Wörthi-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wörthi-tó (Wörthersee)
Poertschach von Gloriette 04.jpg
Országok  Ausztria
Hely Karintia, Klagenfurttól nyugatra
Vízgyűjtő terület 162,1 km2
Elsődleges források Reifnitzbach, Pirkerbach
Elsődleges lefolyások Glanfurt
Hosszúság 16,5 km km
Szélesség 2 km km
Felszíni terület 19,39 km² km2
Átlagos mélység 41,9 m m
Legnagyobb mélység 85,2 m m
Szigetek Schlangen-sziget, Kapuziner-sziget
Települések Klagenfurt, Velden, Pörtschach, Krumendorf, Maria Wörth
Elhelyezkedése
Wörthi-tó (Ausztria)
Wörthi-tó
Wörthi-tó
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 37′ 31″, k. h. 14° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 31″, k. h. 14° 09′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wörthi-tó témájú médiaállományokat.

A Wörthi-tó (németül Wörthersee) Ausztria nagy tavainak egyike, a Karintiai-tóvidék legnagyobb kiterjedésű tava. A Klagenfurti-medencében helyezkedik el, a Karavankák hegyláncának tövében. Tengerszint feletti magassága 440 m. A tó hossza 16 km, szélessége átlagosan 1,6 km. Mélysége 84-85 m.

A Wörthi-tó névadója Maria Wörth kis félszigetén elhelyezkedő zarándoktemploma.

A tó partján szinte mediterrán jellegű mikroklíma alakult ki, mely kedvelt fürdőparadicsommá teszi környékét. Vize nagy mélysége ellenére is nyaranta felmelegszik és eléri a 28 °C-ot. Két végében két nagyobb település fekszik: Klagenfurt (Karintia tartományi központja) a Minimundus makettparkkal a parton és Velden, mely a kaszinójának köszönheti hírnevét.

További kisebb üdülőhelyek, melyek a tó partján sorakoznak: Pörtschach, Krumpendorf, Maria Wörth.

A Maria Wörth felett épült Pyramidenkogel panorámakilátóból remek látvány nyílik a tájra.

Karintia tartományának legnagyobb látványossága, talán a leglátogatottabb turistacentrum az országrészben. 16,6 km hosszú, 1-1,6 km széles, 440 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Átlagos mélysége 84 m. Keleti csücskében Klagenfurt, nyugati partján Velden épült. Európa egyik leglátogatottabb alpesi tava. Ausztria riviérájának is szokták nevezni. Ez a tó egy jól körülhatárolt völgyben fekszik, vízét patakok, források táplálják, vízmennyisége állandóan 8400 millió köbméter. A Wörthi-tó a legmelegebb vizű, valamennyi karintiai tó közül. Nyáron 20-28 fokos, télen viszont úgy befagy, hogy jégsportokat lehet rajta űzni. A legszebb kilátás a Pyramidenkogel tornyából nyílik a tóra. A tavat persze hajóval is be lehet járni. 883-ban említik először írásban a werd, a sziget nevet, s az elnevezést az indokolta, hogy Maria Wörth egészen a 13. századig valóban sziget volt, amelyet csak csónakkal, vagy hajóval lehetett megközelíteni. A Wörthi-tó és környéke egészen a múlt század végéig igen gyéren lakott terület volt. Csak a vasút megépítése hozott némi élénkülést 1870-ben.

Klagenfurt mellett kezdődik a tóvilág: fürödhetünk is strand van elég, a víz meleg. (Nem elhanyagolható tény azonban, hogy a tavon gyakorlatilag nincs szabadstrand. Mindenütt fizetős, illetve "Privat" feliratú, a tó déli partjának egészét drótkerítéssel körülhatárolt partszakasz alkotja). A legnagyobb tó a Wörthi-tó, romantikus félsziget Maria Wörth, amelynek egyik temploma szebb, mint a másik, és amely nevét ajándékozta a tónak. 1853 nyarától már működik nyaranta a hajózás Klagenfurt és Velden között.

A félsziget legmagasabb pontján álló késő gótikus plébániatemplom még festőibbé teszi az erdős, szállodákkal, üdülőhelyekkel, sportpályákkal tarkított tópartot. A román stílusú Rózsafüzér kápolna, avagy Téli templom egykori freskói figyelemre méltóak. A sok-sok hegyi monda közül egy, amely a Wörthi-tóról szól. Ennek a tónak a fenekén pihen például az a harang, amely akkor amikor a Maria Saal-i templom orgonáját eladták, magától leugrott a toronyból a habokba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethő Tibor – Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1983)