Hubay Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 6., 08:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Hubay Gusztáv
Hubay Gusztáv
Hubay Gusztáv
Életrajzi adatok
Születési névKlinger Gusztáv
Született1825. január 27.
Cegléd
Elhunyt1908. március 9. (83 évesen)
Budapest
HázastársaRumpler Gizella
A Wikimédia Commons tartalmaz Hubay Gusztáv témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hubay Gusztáv, névváltozat: Hubai, született: Klinger (Cegléd, 1825. január 27.Budapest, 1908. március 9.) vidéki színész és színigazgató, honvédszázados.[1]

Élete

Hubay Gusztáv 1825. január 25-én született Cegléden Klinger Ferenc és Doroghy Katalin fiaként.[2]

Mint szegénysorsú gyermek csak 5 osztályt végzett, majd cipésznek állt. 1839 decemberében Beke István színtársulatával Cegléden tartózkodott, ekkor Hubay mindössze 14 évesen beállt a színtársulathoz színésznek. Innen Csabay Pál, Pázmán Mihály, Szabó József, Bács Károly, majd Nyiry György társulatához szerződött.

Részt vett a szabadságharcban is, mint honvédtiszt.[3] 1846-ban lépett be a honvédseregbe, és már 1848-ban hadnagyi rangot nyert a 63. honvéd zászlóaljnál. A szabadságharc leverése után hazaszökött és Cegléden foly­tatta a színészkedést, majd Nagyváradra ment Havi-Szabó egyesített társulatához.

A világosi fegyverletétel után elfogták, mint honvédszáza­dost bebörtönözték. Kiszabadulása után ismét színész lett Nagyváradon, Szabó Józsefnél.

1858-tól mint színigazgató működött többek között Győrben, Komáromban, Nagybányán, Kolozsváron, Brassóban, Nagyszebenben, Désen. 1862-ben dráma- és népszínmű társulatával Szegeden működött feleségével, a „finom lelkű” Hirsch­linger Máriával, egy debreceni könyvkereskedő leányával együtt, aki a naivák avatott ábrázolója volt.[4] 1864-ben Székelyudvarhelyt is felkereste társulatával.[5]

1866. május 6-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, Zsiga szerepében. Ebben az évben székesfehérvári tartózkodásukkor szökött Hubay társulata után az akkor még csak 16 éves Jászai Mari is, aki ott statisztaként szerepelt.[6][7] 1870-ben Szatmárnémeti városában, „az 1848. évi márczius 20-án megnyitott első színházban” volt színházigazgató.[8] 1872-ben Hubay Gusztáv és Sztupa Andor játszásra kért engedélyt Nyíregyházán nyári színkör felállítására. A terveiket két helybeli fakereskedő, Weinberger Bernát és Morgenstern Zsigmond valósította meg, és a színigazgató páros augusztus 3-án meg is kezdhette az előadásokat.[9]

1889-ben ment nyugdíjba. 1890. május 16-án Újpesten a "Deborah"-ban tartotta 50 éves jubileumát.[10] 1891. november 3-án színészkedésének 50. évfordulóját Szigethy József A falusiak című darabjával ünnepelte, melyben Óvári János szerepét játszotta.[11]

6084. sz. Olvastatott a városi tanács előterjesztése Hubay Gusztáv újpesti lakos nyugdíjas színész és honvédszázadosnak segély iránti kérvénye tárgyában. Határozat: A kérelmet a képviselő testület nem teljesítheti, mert habár az 1848/9-iki honvédelmi harc életben maradt hőseiről a város lakossága és képviselő testülete mindenkor hálával emlékszik meg, mindazon által tekintve egyfelől mint színész 400 frt, és mint honvéd 312 frt, összesen tehát 712 frt évi nyugdíjat élvez, amely összeggel létfenntartása biztosítva van, más felől múlt évi silány termés következtében beállott válságos gazdasági helyzet a város 9/10-ed részben földmívelő lakosságára nézve most vált leginkább érezhetővé, midőn a téli keresethiány miatti tömeges segélyezések a város pénzügyeire legnagyobb súllyal nehezednek: mindezeket figyelembe véve a kérelemnek a városi képviselőtestület annál kevésbé adhatott helyet, mivel a folyamodó községi illetőségi kérdése tisztázva nincsen.
– Cegléd Város Tanácsa, 1898. június

Háromszor nősült. Első neje Szarvasi (Hirschlinger) Mária, szendeszínésznő (1839–1871), második neje Kocsis Eszter (?–1873), harmadik neje Rumpler Gizella (1853–?) volt.

Budapesten, 1908. március 9-én halt meg 83 éves korában.

Fontosabb szerepei

  • Bánk bán (Katona József);
  • Edgar (William Shakespeare: Lear király);
  • Feledi Gáspár (Tóth E.: A falu rossza);
  • Zsiga (Szigligeti Ede: Cigány);
  • Mukányi (Csiky Gergely).

Jegyzetek

Források

További információk

  • Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., Heraldika, 1998-1999.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.