Hazai Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Harsanyipepi (vitalap | szerkesztései) 2021. április 26., 00:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete: Az évszámok Wiki-hivatkozásai, helyesírás hibák, tördelés, elfogult mondatok törlése.)
Hazai Samu
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1910. január 17. – 1917. február 19.
ElődJekelfalussy Lajos
UtódSzurmay Sándor
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború

Születési névKohn Sámuel
Született1851. december 26.[1]
Rimaszombat
Elhunyt1942. március 13. (90 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFarkasréti temető

Foglalkozás
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1876)

Díjak
  • Katonai Érdemkereszt I. osztálya
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje (1916)
  • Albert-rend (1916)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai Samu témájú médiaállományokat.

Báró Hazai Samu (1876-ig Kohn Sámuel;[3] Rimaszombat, 1851. december 26.Budapest, 1942. február 10.) hivatásos katonatiszt, honvéd vezérezredes, felsőházi tag, 1910 és 1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere. Az Osztrák–Magyar Monarchia izraelita vallású tábornokai között ő érte el a legmagasabb rendfokozatot.

Élete

A gimnázium és a kereskedelmi iskola elvégzése után 1873-ban besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, s még ősszel beíratták a Ludovika Akadémia tisztképzőtanfolyamára. 1874-től hadapródként teljesített szolgálatot, 1876-ban hadnaggyá avatták, mellyel egy időben döntött a kikeresztelkedés mellett s a nevét is magyarosította Kohnról Hazaira.

1878 és 1879 között a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamát, 1879 és 1881 között a bécsi hadiiskolát hallgatta. 1881-től dandársegédiszt, 1883-ban főhadnagy lett, majd hadtestvezérkari, honvédkerületi, 1886-ban honvédelmi minisztériumi szolgálatra vezényelték, ahol 1888-ban századossá avatták.

1889 és 1904 között a Ludovika Akadémián is tanított: 1889-től 1893-ig a felsőbb tiszti, 1893-tól 1902-ig a honvédtörzstiszti tanfolyamon, 1902-től 1904-ig pedig a törzstiszti tanfolyamon. A Ludovika Akadémia Közlönye szerkesztője volt.

1895-ben őrnagy, 1897-ben alezredes, 1900-ban vezérkari ezredes, 1907-ben tábornokká léptették elő. 1904-tól 1910-ig a Honvédelmi Minisztérium ügycsoportfőnöke volt. 1910. január 17-étől 1917. február 19-éig a Khuen-Héderváry Károly, Lukács László és Tisza István által vezetett kormányban a honvédelmi tárcát irányította. Hamarosan megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet és hozzá az altábornagyi rangot. A losonci kerület országgyűlési képviselőjeként jutott be a Parlamentbe.

1912-ben bárói rangot kapott. 1914-ben gyalogsági tábornokká, 1916-ban vezérezredessé nevezték ki. 1917 és 1918 között az osztrák–magyar fegyveres erők pótlásügyi főnöke is volt, ezért meg kellett válnia a minisztérium vezetésétől. 1917-től a 46. szegedi közös gyalogezredezredtulajdonosa” lett.

Az első világháború után visszatért Budapestre és nyugállományba helyezték. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, huzamosabb ideig túszként tartották fogva. A Horthy-rendszer idején több bank és vállalat igazgatósági taggá választotta, 1927-től a Felsőház tagja volt. A fővárosban hunyt el 90 éves korában.

Jelentősége

A Tisza-, a Fejérváry-, és a második Wekerle-kormány alatt az ő elképzelései alapján történt a honvédelem fejlesztése. A katonai bűnvádi eljárásról szóló, sokáig sürgetett, modern szellemű törvény, a háború esetére való rendkívüli kormányzati intézkedések, s legfőképp a korszakot alkotó véderőreform kodifikálása és parlamenti képviselete fűződik nevéhez.

Számos cikkén kívül több katonai műve jelent meg (pl.: Alkalmazó megbeszélések a spicherni csatából (1897), A háború tényezői (1915)). Halmay Bélával együtt lefordította Carl von Clausewitz: A Háborúról című munkáját (1892–1894).

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  3. A Belügyminisztérium 1876. évi 12699. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1876. év 2. oldal 2. sor.

További információk

  • Tomáš Štern 2019: Samuel Hazai (Kohn) - Uhorský minister obrany, generálplukovník rakúsko-uhorskej armády. Gemer-Malohont 15.
  • HU BFL - XVI.3 - fogoly - 1919 - 198
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Hazai Samu életrajza (angol nyelven)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Bp., Argumentum, 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.


Elődje:
Jekelfalussy Lajos
Honvédelmi miniszter
1910. január 17.1917. február 19.
Utódja:
Szurmay Sándor