Doh (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 05:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hivatkozások: források --> jegyzetek AWB)
Doh (Doh)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKrasznahídvég
Rangfalu
KözségközpontKrasznahídvég
Irányítószám457237
SIRUTA-kód142033
Népesség
Népesség194 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 47″, k. h. 22° 43′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 47″, k. h. 22° 43′ 07″
SablonWikidataSegítség

Doh (románul Doh) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól északra, Zálnok, Szilágydomoszló, Krasznahídvég és Kárásztelek közt fekvő település.

Nevének eredete

Doh nevét ószláv személynévnek tartják.

Története

Doh nevét az oklevelek 1338-ban említették először Doh néven, mint Kalóztelek és Adprjántelek közt fekvő helyet egy perrel kapcsolatban a váradi káptalan által Gál országbíró előtt folyt Kopasz Dezső és testvérei László, György, János és Miklós ellen. 1459-ben Csomafái Pál birtoka volt, aki azt elzálogosította Kémeri Andrásnak. 1532-ben Kémeri János utódai itteni birtokrészeiket Somlyói Báthory István erdélyi fejedelemnek adták el, később fiait Istvánt, Andrást és Kristófot is beiktatták a birtokba. 1609-ben Dobbtelke (Dohtelke) néven írták nevét. 1717-ben Szamosújlaki Rácz Jánosnak is volt itt puszta telke. 1795-ben Doh a tasnádi uradalomhoz tartozott, és mint Rákóczi birtokot a kincstár magának tartotta meg. 1733-ban 17 román család lakta a települést, 1750-ben 178 görögkatolikus lakosa volt. 1890-ben 517 magyar, 21 román, 480 egyéb nyelvű lakosából 2 római katolikus, 493 görögkatolikus, 8 református, 14 izraelita. A házak száma 113. Doh a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus kőtemploma 1823-ban épült. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.

Hivatkozások

Források

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 327–329. o. Online elérés