, és megerősítik várát. Még mielőtt hozzákezdhettek volna, 1519-ben újra leégett, de ekkor a város már Karintia fővárosa volt. Az akkor épített városfalak a franciák 1809-es betörésig kitartottak. Az ellenreformáció idején sok szerzetesrend költözött ide, s ekkor kapta a város barokk arculatát. Klagenfurt nagyarányú fejlődése Trieszt szabadkikötővé nyilvánítása után (1719) kezdődött meg, kiépítették a tenger felé a Loibl hágót.

1789-ben a gurki püspök is ide költözött, s ma is itt van a székhelye. 1919-ben néhány hónapig szerb csapatok tartották megszállva. Harcok törtek ki, amelyeknek az 1920. október 10-ei népszavazás vetett véget. A főváros újra felvirágzott, élénk, jól szervezett idegenforgalma jelentős.

Klagenfurt térképe 1735 körül
A Lindwurm-szökőkút
A klagenfurti Városháza
A Dómtér Klagenfurtban

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt tartották internálva Görgey Artúr tábornokot 1849-1867 között.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő nevezetessége a Minimundus.

A Lindwurm kút a 19.sz. végén

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Idegenforgalom

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klagenfurt témájú médiaállományokat.